Erősödött az oktatás színvonala – közölte Varga-Bajusz Veronika
Egyértelműen erősödött az oktatás színvonala: a felsőoktatásba idén 82 százalékkal jelentkeztek többen a 2022-es adatokhoz képest, a szakképzés előrehaladását nemzetközi versenyeken elért eredmények is mutatják – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára csütörtökön Kaposváron.
Varga-Bajusz Veronika a Kaposvári Szakképzési Centrum Eötvös Loránd Műszaki Technikum és Kollégium megújult épületének átadásán utalt arra, a megújult szakképzésnek fontos kísérője volt a szakképzés közelítése a felsőoktatáshoz. Azért hozták létre az okleveles technikusi képzést, kapcsolták össze a szakképzési és a felsőoktatási tananyagot, hogy az érettségizett és szakmai vizsgát tett fiatalok tudását többletponttokkal értékeljék a felsőoktatásban.
Ennek továbbfejlesztett változata a „három az egyben” képzés, amikor hét év alatt biztosítanak szakmát, érettségit és diplomát a diákoknak – tette hozzá.
Az államtitkár a szakképzés sikereiről szólva emlékeztetett arra, hogy a magyar csapat az európai uniós országok közül a harmadik helyen végzett a tavaly ősszel rendezett EuroSkills versenyen.
Varga-Bajusz Veronika a gyakorlati oktatás fontosságát érzékeltetve hangsúlyozta, az OECD felmérése alapján Magyarország a harmadik helyen áll a munkaerőpiaci megfelelőségben, azaz a magyar fiatalok azonnal hasznosítható tudással lépnek ki a munkaerőpiacra.
Az a cél, hogy 2030-ra a magyar szakképzés Európa legjobbja legyen, „mert hisszük azt, hogy a szakma nem B-terv, hanem hivatás, és azt szeretnénk, hogy a diákjaink ne csak kövessék, hanem formálják a jövőt”
– közölte, hozzáfűzve, ezért fontos tovább erősíteni a szakképzés évekkel ezelőtti megújításának pillérjeit.
Az államtitkár ilyen pillérnek nevezte a motivált oktatókat. Beszámolt arról, hogy egy pályakezdő oktató 755 ezer forintot, az oktatók „derékhada” 900 ezer forintot kap, de vannak, akik több mint egymillió forintot keresnek.
A diákok motivációjának érdekében megújították az ösztöndíjrendszert, bevezették a duális képzésben elérhető akár 168 ezer forintos munkabér lehetőségét, biztosítják a sikeres szakmaszerzéshez kötött pályakezdési juttatást, amelyre a munkáshitel épül – sorolta.
Kitért arra, a diákoknak ma már több mint 700 digitális tananyag áll a rendelkezésére, az elmúlt időszakban több mint 60 szakképző intézményben indult pilot projekt a mesterséges intelligencia oktatására, az AI alapoktatását szeptembertől valamennyi szakképzőben elérhetővé teszik, és folyamatos az előrelépés a duális képzés terén, valamint a tanműhelyek fejlesztése tekintetében is.
Varga-Bajusz Veronika kiemelte, hogy az inspiráló oktatási környezet megteremtése érdekében az elmúlt években több mint 488 milliárd forintot fordítottak, illetve fordítanak intézmények megújítására. Ennek zászlóshajó projektje a 21. századi szakképző intézményfejlesztési program, amelynek köszönhetően 19 szakképzési centrumban 34 helyszínen valósulnak meg beruházások.
A Kaposvári Szakképzési Centrumban 6,1 milliárd forintos fejlesztés valósul meg, ebből 3,6 milliárdot építőipari beruházásokra, energetikai korszerűsítésekre, 2 milliárd forintot eszközbeszerzésre költenek
Hirdetés
– jegyezte meg.
Deák Krisztina Erzsébet, műemlékvédelemért és kulturális örökség védelméért felelős helyettes államtitkár beszámolt arról, hogy az Eötvös technikum Virág utcai épülete az 1960-as években épült. A 850 millió forintos európai uniós és hazai forrásból finanszírozott modernizáció magában foglalta a több mint 7100 négyzetméteres ingatlan energetikai korszerűsítését, azon belül a homlokzati hőszigetelését, a tető hő- és vízszigetelését, fűtési és vízrendszerének, elektromos hálózatának megújítását, és az akadálymentesítését is.
A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a magyarországi épületállomány mintegy 50-60 százaléka 1946 és 1990 között emelt épületekből áll, és bár ezek nagy része esztétikai, energetikai szempontból elavult, de statikai állapotuk, használhatóságuk vagy a további hasznosíthatóságuk a legtöbb esetben megkérdőjelezhetetlen.
„Napjainknak egy rendkívül aktuális kérdése, és nagy felelősséget ró ránk, hogy mit kezdjünk ennek a második világháború utáni korszaknak az épületeivel” – mondta.
Hozzátette, az érték megmentésén túl a környezettudatosság, a fenntarthatóság szempontjai is azt diktálják, hogy az eredetinél magasabb értékű, minőségibb formában „újrahasznosítsuk” épített örökségünket. Úgy vélte, erre jó példa a kaposvári Virág utcai épület felújítása.
Gelencsér Attila (Fidesz-KDNP), Kaposvárnak és a Zselicnek a választáson újra induló országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy állami, önkormányzati szervek, állami cégek az elmúlt több mint másfél évtizedben 312 milliárd forint értékű fejlesztést valósítottak meg. Úgy vélte, ez az eredményesség akkor folytatódhat, ha a kormánypártok „abszolválják” az országgyűlési választást, Magyarország kimarad a háborúból, biztonságos ország marad.
A politikus ennek függvényében ígéretet tett a Kaposvár-Szigetvár gyorsforgalmi út és kerékpárút építésére, a mosdósi demenciaközpont létrehozásra, a robotsebészeti eljárások bevezetésére a kaposvári kórházban.
Magyar Zita, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnöke arról szólt, hogy a szakképzés megerősítése nemzeti ügy, mert erős szakképzés nélkül nincs erős gazdaság, erős gazdaság nélkül nincs erős ország.
Borhi Zsombor (Fidesz-KDNP), Kaposvár alpolgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy az oktatási intézmények már nemcsak a náluk megszerezhető tudással, hanem az általuk kínált oktatási környezettel is versengenek a továbbtanuló gyerekek körében.
Kiss Géza, a Kaposvári Szakképzési Centrum kancellárja közölte, a Virág utcai épület modernizációja nem önmagáért, hanem azokért a fiatalokért valósult meg, akik itt készülnek, tanulnak a hivatásukra, a munka világára.
Vezetőkép forrása: Facebook/Kaposvári Szakképzési Centrum
