Bóka János: A hazai választások a kontinens jövője szempontjából is jelentősek

Európában ma mindenki úgy tudja, a magyarországi parlamenti választások nemcsak Magyarország, hanem a kontinens jövője szempontjából is jelentősek – hangsúlyozta az európai ügyekért felelős miniszter a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet konferenciáján hétfőn Budapesten.

Bóka János A tét: Magyarország szuverenitása című rendezvényen elmondta, küzdelem zajlik Európa lelkéért, és a magyar választók áprilisi döntése nagyban befolyásolhatja ennek kimenetelét. Egy nemzeti, szuverén kormány ugyanis az Európai Unióban „anomália, hiba a mátrixban”, így a magyar választás tétje Európa számára óriási – jelezte.

Kiemelte:

a mi szempontunkból a tét Magyarország szuverenitása, az Európai Unióban ugyanis alkotmányos államcsíny zajlik. Történik mindez a tagállamok és az európai polgárok politikai felhatalmazásának hiányában, az uniós szerződések betűjével és szellemével ellentétben, a tagállamok alkotmányos berendezkedését és intézményeit aláásva.

Bóka János a tagállami szuverenitásra leselkedő veszélyek közül kettőt emelt ki: az uniós intézmények lopakodó hatáskörbővítését, illetve az alkotmányos értékek és intézmények kisajátítását.

Magyarország kormánya az első veszély kapcsán 2025 novemberében elindította az unió hatásköreinek rendszerszintű átvilágítását, ennek a vizsgálatnak az eredményeit rövidesen közzéteszik – jelentette ki.

Hozzátette, a vizsgálat célja az volt, hogy feltárja a lopakodó hatáskörbővítés gyakorlatát egyes meghatározó területeken, mint a gazdaságpolitika, energiapolitika, migráció, jogállamiság, oktatás, kultúra és családpolitika. Az átvilágítás megvizsgálta azt is, hogy a tagállami hatásköröket védő uniós eszközök miért nem érvényesülnek kellő hatékonysággal, ezen felül próbált a tagállami szuverenitást valóban védő megoldásokat keresni.

A vizsgálat eredményeit magyarul és angolul is részletesen bemutatják majd – jelezte.

Néhány megállapítást előzetesen megosztva hangsúlyozta, hogy a lopakodó hatáskörbővítés szuverenitási kérdés. Az EU ugyanis a hatáskör-átruházás elvére épül: a tagállamok döntik el, mely területeken kívánnak az uniós intézményeken keresztül együttműködni. Ha ezt a döntést kivesszük a kezünkből, akkor a tagállami szuverenitás súlyosan sérül – szögezte le.

Rámutatott arra is: szuverenitás hiányában európai integráció sem lehetséges, az integráció szuverenitás nélkül nem más, mint birodalomépítés.

Mind az egyre szorosabb unió mítosza, mind az uniós intézmények vitatható gyakorlata alapján az uniós jog folyamatos térnyerése és az EU hatásköreinek folyamatos kiterjesztése zajlik – figyelmeztetett. A fékek és ellensúlyok rendszere nem érvényesül hatékonyan, a szuverén tagállamok védelme érdekében új megoldásokra, összehangolt fellépésre van szükség – vetette fel.

A lopakodó hatáskörtúllépés példájaként a döntéshozatali jogalappal való visszaélést hozta fel, amelyet most az egyhangú döntéshozatali követelmény megkerülése érdekében is alkalmaznak.

Ez történt az orosz jegybanki vagyon befagyasztásáról szóló szankciós döntésnél vagy az orosz energiahordozókról való leválást célzó döntésnél

– idézte fel.

Kiemelte, a gazdaságpolitika alakítása tagállamai hatáskörbe tartozik, az EU-nak csak összehangoló hatásköre lenne, az ajánlás jellegű eszköztár azonban az elmúlt években gyakorlatilag kötelező jellegűvé vált, kifizetési feltétellé alakult.

Bóka János az alkotmányos értékek és intézmények uniós kisajátítását még súlyosabb veszélyként értékelte a szuverenitás szempontjából.

Leszögezte: Európa értékközösség, de nem az EU alapszerződése miatt, hanem azért, mert ez a történelmi valóság. Ezen értékek a nemzeti szuverenitás legbelső magját képezik, ám az uniós intézmények szerint a tagállamok ezen értékek meghatározását és kikényszerítését átengedték az EU-nak.

Ebben a folyamatban meghatározó szerepet játszik az Európai Unió bírósága, amely tudatosan erodálja a tagállami szuverenitásvédelmi intézmények pozícióit – jegyezte meg. A másik veszélyes következmény az európai tolerancia és sokszínűség eltűnése, most ugyanis az uniós intézmények kirekesztik mindazokat, akik az európai birodalomépítés ellen vannak – fűzte hozzá.

Úgy értékelt:

az európai együttműködés kritikus ponthoz érkezett, hiszen ma már az uniós jog nem ismer el olyan tagállami intézményt, amely kimondhatná, hogy eddig és ne tovább. Ha ez így marad, az Európai Egyesült Államok lesz az integráció törvényszerű és elkerülhetetlen terméke

– mutatott rá. Magyarország kormánya ezt nem nézi ölbe tett kézzel – jelentette ki.

Vezetőkép forrása: Facebook/Bóka János