Drámai a helyzet: evakuálják az embereket Ciprusról, bajban van Dubaj és Katar is

Irán bele akarja rángatni Európát is a háborúba?

Dróntalálat ért egy ciprusi bázist, Paphos repülőterét kiürítették – miközben Dubajban, Dohában és Abu-Dzabiban robbanások rázzák a városokat, civilek ezrei rekedtek repterek közelében. A közel-keleti konfliktus harmadik napján, 2026. március 2-án drámaian eszkalálódott a helyzet: Irán ellencsapásai már nem korlátozódnak Izraelre és az amerikai bázisokra, hanem szélesebb régiót érintenek, beleértve a Perzsa-öböl gazdag városait és akár az Európai Unió területét is.

Cipruson a brit RAF Akrotiri katonai bázist iráni gyártmányú Shahed típusú drón találta el éjfél körül, kisebb anyagi károkat okozva a kifutópályán – ez az első ilyen közvetlen támadás brit terület ellen a jelenlegi konfliktusban. Két további drónt lelőttek a bázis felé tartva RAF Typhoon vadászgépek, de a brit és ciprusi hatóságok azonnali óvintézkedéseket rendeltek el: a nem esszenciális személyzetet és családokat evakuálják a bázisról, sokakat ideiglenes szállásokra telepítenek át.

Paphos nemzetközi repülőterét is kiürítették egy gyanús légi objektum észlelése után, utasok rendezetten, de gyorsan távoztak, miközben a sziget polgári védelmi erői teljes készültségben vannak. Ciprus elnöke, Nikos Christodoulides megerősítette a drón iráni eredetét, Görögország pedig két fregattot és F-16-os vadászgépeket küldött a sziget védelmére.

Ugyanakkor a Perzsa-öbölben is súlyos a helyzet: robbanások rázták meg Dubajt, Abu-Dzabít és Dohát (Katar fővárosát), ahol iráni rakéták és drónok érték el repülőtereket, szállodákat, lakónegyedeket és energiaipari létesítményeket. Katarban két energiaipari objektumot támadtak, emiatt a QatarEnergy – a világ egyik legnagyobb cseppfolyósított földgáz exportőre – ideiglenesen leállította a termelést, ami azonnali globális energiaár-emelkedést okoz.

Dubajban és Dohában civilek ezrei élnek sokkban: felhőkarcolók ablakai törtek be, szállodák gyulladtak ki, repterek lezárva, járatok tömegesen törölve – tízezrek rekedtek a régióban, miközben a légtér nagy része zárva van. A civilek megdöbbenése óriási: a Perzsa-öböl eddig viszonylag biztonságos, luxusnyaraló övezete most közvetlen harctérré vált, ahol lakosok és turisták menekülnek a robbanások elől, és a hatóságok sürgősen evakuálási terveket dolgoznak ki.

Teljeskörű készültséget rendeltek el Forrás: https://cy.usembassy.gov/missile-threat-caution-march-2-2026/
Az Egyesült Államok nicosiai nagykövetsége arra kéri a Cipruson tartózkodó amerikai állampolgárokat, hogy maradjanak éberek és biztonságban. Teljes körű készültség van érvényben.

Célzott rakétacsapást mértek az izraeli kormányfő hivatalára

Az iráni Forradalmi Gárda azt állította hétfőn, hogy rakétákkal támadta Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő hivatalának épületét és az izraeli légierő parancsnokának székhelyét. A Forradalmi Gárda hírportálja, a Szepah által közzétett és a Fársz hírügynökség által is továbbított közlemény szerint az iráni fejlesztésű Haibar típusú rakétákkal hajtottak végre „célzott és meglepetésszerű” támadásokat a célpontok ellen. A Forradalmi Gárda azt közölte, hogy Netanjahu sorsa egyelőre ismeretlen, további részleteket később tesznek közzé. A 2023 májusában bemutatott Haibar rakéta 2000 kilométer hatótávolságú, és 1500 kilogrammos robbanófejjel lehet felszereleni.

A konfliktus gyökere február 28-ra nyúlik vissza, amikor az USA és Izrael nagyszabású támadást indított Irán ellen, több mint 2000 célpontot rombolva le, köztük nukleáris létesítményeket és vezetési központokat – Ayatollah Ali Khamenei legfőbb vezető halála pedig tovább szította a feszültséget. Irán válasza most már proxy erőket (mint a libanoni Hezbollah) és közvetlen támadásokat is magában foglal, miközben a Hormuzi-szoros blokádja fenyegeti a globális olajellátást. A brit kormány hangsúlyozza, hogy nem vesz részt offenzív műveletekben, de a ciprusi bázis érintettsége komoly dilemmát jelent. A helyzet tovább romolhat a következő órákban – nemzetközi tűzszüneti felhívások hangzanak el, de a felek egyelőre nem mutatnak hajlandóságot a tárgyalásokra.

Irán ellencsapásai a Perzsa-öbölben és civilek reakciói

Irán március 1-től indított ballisztikus rakéta- és dróntámadásokat Izraelre, valamint amerikai és szövetséges bázisokra a Perzsa-öböl országaiban. Robbanások rázták meg Dubajt, Abu-Dzabít, Dohát (Katar), Manamát (Bahrein) és más városokat. Több helyen civilek célpontjai is sérültek: repülőterek (pl. Dubai International Airport terminálja), szállodák (pl. Burj Al Arab Dubajban, Crowne Plaza Bahreinben), lakóépületek és bevásárlóközpontok kaptak találatot vagy sérültek repeszektől.

A támadásokban legalább 4 ember halt meg és több mint 100 sebesült meg a Perzsa-öböl országaiban (UAE, Katar, Bahrein, Kuvait, Omán). Katarban a nemzetközi repülőtér is célpont lett, ahol 16-an sérültek meg. A civilek sokkos állapotban vannak: ötcsillagos hotelek gyulladtak ki, felhőkarcolók ablakai törtek be, lakosok menekültek a romok közül.

A régió, amely eddig viszonylagos békét és biztonságot jelentett, most pánikban van – repterek lezárva, járatok törölve, tízezrek rekedtek külföldön.

Irán harmadik napja folytatja az ipari és katonai célpontok támadását több közel-keleti országban, miközben megpróbálja az Izraellel és az Egyesült Államokkal fennálló patthelyzetet szélesebb körű és gazdaságilag károsabb konfliktussá alakítani.
Szaúd-Arábiában öt drónt fogtak el a Rijád délkeleti részén található Prince Sultan légibázis közelében, a szaúdi védelmi minisztérium közleménye szerint.
Kuvaitban egy drón elfogása után kisebb tűz ütött ki egy erőműben, a kormány egyik tisztviselője szerint, aki az ország hivatalos hírügynökségének nyilatkozott.
Katar védelmi minisztériuma szerint egy rakéta eltalált egy áramszolgáltató vállalatot és egy energetikai létesítményt is. A Katari Hírügynökség szerint a támadások miatt le kellett állítani az LNG és más termékek gyártását.

További fejlemények

  • Kuvaitban „baráti tűz” incidens: három amerikai F-15E vadászgépet lelőttek saját Patriot rendszereik, három amerikai katona halt meg.
  • Libanonban a Hezbollah rakétákat lőtt Izraelre Khamenei halála miatt, Izrael Bejrút környékét bombázta válaszul.
  • Irán blokkolja a Hormuzi-szorost, ami azonnal emeli az olajárakat és fenyegeti a globális kereskedelmet.
  • Az iráni áldozatok száma legalább 555 (Iráni Vörös Félhold), civilek is közöttük.

Nemzetközi reakciók

Kína és Oroszország elítélte a kezdeti támadásokat, tűzszünetet sürgetve. Az EU szolidaritásáról biztosította a érintett országokat, az ENSZ IAEA-je a nukleáris kockázatokra figyelmeztet. A légiközlekedés nagyrészt leállt a térségben, civilek ezrei rekedtek repülőtereken.

A helyzet gyorsan változhat, a következő órákban további csapások várhatók. A konfliktus most már nem korlátozódik Iránra és Izraelre – bevonja a Perzsa-öblöt, Ciprust és potenciálisan más szereplőket is.

Az európai nagyhatalmak aktívan készülnek védelmi beavatkozásra, ha Irán tovább támad szövetségeseket vagy érdekeket (pl. Öböl-országok, Ciprus, hajózás). A hangsúly a de-eszkaláción van, de a retorika keményedett Irán iráni válaszcsapásai után. Ha ez tovább eszkalálódik (pl. Hormuzi-szoros lezárása), az európai részvétel nőhet – most egyelőre támogató/logisztikai szinten állnak az USA mellett.

Drámai videók a támadásokról: ide kattintva érhetők el.

 

Források: Al Jazeera, BBC, Reuters, The Guardian, NYT, AP, CNN, TIME – valós idejű hírek 2026. március 2-án

'Fel a tetejéhez' gomb