Drogpiaci szereplők válhatnak a gyanútlan fiatalokból – figyelmeztet a szakértő

A 2026-os európai drogjelentés egyik legfenyegetőbb megállapítása szerint a szervezett bűnözés egyre tudatosabban és egyre sikeresebben épít kapcsolatot a fiatal generációkkal – mutat rá a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója, Téglásy Kristóf. Véleménye szerint az európai szakemberek figyelmeztetése fel kell, hogy villantsa minden döntéshozó fejében azt a bizonyos vörös lámpát: a fiatalok ma már nem csupán a drogpiac fogyasztói, hanem egyre gyakrabban annak eszközei és szereplői is.

Téglásy Kristóf a modern drogpiac változásairól írt legújabb elemzésében. Véleménye szerint a fent említett tendencia alapvetően új kihívást jelent, hiszen a múltban a drogpolitika elsősorban arra koncentrált, hogyan lehet megelőzni a szerhasználatot. Ma, mikor ebben sem állunk egyértelműen nyerésre, legalább ilyen fontos kérdés, hogyan lehet megakadályozni, hogy a fiatalok a szervezett bűnözés utánpótlásává váljanak – állítja a szakértő.

A modern drogpiac ugyanis nem úgy működik, mint néhány évtizeddel ezelőtt. A digitális platformok, az üzenetküldő alkalmazások és a közösségi média révén a toborzás gyorsabb, olcsóbb és célzottabb lett.

Egy tizenéves vagy fiatal felnőtt számára a bűnözői körök sokszor nem erőszakos alvilági szereplőkként jelennek meg, hanem sikeres, pénzes, látszólag kockázatmentes lehetőséget kínáló kapcsolatokként.

A gyors pénz, a státusz és a közösség élménye különösen vonzó lehet olyan élethelyzetekben, ahol a hagyományos társadalmi mobilitás útjai beszűkülnek.

A drogpiac pontosan ott jelenik meg, ahol az állam és a közösség gyengül – véli Téglásy, aki szerint nem véletlen, hogy a bűnszervezetek elsősorban azokat a fiatalokat célozzák meg, akiknek kevés perspektívájuk van, gyenge a családi hátterük, kevésbé érvényesül a család védőfaktor jellege, vagy kevés sikerélményt találnak az iskolarendszerben.

A szervezett bűnözés számára a fiatalok nem csupán potenciális vásárlók, hanem olcsó és könnyen pótolható munkaerő is.

A Drogkutató Intézet igazgatója szerint ezért különösen veszélyes az a gondolkodás, amely a drogpolitikát kizárólag egészségügyi vagy kizárólag szabadságjogi kérdésként kezeli. A drogpiac valójában társadalmi befolyásszerzésről szól. Minden olyan térben, ahol az állam, az iskola, a család vagy a helyi közösség elveszíti integráló szerepét, megjelennek azok a szereplők, akik készek ezt az űrt betölteni.

Ha egy országban háttérbe szorul a következetes drogellenes stratégia, annak következményei nem egyik napról a másikra jelentkeznek – írja Téglásy, hozzátéve, hogy a változás fokozatos: Először nő az elérhetőség. Ezután csökken a kockázatérzet. A fogyasztás egyre inkább normalizálódik, majd megjelennek azok a fiatalok, akik már nemcsak fogyasztóként, hanem terjesztőként, futárként vagy közvetítőként kapcsolódnak a piachoz.

Mire a társadalom érzékeli a problémát, gyakran már egy teljes generáció szocializálódott egy olyan környezetben, ahol a drogpiac a mindennapi valóság részévé vált.

A szakértő figyelmeztet: a fiatalok szempontjából a legnagyobb veszély az, hogy a drogpiac alternatív életpályát kínál. Egy olyan világot, ahol a gyors haszon fontosabb a hosszú távú teljesítménynél, ahol a lojalitást nem közösségek vagy intézmények, hanem bűnszervezetek követelik meg, és ahol a siker mércéje a rövid távú anyagi előny lesz. Egy ilyen folyamat hosszú távon nemcsak egészségügyi problémát okoz. Gyengíti a társadalmi kohéziót, rombolja a közbizalmat és növeli a bűnözés utánpótlását. A veszteség nem kizárólag azoknál jelentkezik, akik drogot fogyasztanak. Az egész társadalom fizeti meg az árát a romló közbiztonság, a növekvő egészségügyi kiadások és a kieső emberi potenciál formájában.

A 2026-os európai drogjelentés Téglásy szerint egyértelműen azt üzeni, hogy a verseny a fiatalokért egyre intenzívebbé vált: Az egyik oldalon ott állnak az iskolarendszerek, a családok, a helyi közösségek és az állami intézmények. A másikon pedig egy több milliárd eurós illegális piac, amely rendkívül gyorsan alkalmazkodik, professzionálisan kommunikál és pontosan tudja, hogyan kell megszólítani a következő generációt.

Végső soron pedig nem az lesz a kérdés, hogy lesznek-e drogok Európában, hanem hogy a fiatalok kitől kapják meg előbb az identitást, a közösséget és a jövőképet: a családjuktól, a társadalomtól vagy a drogpiac szereplőitől – zárja gondolatait a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója.

Vezetőkép forrása: magnific.com