Soltész Miklós: Most nehéz időket élünk szerte a világban, imádságra, békességre nagy szükség van
Néhány hét múlva Magyarországon válaszúthoz érünk, ami nemcsak az ország életére, hanem a határon túl élő magyarokra is kihathat – mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára vasárnap Bonyhádon.
Soltész Miklós a Szabadság téren álló, felújított Szentháromság-szobor átadásán hozzátette, „a tétet felemelték kívülről – nem mi akartuk – egész Európára”.
„Biztatok mindenkit, hogy amikor döntés elé kerül – legyen német nemzetiségi, aki a nemzetiségi listát támogatja, vagy bárki más -, vegye figyelembe, hogy kik azok a vezetők, akik amikor nagy nehézség, baj van, vagy amikor örömmel kell valamit megünnepelnünk, a nemzet, a nép, a magyarság, a németség mellé állnak” – mondta az államtitkár.
Úgy folytatta, vegyék figyelembe azt is, hogy kik azok, akik „folyamatosan fanyalognak, akiknek soha semmi nem tetszik, és mindennel csak bajuk van”. Olyanokra nehéz bízni az országot – jegyezte meg.
„Hiszem azt, hogy a magyar emberek, az itt élő nemzetiségek józanul tudnak dönteni. Biztatom is önöket, hogy ez a józanság a jövő hónapban, húsvét után legyen meg. Most nehéz időket élünk szerte a világban, imádságra, békességre nagy szükség van”
– fogalmazott.
Ezt megelőzően a többi között arról beszélt, hogy „amikor valamilyen szép történik, valamitől megmenekülünk, vagy valaminek az eredménye a közösséget nagy mértékben szolgálja”, vannak, akik mulatozásba kezdenek, kivetkőznek emberi mivoltukból, és vannak, voltak olyanok is, akik egy-egy ilyen eseményt megtiszteltek ünnepekkel, és adott esetben szobrok, emlékművek állításával. Ez történt 230 évvel ezelőtt Bonyhádon is – utalt az 1796-ban felállított Szentháromság-szoborra.
Azokat a történelem elfelejti, akik csak fanyalognak, másokra mutogatnak, míg azokra hosszú távon emlékezünk, akik nemzeteket, városokat vezetnek, vagy a közösségért tettek valamit – hangoztatta a kereszténydemokrata politikus.
Soltész Miklós megemlítette, hogy az elmúlt években Bonyhádon is sok mindent megvalósítottak, idén pedig megújulhat a helyi evangélikus gimnázium, a német közösségi ház, és a németség kitelepítésére emlékező Anyai fájdalom című szobor.
Csibi Krisztina, a térség fideszes országgyűlési képviselője, képviselőjelölt arról beszélt, hogy a hét méter magas, barokk alkotás jelképpé vált Bonyhádon az eltelt több mint két és egynegyed század alatt.
A szobrot Felföldi László pécsi megyés püspök áldotta meg, aki azt mondta, hogy a 18. század járványai és tűzvészei után ma „szellemi, lelki járvány és tűzvész” van, és nincs más lehetőség, mint összefogni. A püspök elmondta XIV. Leó pápának a leszerelésért és a békéért mondott imádságát.
A műemlék építményt Walter József bonyhádi orvos állíttatta. A mészkőből készült, copf stílusú elemeket is tartalmazó, késő barokk kompozícióban az oszlop tetején a Szentháromság-szoborcsoport, lejjebb Szent Péter és Pál, József, Mária és Rozália, a két oldalon Szent Flórián és Sebestyén szobra látható. A párkányon helyezték el az Immaculata-szobrot.
A Szentháromságot 1934-ben és az 1980-as években is felújították. Ezúttal 20 millió forint kormánytámogatással
– ismertette a bonyhádi plébánia a honlapján – konzerválták az eredetinek tekinthető felületeket, javították a kőanyagot, eltávolították a korábbi, helytelen kiegészítéseket és pótolták a plasztikai hiányokat. A projekt keretében felújították a kovácsoltvas kerítést, és rendbe hozták a szobor környezetét is.
Vezetőkép: Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára beszédet mond a megújult Szentháromság-szobor átadásán Bonyhádon 2026. március 8-án. Fotó: MTI/Kacsúr Tamás
