Napvilágra került a Tisza titkos energiapolitikai tervezete – ez nem kicsit fájna a magyaroknak, hanem nagyon

A Magyar Nemzet számolt be róla, hogy Csercsa Balázs közzétette a közösségi oldalán a Tisza energiapolitikai tervezetét, ami az orosz energia végleges kivezetéséről és a brüsszeli energiapolitikára való átállásról szól. A párt egyházpolitikai munkacsoportjának korábbi vezetője azt írta, befújta hozzá a szél Kapitány István csapatának legújabb anyagát, ennek részeként azt tervezik a Tisza pártban, hogy a választás után azonnal meg kell oldani az orosz energiáról való leválást.

A lap azt írja, hogy a magyarok érdeke helyett az Európai Bizottság kedvét keresi a Tisza.

„Magyarországnak rendeznie kell a konfliktusait az Európai Bizottsággal és Ukrajnával, erre pedig érdemi kompromisszumok nélkül nincs lehetőség az orosz energiahordozók kivezetése nélkül. Ez a fordulat egyben lehetőséget ad arra is, hogy a Tisza szakítson a Fidesz-kormányok túlzott állami kontrollra épülő modelljével – a hatósági árszabályozással és a hazai szereplők mesterséges előnyben részesítésével – és az Európai Bizottság iránymutatásaihoz igazodva liberalizálja a magyar energiapiacot”

Hirdetés

– olvasható a közzétett dokumentumban, amely szerint ennek érdekében ki kell vezetni a benzin védett árát, a csökkentett rezsiár helyett piaci árat kell bevezeti, a MOL finomító átállítását el kell végezni, és az ennek költségeire fedezetet biztosító új energiafüggetlenségi adót kell bevezetni.

Kapitány István csapatának anyaga szerint a magyar energiapolitika legnagyobb problémája ma a túlzott állami beavatkozás.

Szerintük a hatóságilag szabályozott közüzemi díjak és a közelmúltban bevezetett védett ár elszakadtak a piaci realitásoktól: egyszerre okoznak jelentős torzulásokat és veszik el a lakosságtól az energiatakarékossági ösztönzőket.

Mint a Magyar Nemzet írja, a tiszás szakértők azt is sérelmezik, hogy

mindkét megoldás szembe megy az Európai Bizottság iránymutatásaival, amelyeket előbb-utóbb egyébként is át kell ültetni.

Mint fogalmaznak,

„a védett árak túl nagy terhet tesznek az értéklánc szereplőire – különösen az üzemanyag-kereskedőkre -, minden piaci logikával szembe mennek, és diszkriminatív módon kedveznek a hazai fogyasztóknak, ami nem illeszkedik az EU közös piacra és versenyjogra épülő logikájához”, ezért a Tisza-kormány megalakulása után ezt a két kihívást – az orosz energiabeszerzések leépítését és a túlzott állami szerepvállalás visszaszorítását – azonnal kezelni kell.

Új adónemet vezetne be a Tisza Párt 

A végrehajtás kapcsán arról írtak, a kormányváltás után a Tiszának haladéktalanul hozzá kell látnia a következő intézkedések végrehajtásához:

• Védett ár kivezetése: Az orosz olajról való azonnali leválás miatt csökken a rendelkezésre álló olaj mennyisége, a Dunai Finomító termékkihozatala pedig romlani fog. Ebből az következik, hogy több, a jelenleginél drágább finomított olajtermék-importra és az üzemanyag-kereslet visszafogására lesz szükség. Ez a jelenlegi árkörnyezetben nem kezelhető, ezért a védett árat azonnal ki kell vezetni.
• Lakossági áram- és gázárak piacosítása, a hatóságilag szabályozott árak azonnali kivezetése: Ahogy az üzemanyagoknál, úgy a lakossági energia esetében is csak magasabb árkörnyezet mellett lehet visszafogni az igényeket. Az Európai Bizottság iránymutatásai a lakossági árszabályozás liberalizációját és a piac külföldi vállalatok előtti megnyitását írják elő. Ráadásul a hatóságilag rögzített tarifák az orosz energiahordozók kivezetése és az iráni háború miatt bekövetkező áremelkedés mellett eleve finanszírozhatatlanná válnak.
• A MOL Dunai Finomítójának átállítása: Az optimális termékkihozatal helyreállításához a százhalombattai létesítményben mintegy 1 milliárd euró értékű beruházásra lesz szükség. A projekt várható időtartama két év.
• Egyszeri, két évre szóló Energiafüggetlenségi Adó (EFA) bevezetése a megtakarításokra: Az úgynevezett rezsicsökkentési alap 600 milliárd forintjára a pénzügyminiszter igényt formál a költségvetési hiány csökkentése miatt. Ezért a Dunai Finomító átállításának és az orosz energiáról való leválás egyéb, előre nem látható következményeinek finanszírozásához bővíteni kell a költségvetési mozgásteret, ez pedig új adó bevezetését indokolja. A vállalati versenyképesség megőrzése és a lakosságnál rendelkezésre álló rekordmértékű anyagi tartalék miatt ezt célszerű a háztartások megtakarításaira kivetni. A nemzetközi tapasztalatok alapján az 1–1,5 százalékos adókulcs nem vált ki érdemi társadalmi ellenállást, ugyanakkor fedezetet nyújthat a Dunai Finomító átállításának költségvetési terheire.

Előkészítik az MVM privatizációját

A Tisza gazdasági munkacsoportja szerint mindennek a megvalósítása a kormány megalakulását követő második hónaptól számítva körülbelül két és fél éves időtávot ölel fel. A tervezet arra is kitér, hogy

2028 végéig végig kell vinni az állami kézben lévő MOL részvények eladását és az MVM legalább 75 százalékos tulajdonrészének privatizációját. 

A politikai kockázatok és kezelésük kapcsán kifejtették, az ellátási rendszer átalakítása társadalmi feszültségeket okoz majd, ezeket az indulatokat pedig a Fidesz ellen kell fordítani. A tervezet szerint „a Tisza-kormánynak ezért előre, tudatosan kell felkészülnie a politikai támadásokra”

– írja a Magyar Nemzet.

A teljes cikk ide kattintva olvasható.  

A Csercsa Balázs által közzétett dokumentumra a Telex oldalán reagált Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, aki azt közölte:

Egy árva szó sem igaz a propaganda által hamisított energetikai anyagból.”

 

Vezetőkép: Kapitány István, a Tisza Párt gazdaságfejlesztési és energetikai vezetője beszédet mond a párt országjárása keretében tartott székesfehérvári fórumon 2026. március 11-én. Fotó: MTI/Illyés Tibor