A 21. század legnagyobb rejtett játszmája zajlik a kijelzőiden – Béky Zoltán könyvbemutatója a Századvég pódiumán
Kirobbanó siker a hiánypótló kötet. (Fotógalériával!)
Brüsszel titkos algoritmusaival és a globális techóriásokkal már nem csupán moderál, hanem aktívan irányítja a közvéleményt – ezt tárja fel Béky Zoltán új könyve, a „Civil (?) a pályán”. Március 4-én, a Századvég pódiumán Lomnici Zoltánnal egyebek mellett arra keresték a választ: meddig tartható meg a nemzeti szuverenitás az újmédia korában? A telt házas eseményen Béky konkrét példákkal mutatta be, hogyan torzul a nyilvános diskurzus, a választási kampányok és a közvélemény a láthatatlan szűrők és algoritmusok mögött.
A könyv három év kutatómunkájának gyümölcse, amely a Századvég anyagaira épülve boncolgatja az újmédia korának legsúlyosabb kihívásait: hogyan formálják a globális techóriások (Meta, Google/YouTube, X, TikTok) a közvéleményt, milyen átláthatatlan algoritmusok döntik el, mit látunk a feedünkben, hol mosódik el a tartalommoderálás és a politikai cenzúra határa, valamint meddig őrizhető meg a nemzeti szuverenitás, amikor a legnagyobb platformok gyakran brüsszeli szabályozási nyomás alatt állnak.
A Századvég kiadásában megjelent kötet olyan alapkérdésekre keres választ, mint: „Mik a közvélemény-befolyásolás fő céljai és eszközei napjainkban? Ki minősül civilnek, és kit tekinthetünk álcivilnek? Valóban függetlenek a magukat függetlennek mondó médiumok és tényellenőrök? Meddig nyúlnak a Soros-hálózat magyarországi csápjai? Meg tudja-e zabolázni Donald Trump a nagy multinacionális online platformokat? Az Európai Uniónak sikerül végképp felszámolnia a szólásszabadságot? Kik irányítják az online cenzúrát?”
A pódiumbeszélgetésen Lomnici Zoltán ezekre a témákra épített rá éles kérdésekkel: az algoritmusok átláthatatlanságáról, a DSA és DMA gyakorlati hatásáról (vajon védelem vagy kontroll?), a tényellenőrző szervezetek mögötti érdekekről, valamint arról, hogy a „civil” jelző mennyire hiteles még az online térben. Béky több konkrét példát hozott a platformok magyarországi cenzúrájáról és arról, hogyan torzíthatják el a választási kampányokat az algoritmusok.
A pódiumbeszélgetésen Lomnici Zoltán éles, precíz kérdésekkel kalauzolta végig a szerzőt a könyv gerincén: az algoritmusok „fekete doboz” jellegéről, a DSA (Digital Services Act) és DMA (Digital Markets Act) rendeletek valódi hatásairól (védelem vagy kontroll?), a tényellenőrző szervezetek mögötti politikai és üzleti érdekekről, valamint arról, mennyire hiteles még a „civil” jelző az online térben, amikor sok „független” szervezet állami vagy nagyvállalati finanszírozású.
Béky Zoltán több konkrét példával illusztrálta, hogyan torzulhat el a nyilvános diskurzus láthatatlan szűrőkön keresztül, anélkül hogy kizárólag egy politikai oldal felé mutatott volna ujjal. 
A közönség kérdései főként gyakorlati jellegűek voltak: mit tehet egy átlagos magyar felhasználó, politikus vagy civil szervezet, ha organikus elérését szándékosan korlátozzák? A szerző válasza szerint a kulcs a technológiai tudatosság növelése és a nemzeti kormányok határozottabb fellépése a platformokkal szemben – nem Brüsszel centralizált módján, hanem a tagállami kompetenciák megőrzése mellett.
A könyvbemutató sikere jól mutatta, hogy a Századvég továbbra is fontos fórumot biztosít az újmédia és a szólásszabadság metszéspontján zajló vitáknak.
A könyv számos konzervatív és közéleti médiumban kapott figyelmet, kirobbanóan sikerrel
A könyv megjelenése óta – még a bemutató előtt – számos interjú és ismertető jelent meg róla konzervatív és közéleti portálokon, amelyek egyöntetűen hiánypótló és kirobbanó sikerű műként méltatták. A vasárnap.hu és az Ellenpont interjúiban Béky a „titkos algoritmusokról, milliárdos bírságokról és a véleményháború sötét oldaláról” beszélt, hangsúlyozva, hogy a könyv „lerántja a leplet a 21. század legnagyobb rejtett hatalmi játszmájáról”. Az M5 „Ez itt a kérdés” című műsorában pedig az algoritmusokat „láthatatlan hatalomként” jellemezte, és az X (korábbi Twitter) elleni uniós fellépést az DSA-rendelet első komoly próbatételének nevezte.A Mandiner február végén megjelent interjújában (Andor Éva Négyszemközt című műsorában) Béky Zoltán így fogalmazott: „Aki uralja a legkönnyebben elérhető közösségi felületet, algoritmust, az uralja a közvéleményt is.”
A beszélgetésben szó esett a Facebook- és YouTube-cenzorok működéséről, Brüsszel „összes aljasságáról”, amellyel a konzervatív médiumok és a szólásszabadság ellen harcol, valamint a magyar baloldali média trükkjeiről, hazugságairól és csalásairól. A Magyar Nemzet február 27-i ismertetője kiemelte a kötet részletességét: „Béky Zoltánnal… beszélgettünk az új kötete kapcsán. Béky a Civil (?) a pályán című könyvben korunk számos, szólásszabadságot veszélyeztető kérdését vette sorra… Nagy részletességgel mutatja be az Európai Unió médiaszabályozásának visszásságait, és azt, hogy a brüsszeli szereplők tényellenőrzés néven hogyan avatkoznak be a politikai folyamatokba, szigorúan a balliberális oldal érdekei mentén.”
Ajánlott olvasmány mindazoknak, akik szeretnék megérteni, miért tűnhet úgy néha, hogy a timeline „önálló életet él” – és kik mozgatják valójában a szálakat a háttérben. A könyv nyomtatott és digitális formában elérhető a Századvég Kiadó webshopjában.
A könyvbemutatón a Kricskovics Antal által készített fotókat az alábbi galériára kattintva tekinthetik meg.
Vezetőkép: Vasarnap.hu/Kricskovics Antal
Kapcsolódó:
