Székely Levente: Politikai kérdésekben meghatározó a család véleménye

Törvényszerű, hogy egy kamasz, illetve fiatal felnőtt szembefordul a konzervatív értékekkel, vagy csupán ezeket a hangokat erősíti fel a média? Egyáltalán mit jelent az, hogy egy fiatal liberális? Milyen egyéb értékek mentén szervezik az életüket a fiatal felnőttek, érvényesül-e a születési család hatása? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Dr. Székely Levente szociológussal, az Ifjúságkutató Intézet és a Mathias Corvinus Collegium Társadalom és Történelemtudományi Iskola Szociológia Műhelyének vezetőjével, aki azt is elárulta, a magyarországi fiatalok meglehetősen konzervatívak sok tekintetben, és a családokban jellemzően azonos a politikai preferencia.

– Most, amikor nem csupán Európában, de az egész világon értékválság van, érdemes ránézni, hogy hat ez a fiatalokra. Mennyire befolyásolja őket a média, vagy inkább a születési család határozza meg, mit tekintenek értéknek?

– Az értékek világát – azaz, hogy mit tekintünk fontosnak és értékesnek – sok minden alakítja. A legfontosabb közeg a családunk, itt tanuljuk meg először, hogy mi az értékes, hogyan kell viselkedni. Ezt az eredeti értékrendszert erősítik vagy éppen gyengítik meg az iskolából, a kortárscsoportunkból, illetve a médiából jövő hatások. Az értékek átadása mögött jellemzően érdekek húzódnak, a család, az iskola értékes felnőttet, a média értékes fogyasztót akar nevelni belőlünk, de nem csupán ezért beszélhetünk konfliktusos folyamatról. Napjainkban, amikor az ébren töltött óráink nagy részét olyan környezetben töltjük, ahol legalább a háttérben jelen van a média, nehéz eltekinteni ennek elképesztő befolyásoló hatásáról.

– Lehet látni, van esetleg arra vonatkozó felmérés, milyen értékrendet követnek a mai fiatal felnőttek Magyarországon? Értéknek tartják a haza, család szeretet, hit fogalmait, vagy inkább a hírnév-siker-pénz- utazás-szabadság tengelyen mozog, amit fontosnak tartanak?

A magyarországi fiatalok meglehetősen konzervatívnak látszanak sok tekintetben.

Hirdetés

A család a legtöbbjük számára az a közeg, ahol biztonságban érezhetik magukat, a legfontosabb információforrás is a család. A jövőjüket is alapvetően családban képzelik el, házasságban, gyermekekkel. Ezt a képet némileg árnyalja, hogy egyre később köteleződnek el és vállalnak gyermeket. A nemzeti elköteleződésük is növekedett az elmúlt időszakban, túlnyomó többségük büszke a magyarságára. A koronavírus-járvány hatásaként érzékeltük a kutatásainkban, hogy a magyar fiatalok közül is

sokan a hit felé fordulnak és globálisan is hallunk vallási megújulásról, azonban ebben a vonatkozásban korai még eredményt hirdetni.

– Ha egy fiatal eltérő információkat, ingereket kap a családja, illetve a kortársak, a média részéről, melyik esik jobban latba?

– Ha erről megkérdeznénk magukat a fiatalokat, a többségük azt mondaná, a család és a barátok véleménye a legfontosabb, és biztosak lehetünk abban, hogy ezt többnyire így is gondolják, azonban ez nem jelenti azt, hogy így is van. Például a magyarországi fiatalok több mint kétharmada követ influenszereket, sokan közülük többet is. Ha arról kérdezzük őket, kinek a véleménye fontosabb, kétszer annyi választ látunk a szülők, mint az influenszerek oldalán. Persze ennél azért bonyolultabb kérdés ez.

Egyrészt a családtagok és a barátok gondolkodhatnak teljesen másként, másrészt lehetnek olyan kérdések, amelyekben más forrásból érkező információkat hitelesebbnek tartanak. Tehát alapvetően egy véleményen vannak a szülőkkel, de például a még megengedhető képernyőidő mennyiségéről teljesen mást gondolnak. Vagy egyezik az ízlésük a barátaikkal, de egy parlamenti választáskor máshova húzzák az ikszet.

A család előnyből indul ugyan, de már egész fiatalon jóval több figyelmet fordítanak a médiatartalmakra, mint a családtagjaikkal történő beszélgetésre.

Vajon beszélgetünk-e annyit családtagjainkkal ugyanarról a témáról, mint amennyi időt az adott Netflix sorozattal töltünk?

– Mit jelent az, hogy liberális illetve konzervatív gondolkodású ma egy fiatal?

– Ha a fiatalokat kérdezzük, ők inkább liberálisnak, mint konzervatívnak tartják magukat, ugyanakkor például a családról, nemzetről vallott értékeik szerint inkább konzervatívnak tekinthetők. Bár nem vizsgáltuk, hogy miképp definiálják a „liberális” vagy a „konzervatív” szó jelentését, hipotézisként megkockáztathatjuk, hogy nem feltétlenül politikai mezőben értelmezik ezeket. Egyfajta általános lazaság-merevség attitűdöt jelenít meg, ami ha politikai kontextust kap, akkor az aktuálpolitikai narratíva érvényesül, azaz azt a zűrzavaros ideológiai, ügyek és politikai szereplők mentén kirajzolódó képet jeleníti meg.

– Törvényszerű, hogy egy kamasz illetve fiatal felnőtt szembefordul a konzervatív értékekkel, vagy csupán ezeket a hangokat erősíti fel a média? Előfordul, hogy később visszatér a családi hagyományokhoz?

– Igen, ez többé-kevésbé érvényesül. Szerencsés esetben önmagunkat viszonylag hamar és nagyobb kilengések nélkül megtaláljuk, de kétségtelen, hogy fiatalkorunkban jellemzőbb, hogy megkérdőjelezünk ezt-azt, néha mindent, amit a családból magunkkal hoztunk. A jellemző minta az alapvető családi értékekhez való visszatérés, azonban láthatjuk, hogy nemzedékről-nemzedékre át is alakulhatnak ezek az értékek. Ezt tapasztalhattuk például a nyugati világban az elmúlt évtizedek szekularizációs trendjeiben. Nyilvánvalóan a médiának ebben jelentős szerepe volt ebben és van is. Nagyon számít, hogy milyen példaképeket, milyen életstílust mutat a média.

– Korábbi interjúban említette, hogy felmérések szerint vannak olyan területek, amelyek iránt nem mutatnak komoly érdeklődést a fiatalok, nem tartják magukat tájékozottnak például a gazdasági és politikai kérdések tekintetében és ezekben a szüleikre hagyatkoznak. Magyarország választásra készül, ezért aktuális a kérdés, milyen mértékben számít a szülők értékrendje a fiatalok esetében a politikai kérdésekben?

A szülők, a család véleménye politikai kérdésekben továbbra is meghatározó és ez így van jól.

Egy polarizálódó politikai környezetben a családnak, mint a társadalom alapegységének a harmóniája kulcskérdés. Nemzetközi tapasztalatok szerint a fiatalabbak választói aktivitása gyengébb, mint az idősebbeké és ebből mi magyarok sem lógunk ki. A kisebb aktivitás leginkább azzal magyarázható, hogy fiatalkorban sok nagy horderejű esemény zajlik, amelyekhez képest egy választás jelentősége eltörpül. Párkeresés és találás, pályaválasztás, digitális és más élmények, mind fontosabbak lehetnek egy fiatal számára, mint hogy időt és energiát szánjon az aktuális politikai viták megértésére.

Ebben a helyzetben a szülők véleménye kiemelten fontos.

Korábbi kutatásainkban azt tapasztaltuk, hogy többségükben ugyanúgy szavaznak a fiatalok, ahogy a szüleik, a családokban jellemzően azonos a politikai preferencia. Persze hírértéke annak van, ha a földszinten lakó testvér az egyik, míg az emeleten lakó a másik párt plakátját teszi ki a házukra…

– Befolyásolhatóbbak vagyunk bizonyos életszakaszban a különböző politikai áramlatok által?

– Igen, hiszen fiatalabb korban az ember rugalmasabb, de maguk a fiatalok is így gondolják. Az Ifjúságkutató Intézet friss felmérésében a 15–39 éveseket kérdezte arról, hogy szerintük a fiatalok, illetve a nyugdíjasok mekkora részét lehetne meggyőzni, hogy közéleti, politikai kérdésekben megváltoztassák a véleményüket. A válaszok alapján elmondhatjuk, a nyugdíjasok kevesebb mint negyedét, míg a fiatalok több mint felét lehetne véleményváltozásra bírni a fiatalok szerint. Ez az adat is arra utal, hogy a fiatalok kevésbé tartják saját nemzedéküket merevnek, mint az idősebbeket.

Vezetőkép: Székely Levente, Kép forrása: Székely Levente Facebook oldala