Szent Ágoston városába, az algériai Annábába látogatott a pápa
Afrikai körútjának második napján, kedden az északkelet-algériai Annábába, az ókori Hippóba, Szent Ágoston (354-430) városába látogatott XIV. Leó pápa.
Hippo Regius püspöke, a nagy keresztény gondolkodó adta a nevét annak a szerzetesrendnek, amelynek Leó pápa is a tagja. A Szent Ágostonról elnevezett rend a XIII. században alakult meg, ma mintegy háromezer tagja van világszerte. A jótékonykodást és a közösségi élet gyakorlását hirdetik.
Szent Ágoston emléke előtt tisztelegve a pápa kiemelte saját mély lelki kapcsolatát a korai egyház jelentős alakjával, aki elsőként fektette le azokat a kritériumokat, amelyek alapján egy háborút igazságosnak lehet tekinteni. A szent azt vallotta, hogy háborút csak az agresszió elleni védekezés, vagy az ártatlanok védelme miatt szabad vívni. Az Istennek tetsző „igazságos háború” általa lefektetett kritériumai azóta is szerepelnek a katolikus vallás doktrínájában. Ennek az ad aktualitást, hogy XIV. Leó, aki az első amerikai pápa, kiváltotta Donald Trump amerikai elnök haragját azzal, hogy bírálta az Irán elleni amerikai-izraeli háborút.
Az egyházfő az Ágoston-rend jelenlegi főnökének, Joseph Farrellnek a kíséretében szakadó esőben meglátogatta az ókori romvárost, egy sátorban imádkozott, és elültetett egy olajfát, miközben egy kórus latin, amazigh és arab nyelvű énekeket adott elő, amelyeknek a szövegét Szent Ágostonnak a békéről és a testvériségről szóló írásaiból merítettek.
Szent Ágoston 354-ben született berber anyától és római apától Tagastéban (a mai algériai Szúk Ahrászban), Africa római provinciában. Karthágóban tanult és oktatott retorikát, majd 383-ban Rómába és Mediolanumba (Milánó) utazott, ahol felvette a kereszténységét. Röviddel később visszatért szülőföldjére, kolostort alapított Hippóban, ahol a város püspökének szentelték, és kidolgozta a róla elnevezett szerzetesrend máig érvényes szabályait. A nyugati kereszténység egyik legbefolyásosabb filozófusaként több fontos művet írt, köztük a Confessiones (Vallomások) és a De Civitate Dei (Isten városáról) címűt. 1298-ban avatták szentté.
A Hippo Regius-i romvárosban tett látogatását követően a szociálisan érzékeny katolikus egyházfő az alázatosságot hirdette egy szegények – többségükben muszlimok – számára fenntartott idősotthonban, akikről katolikus apácák gondoskodnak.
„Isten szíve megszakad a háborúk, az erőszak, az igazságtalanságok és a hazugságok miatt” – mondta a pápa a Szegényházi Kisnővérek lakói előtt. „A mi Atyánk szíve nem a rosszindulatúakkal, az arrogánsokkal vagy a büszkékkel van” – tette hozzá.
Algériában államvallás a szunnita iszlám, és a katolikusok száma a 48 millió lakos között mintegy tízezer.
A pápa délután ezerötszáz hívő előtt misét mutatott be az annábai Szent Ágoston-bazilikában különböző nemzetiségű afrikai szerzetesek előtt.
Hétfőn a pápa Algírban a megbocsátást szorgalmazta a Franciaországgal szembeni függetlenségi háború (1954-1962) áldozatai előtt fejet hajtva. Megemlékezett arról a 19 trappista papról és apácáról is, akit az 1992 és 2002 közötti polgárháború idején, 1996-ban terroristák elraboltak és meggyilkoltak.
Abdel-Madzsid Tebbun algériai elnökkel és más politikai vezetőkkel találkozva XIV. Leó felszólította a vezetőket, építsenek az igazságosság és a szolidaritás elvein alapuló társadalmat.
„Erre ma a nemzetközi jog folyamatos megsértése és a neokolonialista tendenciák miatt minden korábbinál nagyobb szükség van” – hangsúlyozta.
A pápa szerdán Algériából Kamerunba látogat, 18 ezer kilométeres afrikai körútja második állomására. Április 23-ig tartó első afrikai látogatása során XIV. Leó ellátogat Angolába és Egyenlítői-Guineába is.
XIV. Leó a 24. katolikus egyházfő, aki az 1960-as évek vége óta Afrikába látogat, a világ egyik olyan régiójába, ahol a katolikus egyház híveinek száma folyamatosan gyarapszik. A kontinensen jelenleg mintegy 290 millió katolikus él, több, mint Európában. A világ katolikusainak ötöde afrikai.
Forrás: MTI. Vezetőkép: Vatican News.
