„Monumentális esemény!” 42 elveszettnek hitt oldalt azonosítottak a korai Újszövetség kéziratából!
Pál apostol vagy Tarzuszi Pál, egyházi nevén Szent Pál, az őskereszténység, az apostoli kor kiemelkedő egyénisége, aki Jézus megváltási tanait terjesztette az 1. századi mediterrán világban.
Sírja az Athos hegységben lévő Nagy Lavra kolostorban található, amelyet 963-ban szenteltek fel. Görögül írt levelei a pásztori levelek mellett missziós utazásai és fogsága során születtek. Szent Pál levelei az Újszövetség legérdekesebb dokumentumaihoz tartoznak. Kevés kivételtől eltekintve nem íróasztal mellett írta azokat, hanem a gyülekezetet fenyegető veszélyt maga előtt látva. Nem az utókornak szánta, arra sem gondolt, hogy Bibliát ír, hanem kifejezetten azokhoz fordult, akikre mondanivalója vonatkozott.
A 6. századból származó Codex H, Pál apostol görög leveleinek másolata. Sajnos ezt az értékes kódexet a 10. és 13. század között szétszedték, oldalait pedig kötőanyagként és szárnylevelekként használták fel más kéziratokhoz.
Ma a Codex H fennmaradt töredékei szétszórva találhatók a világban. Párizsban, Torinóban, Kijevben, Moszkvában, Szentpéterváron és a Nagy Lavrában is megmaradtak. Egyháztudósok a Codex H projekt keretében azt a célt tűzték ki, hogy digitálisan rekonstruálják a kódexet és visszaállítsák úgy, ahogyan az szétbontása előtt létezett.
Egy friss hír szerint nemzetközi akadémikusok csapata, amelyet Garrick Allen professzor vezet a Glasgow-i Egyetemen, sikeresen visszaszerzett 42 elveszettnek hitt oldalt a világ egyik legfontosabb korai újszövetségi kéziratából, a Codex H-ból. Ezt az eredményt maga a professzor „monumentálisnak” nevezte.
Sikerük a legújabb technológiának köszönhető.
Az Early Manuscripts Electronic Library (EMEL) együttműködésében a kutatók úgynevezett multispektrális képalkotást alkalmaztak a fennmaradt oldalak képeinek feldolgozására, hogy visszanyerjék a fizikailag már nem létező „kísértetszöveget”. Így minden egyes fizikai oldalról több oldalnyi információt is visszanyertek, majd a történelmi pontosság érdekében a csapat párizsi szakértőkkel is együttműködött a kormeghatározásban. Ők pedig megerősítették, hogy a pergamen valóban a 6. századból származik.
A feltárt „kísértetszövegek” tartalmazzák a legkorábbi ismert fejezetlistákat Pál leveleiből, amelyek jelentősen eltérnek a korábbi elképzeléseiktől. A töredékekből világossá vált, hogy a 6. századi írnokok hogyan javították és jegyzetelték ki a szent szövegeket. A kézirat fizikai állapotának vizsgálatából pedig kiderült, hogyan használták és hasznosították újra a szent műveket, miután azok állapota leromlott.
Minden azért fontos az érdeklődők számára, mert nemsokára megjelenik a Codex H új, nyomtatott kiadása, mellette pedig a digitális kiadása is, amely ingyen megnézhető lesz a codexh.arts.gla.ac.uk/#/home oldalon.
Vezetőkép: A Codex H multispektrális felvételen. Forrás: news.artnet.com, fotó: Damianos Kasotakis
