Vatikáni szinten folytatódik a Tanácsköztársaság idején kivégzett vértanú pap ügye
Wohlmuth Ferenc boldoggá avatási eljárásának kedden megnyitják az úgynevezett római szakaszát, vagyis a Szentszék illetékes szervei megvizsgálják a Tanácsköztársaság alatt kivégzett magyar pap vértanúsága tényét és körülményeit – mondta el Törő András, a római Pápai Magyar Intézet rektora az MTI-nek.
A Szentté Avatási Dikasztérium nyitja meg hivatalosan a boldoggá avatási ügy római szakaszát. A boldoggá avatási eljárások több szakaszból állnak: először egyházmegyei szinten folytatnak vizsgálatot, utána az ügy a Vatikánba kerül tovább, ami az egyetemes egyház szintjére emelést jelenti.
A vértanúként meghalt Wohlmuth Ferenc magyarországi boldoggá avatási eljárása 2021 januárjában kezdődött, és 2024 szeptemberében zárult le. A közel kilencszáz oldalas dokumentáció aktáit a Szentté Avatási Dikasztériumba továbbították, amely keddtől folytatja a munkát.
„A mostani római megnyitás mérföldkőnek számít. Azt jelenti, hogy Wohlmuth Ferenc ügye továbblépett a vizsgálat következő szintjére, és a magyar vértanú pap tanúságtétele az egyetemes egyház számára is jelentőséggel bír”
– hangoztatta Törő András.
A dikasztérium ülésén jelen lesz Veres András, a Győri Egyházmegye püspöke és Törő András, aki egyben a Wohlmuth-ügy római posztulátora is. A posztulátor az ügyvéd szerepét tölti be az eljárásokban, mivel bemutatja a boldoggá vagy szentté avatásra javasolt személy életével, szolgálatával, halálával kapcsolatos adatokat, és szükség esetén indokolja a boldoggá avatást.
Wohlmuth Ferenc (1855–1919) német anyanyelvű katolikus pap volt, aki tanulmányait Sopronban és Győrben végezte, mielőtt a győri egyházmegye szolgálatába állt. Szolgálata során több településen káplánkodott, majd a győri szeminárium spirituálisaként és a kármelita nővérek lelki vezetőjeként is tevékenykedett. 1894-től huszonöt éven át szolgált Császár község plébánosaként, ahol mély szociális érzékenységével és a református többség felé mutatott ökumenikus nyitottságával vívta ki a hívek szeretetét. Jellemét az elöljárói és kortársai szerint is végtelen szelídség, szerénység és béketűrés határozta meg.
A Tanácsköztársaság alatt 1919. június 5-én koholt vádak alapján felakasztottak. Sírja Császár temetőjében található, bitófáját a helyi templomban a mai napig őrzik.
Vezetőkép: Wohlmuth Ferenc atya. Forrás: Wikipédia
