Internetes aukción találták meg a szombathelyi Szent Márton-templom 1551-es számadáskönyvét
Valóságos helytörténeti szenzáció történt Szombathelyen. Internetes árverésen bukkantak rá egy, a szombathelyi Szent Márton-templom 1551-es leltárát és számadásait tartalmazó jegyzékre. Az egyedülálló 16. századi dokumentum nemcsak a templom gazdagságába és könyvkultúrájába enged betekintést a kutatóknak, hanem a környező falvak életébe is – közölte honlapján a Szombathelyi Egyházmegye.
Mint közreadták, kalandos körülmények között került vissza Szombathelyre az a 16. századi egyedülálló dokumentum, amely a Szent Márton-templom 1551. évi bevételeit, kiadásait és liturgikus tárgyait rögzíti. A ritkaságnak számító leletre ez év májusában, a Darabanth Aukciósház árverési katalógusában bukkant rá Rétfalvi Balázs, a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár gyűjteményvezetője. A dokumentumokat bemutató előadáson elmondta: a hirdetésben egy Szent Márton-templomhoz köthető irat szerepelt. A közzétett fotókat alaposabban megvizsgálva azonban feltűnt a lapok alján olvasható Sabaria név. A feltételezést, miszerint az irat valójában Szombathelyhez köthető, a Vas Megyei Levéltár szakértője, Dr. Kóta Péter igazgató-helyettes és a középkori anyagokért felelős munkatársa erősítette meg. A 16. századi, szálkás betűkkel készült kézirat egyedülálló módon nyit ablakot a város múltjára.
A Szent Márton Látogatóközpontban mutatta be az iratokat dr. Kóta Péter. Előadásában elmondta: az iratok fizikai átvételekor derült ki, hogy az valójában két különálló füzetből áll. A nagyjából húszoldalas anyag különlegessége, hogy kisebb átfedésekkel és eltérésekkel kétszer ugyanazt a szöveget tartalmazza. Az egyik a vázlat, a másik pedig az erről készült végleges jegyzék. A számadásokat a magát a kezdeteknél megnevező Máté deák vezette, aki a templom gazdasági, technikai és pénzügyi ügyeit kezelő gondnokként, azaz vitricusként tevékenykedett. Bár róla semmi egyebet nem tudni, az általa hátrahagyott jegyzék felbecsülhetetlen értékű a helytörténet számára. Szombathely korai időszakából ugyanis rendkívül kevés forrás maradt ránk, mivel a városi levéltár nagy része az 1606-os Bocskai-féle hadjárat során elpusztult – írták.
Az előkerült számadáskönyv és leltár hűen tükrözi a korabeli Szombathely és a környező települések viszonyát is. Megerősíti, hogy a mai városhatáron belül akkoriban még különálló egységként létezett Szombathely mezőváros a maga Szűz Mária-templomával, valamint Szent Márton falu, ahol a Szent Márton-templom állt. A jegyzék emellett lenyűgöző képet fest a templom korabeli gazdagságáról és felszereltségéről. A leírások szerint a plébánia olyan – valószínűleg – pergamenre írt kódexekkel rendelkezett, mint a zsolozsmához használt antifonálé, a miseénekeket tartalmazó graduále és a liturgikus a szentmise bemutatásához szükséges missále. Ez a könyv- és zenei kultúra mellett a templom tárgyi gazdagságát is bizonyítja, hiszen a leltár hét ezüst kelyhet, tizenhét miseruhát, csengőket és egyéb felszereléseket is felsorol – ismertették.
A teljes beszámoló a martinus.hu oldalon olvasható.
Vezetőkép: Rétfalvi Balázs, a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár gyűjteményvezetője és Dr. Kóta Péter, a Vas Megyei Levéltár igazgató-helyettese a Szent Márton-templom 1551-es leltárát és számadásait tartalmazó jegyzékkel. Forrás: martinus.hu
