Irán: vissza lehet-e forgatni a történelem kerekét?
Amit ebben a percben tudunk, az egy órán belül akár meg is változhat.
Az elmúlt két napban számos barátunk, ismerősünk bejegyzéseit olvastuk el, olyanokét akik most turistaként éppen Dubajban vannak. Egy család, amelyik éppen abban a szállodában lakott amelynek tőszomszédja lángolni kezdett (ők sem tudják, hogy mitől) előbb azt írta, hogy „a halálra készülnek”, majd tegnap már el is költöztek a város egy távolabbi részére és amennyire lehet, megnyugodtak. Közben pedig azon morfondíroztak, hogy megkockáztassanak-e egy tíz órás autóutat a tőlük északra, Rijádban (Szaúd-Arábia) található nemzetközi repülőtérig. Végül, nem merték vállalni.
Más ismerősök most éppen a bangkoki repülőtéren rostokolnak, mert a járatuk Dubai érintésével jönne vissza Budapestre, csakhát ez most lehetetlen.Volt valaki akinek sikerült jegyet szereznie egy Svájcba tartó járatra, azután onnan majd csak hazajut valahogy.
De az első két nap bizonytalansága fokozódni fog.
Több lap szerint Trump elnök taktikája szerint keddig-szerdáig kiderül, hogy meg lehet-e osztani az iráni lakosságot. Azaz, komolyabb véráldozat nélkül vissza lehet-e billenteni Iránt abba az állapotba amely az 1979-es éveket jellemezte amelyben még nem volt iszlám köztársaság, Khomeini ajatollah vezetésével.
Ez azért lesz nehéz, mert azóta 47 év eltelt, így a lakosságnak csak az idősebb része emlékezhet Pahlavi sah idejére. Mindenesetre, korabeli videók tanúsága szerint az akkori Teherán utcáig nyüzsgő tömeg sokkal inkább hasonlított bármely európai fővároséra.
Ha viszont néhány napon belül a lakosság döntő többsége nem áll ki az iszlám forradalom ellen, akkor Izrael és az Egyesült Államok elsöprő támadásokat indít.
Ez a terv. A kérdés tehát az: vissza lehet-e fordítani a történelem kerekét Iránban?
Ami ma tudni lehet Trump elnök háborús támogatásáról, azt a Reuters/Ipsos friss közvéleménykutatása jelzi.
A megkérdezett republikánusok 55 %-a egyetért Irán megtámadásával, szemben a demokraták 7 százalékával. Érdekes, hogy a republikánusok 32 %-a vagy nem válaszolt vagy azt válaszolta, hogy nem tudja. A demokrata pártra szavazók ennél biztosabbnak tűnnek: közül csak 19 % a választ megtagadók vagy a bizonytalanok aránya.
Míg a republikánusok 55%-a jóváhagyta a csapásokat, a Reuters/Ipsos felmérés szerint Trump pártjának 42%-a kevésbé támogatná az iráni kampányt, „ha az amerikai csapatok halálához vagy megsebesüléséhez vezetne a Közel-Keleten.”
Az is tanulságos, hogy a felmérés résztvevőinek mintegy 45%-a, köztük a republikánusok 34%-a és a függetlenek 44%-a azt mondta, hogy kevésbé támogatnák az Irán elleni kampányt, ha az Egyesült Államokban a gáz- vagy olajárak emelkednének.
Ki tudja, mit mutatnak majd ezek a számok egy hét, vagy egy hónap múlva?
