Az a dolgunk a következő négy évben, hogy ne engedjük Magyarországot háborúba sodorni – jelentette ki Orbán Viktor

Európa a háború szélén egyensúlyoz, vagy békegazdaság lesz vagy hadigazdaság, de ez utóbbi valószínűsége Nyugat-Európában kétszerese a békegazdaságnak – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitó rendezvényén csütörtökön Budapesten. A kormányfő közölte: semmilyen paktumot nem köt, az olajblokádot le fogják törni.

A Puskás Arénában rendezett eseményen a kormányfő azt mondta: azokon az európai megbeszéléseken, amelyeken részt vesz, a német kancellártól a francia elnökön keresztül kivétel nélkül mind arról beszélnek, hogyan kell a következő négy évre az európai gazdaságot hadigazdaságra átállítani.

Orbán Viktor az előtte felszólaló Varga Mihály jegybankelnök, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek MKIK-elnök beszédére utalva jelezte: zárójelbe kell tenni mindazt, amiről eddig beszéltek, az európai megbeszéléseken ugyanis nem békegazdaságról van szó, nem ezek a tervek és fejlesztések vannak, hanem „ott hadiipar van, katonai létszám, költségvetési kiadás, hiányból finanszírozott hadikészültség, meg Ukrajnának adandó pénz”.

 

Hangsúlyozta,

az európaiak és benne magyarok előtt az a kérdés áll: lesz-e, és ha igen, akkor milyen típusú háború lesz a következő 4-5-6 évben.

Orbán Viktor felidézte: 2023-ban 0,6 százalékkal bővült az uniós gazdaság, és azóta is csak évi 1 százalék körüli növekedésre képes. Európában megszűnt egymillió ipari munkahely, gyárakat zárnak be, egész ágazatok vannak a fölszámolódás állapotában – jelezte.

Emlékeztetett: Európa vezetői mégis úgy döntöttek, hogy leválnak az orosz energiahordozókról, így ma 3-4-szer magasabb energiaárat fizetnek, mint az Egyesült Államok vagy Kína. Európa a háború kezdete óta 1800 milliárd euróval többet fizetett az energiahordozókért, mintha nem váltunk volna le az orosz energiáról – mutatott rá.

Hozzátette, Franciaországban, Csehországban, Ausztriában, Belgiumban, Finnországban, Lengyelországban, a balti országokban, Romániában mind megszorító csomagokat vezettek be.

Mégis, a rengeteg pénzt, amelyet az európai gazdaság még mindig megtermel, elküldik Ukrajnába

– jelezte.

Mi az ellenkezőjét csináljuk. Mi ki fogunk maradni a háborúból, és ki fogunk maradni annak a finanszírozásából is. És egyetlen forintot sem fogunk a magyar nemzetgazdaság által megtermelt jövedelemből elküldeni Ukrajnába – szólt a magyar álláspontról. Ha ezt a pozíciót nem tudjuk elfoglalni és megvédeni, a mi pénzünk is oda fog menni – figyelmeztetett.

Hangsúlyozta, ezért minden héten meg kell harcolni. „Így maradtunk ki a 90 milliárd eurós hitelből a szlovákokkal meg a csehekkel. Itt persze jó segéderők, de főerőként aligha számíthatunk rájuk ezekben a csatákban” – értékelt.

Mi az ellenkező irányba haladtunk az elmúlt négy évben – jegyezte meg Orbán Viktor, hozzátéve: ezt az irányt akarják tartani a következő négy évben is. A Demján Sándor Program keretében 1800 milliárd forintot nem Ukrajnába, hanem a magyar gazdaságba küldtek, energetikai kérdésekre jutott 440 milliárd, a 40 év alatti, kétgyermekes édesanyák adómentesítése 120 ezer édesanyát érintett. De megduplázták a gyerekek utáni adókedvezményt is, miközben mindenhol megszorítások vannak, mert a pénzt elküldik Ukrajnába – összegzett.

Kijelentette:

a magyar gazdaság és a magyar gazdaságot képviselő kormányzat erős lábakon, erős fundamentumokon áll, ezért nem tudják az országot rákényszeríteni arra, hogy a hadigazdaság ösvényére lépjen.

Orbán Viktor azt mondta, ha gyenge lábakon állna a magyar gazdaság, egy mégoly bátor kormány sem tudná végrehajtani azt a bravúrt, amit a mostani négy éve csinál, és szeretné majd a jövőben is folytatni: óriási országoknak és a hatalmas, 30 ezres európai bürokráciának mer nemet mondani, kimarad a Magyarország szerint elhibázott költekezésből, a magyarok pénzét másra költi és mégis talpon marad.

Rámutatott, ezt senki sem veszi jó néven, és ha tehetnék, gazdasági eszközökkel szívesen tanítanák móresre az országot, és akkor a magyar kormány bármilyen bátor is lenne, rá lehetne kényszeríteni arra, hogy mégiscsak lépjen a háborús és a hadigazdaság ösvényére.

Hozzátette:

a kormányzat legnagyobb ereje ma a nemzetközi tárgyalásokon az a teljesítmény, amit a magyar vállalkozók, a magyar munkaadók, a kis- és közepes vállalkozások letesznek az asztalra, erőssé téve ezzel Magyarországot.

Közölte, ha a magyar vállalkozások nem tartották volna fenn a teljes foglalkoztatottságot, ha a magyar kormánynak úgy kellene a háború ellen küzdenie Brüsszelben, hogy közben nő a munkanélküliség, és az ezért kialakuló szociális elégedetlenség miatt nyomás lenne rajta, akkor nem tudna kitartani, mert „fellázítanák” velük szemben az összes munkanélkülit.

Ha nem lennének béremelkedések, szociális nyugtalanság lenne Magyarországon, amit az ellenfeleik kihasználnának, és belekényszerítenék Magyarországot abba a hadigazdaságba, ami ellen most küzdenek – hangsúlyozta.

A kormányfő a béremelést nemcsak gazdasági, hanem politikai kérdésnek is tartja. Emlékeztetett arra, hogy 2010-hez képest 2026-ra 123 százalékkal, 322 800 forintra nőtt a minimálbér.

Kitért arra, időről időre támadják az egykulcsos magyar jövedelemadó-rendszert, de azt a kormány megvédte, és „a magyar gazdasági siker szíve közepének” tartja. A progresszív adórendszert igazságtalannak nevezte, mondván az egykulcsos adó azt jelenti, hogy ha tízszer többet keresel, akkor tízszer többet fizetsz, míg a progresszív adó azt jelenti, hogy nem tízszer, hanem tizenötször, hússzor vagy ahogy éppen a politika gondolja, annyiszor többet fizetsz bármifajta igazságosság és elvszerű megfontolás nélkül.

A magyar kormányfő a különadókról szólva azt is megköszönte a vállalkozásoknak, hogy jól tűrték, hogy „fát vágjak a hátukon”.

Orbán Viktor rámutatott, 2010 óta a különadók révén, amit a kormány méltányos közteherviselésnek tekint, elvontak a vállalatok vagyonából és profitjából 15 ezer milliárd forintot, 2026-ban pedig mintegy kétezermilliárd forintot fognak elvonni.

A miniszterelnök úgy folytatta, érti a cégek érveit, amikor ez ellen „zúgolódnak”, de „egész egyszerűen nem tudjuk fenntartani Magyarországon a köznyugalmat, a közbizalmat, a gazdasági fejlődést, a társadalmi involvációt, inkluzivitást abban az esetben, ha lemondunk ezekről a különadókról”.

Hozzátette ugyanakkor, a különadók mértékét a gazdasági növekedés arányában szeretnék majd a mainál méltányosabb szintre visszavinni, de ez a mostani hadigazdaság körülményei közepette nem vagy csak nagyon nehezen lehetséges.

Orbán Viktor szólt arról, hogy 2010 óta kétszeresére nőtt a nemzeti vagyon mértéke, ebben a ciklusban, 2022 és 2024 között 22 ezer milliárd forintról 24 ezer milliárd forintra növelték annak értékét.

A Magyar Nemzeti Bank élén történt változást úgy írta le, hogy az „unortodox monetáris politika helyett a protestáns etika érkezett meg a jegybankba”, ezért magasak a deviza- és aranytartalékok. A megvásárolt arany mennyisége és értéke jól mutatja, az életösztöneink jól működtek – jegyezte meg.

A kormányfő az orosz energiáról szólva megjegyezte: a színvonaltalanság megérkezett a magyar politikába is. Kifejtette: diverzifikálásnak azt tekintik, amikor valamiből a beszerzési lehetőségek szélesednek, több lesz és nem kevesebb. Amikor lezárnak valamit, Magyarország esetében az orosz olajszállítást, azt szűkítésnek hívják.

Láthatóan a riválisaink a magyar szavak nyilvánvaló értelmével sincsenek tisztában – fogalmazott, megjegyezve: diverzifikációról beszélnek és le akarnak válni az orosz olajról és gázról. Ez két teljesen ellentétes dolog – rögzítette Orbán Viktor.

Nem leválni, bezárni kell, hanem újabb és újabb lehetőségeket kell nyitni. A gáznál ez elég jól működik, az olajnál két ilyen lehetőség van, és nem akarunk sem a fő ellátóvonalunkról lemondani, ami orosz és keleti irányú, sem a kiegészítő jellegűről, ami horvát és déli irányú – jelezte.

Semmilyen paktumot nem kötök, semmilyen kiegyezés nem lesz, „le fogjuk őket verni”, az olajblokádot le fogjuk törni

– jelentette ki Orbán Viktor azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna lezárta az orosz olajszállítás útját.

Úgy fogalmazott: győzni fogunk, és erőből fogunk győzni. Közölte, rá fogják kényszeríteni az ukránokat, hogy indítsák újra a szállításokat. Nem üzlettel, nem megegyezéssel, nem kiegyezéssel, hanem erőből fogjuk elérni – mondta. Hozzátette: katonai erő nincs hozzá, ez nem is szerepel a tervek között, de vannak politikai és pénzügyi eszközeik, és ezekkel rá fogják őket szorítani, feltétel nélkül és hamarosan, hogy újra nyissák meg a Barátság kőolajvezetéket, és teljesítsék azt a szerződéses kötelezettségüket, amelyet tartalmaz az ukrán-uniós társulási szerződés. Ez kimondja: Ukrajna nem akadályozhatja egyetlen európai uniós tagállam energiaellátását sem. Ezt ki fogjuk kényszeríteni, ez egy csata, amitől nem szabad megijedni – jelentette ki a kormányfő.

Hozzátette: ez nem egy finom ügy, nem úriemberek közötti párbeszéd, ez egy nyílt zsarolás, nem egyezkedünk, hanem szembe fordulunk és győzünk. Rá fogjuk őket kényszeríteni, mielőtt kifogynánk a tartalékokból, hogy meg kell nyitniuk a vezetéket, hogy mindenki egyszer és mindenkorra megtanulja, hogy belénk lehet ugyan harapni, de akkor belénk törik foguk – mondta, aláhúzva: ezt most kell világossá tenni mindenki számára.

Kitért Ukrajna uniós tagságára is, jelezve: az unió következő hétéves költségvetésében 360 milliárd euró szerepel, amit Ukrajnának szánnak, miközben az európai gazdaság zsugorodik, de legjobb esetben stagnál.

Ha oda pénzt akarnak küldeni, azt valahonnan el kell venni – mutatott rá Orbán Viktor, és első számú vesztesként az agráriumot jelölte meg. A terv az, hogy minimum mintegy 20 százalékkal lecsökkentik az európai költségvetésben az agrárgazdaságoknak szánt támogatást, és ezt a pénzt átirányítják Ukrajnába. A második nagy vesztes az elmaradott régiók fejlesztését célzó kohéziós alap lesz, ebből is levesznek 20 százalékot a tervek szerint, hogy mind elküldjék Ukrajnába.

„Apró bökkenőnek” nevezte, hogy az uniós hétéves költségvetésének elfogadásához egyhangúság szükséges, így kell hozzá Magyarország szavazata is, és azt mondta, harcolni fognak ennek megváltoztatásáért.

A kormányfő a következő négy év kormányzati feladatának nevezte, hogy ne engedjék Magyarországot háborúba sodorni, ne adják oda a magyarok pénzét az ukránoknak, fenntartsák az olcsó orosz energiát, és ne engedjék, hogy a háború árát adóemelések formájában fizettessék meg a magyarokkal.

„Nekünk az a dolgunk a következő négy évben, hogy ne engedjük, hogy belesodorjanak bennünket egy háborúba, ne adjuk oda a magyarok pénzét az ukránoknak, adjuk inkább oda a magyaroknak, tartsuk fenn az olcsó orosz energiát, amely egyébként a magyar gazdaság és a rezsicsökkentés alapja, és semmiképpen ne engedjük, hogy a háború árát adóemelések formájában megfizettessék a magyarokkal”

– jelentette ki.

Orbán Viktor ennek érdekében a jelenlévőknek azt javasolta: tartsák fenn a kapcsolataikat Oroszországgal és az orosz energiapiaccal, ne engedjék be az ukránokat az Európai Unióba, és akadályozzanak meg minden olyan pénzügyi transzfert, amelynek következményeképpen a „gyerekek és unokák jövőjét” adósítanák el.

A kormányfő köszönetet mondott Nagy Eleknek, az MKIK elnökének, és jelezte: kormány és a kamara közötti, a rendezvényen aláírandó megállapodás arról szól, hogyan tudnak egyre több olyan feladatot átadni a kamarának a bürokráciától, amelyet a kamara jobban el tud látni. Hozzátette: a megállapodás még csütörtök reggel is kiegészült a gépkocsival történő személyszállításra vonatkozó állami jogkörök átadásának ügyével.

Vezetőkép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdasági évnyitó 2026 – Gazdaságpolitikai fórum aktuális kérdésekről című rendezvényén a Puskás Arénában 2026. március 5-én. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán