Európa riadókészültségben: Németország és Nagy-Britannia krízistanácskozást tart
Teherán kemény megtorlást ígért
Teherán kemény megtorlást ígért szombaton az Egyesült Államok és Izrael közös légicsapásaira, miközben a dél-iráni Hormozgán tartományban izraeli támadás ért egy lányiskolát Minab városában, öt diáklány életét vesztette – közölte az iráni külügyminisztérium és az állami IRNA hírügynökség. A támadások közepette Németország összehívta nemzeti válságkezelő csoportját, London pedig COBRA-ülést tartott, miközben hangsúlyozta: nem vesz részt a csapásokban, de kész védelmezni szövetségeseit és érdekeit – jelentette be a brit kormány.
Irán külügyminisztériuma szombaton határozott választ ígért az országot ért amerikai és izraeli légicsapásokra. A tárca közleményében kiemelte: „Ahogy készek voltunk tárgyalni, most mindennél jobban készek vagyunk arra is, hogy megvédjük az iráni nemzetet.”
A dél-iráni Hormozgán tartomány kormányzóhelyettese eközben bejelentette, hogy izraeli légicsapás ért egy helyi iskolát, a műveletben pedig öt diáklány meghalt. Az IRNA iráni állami hírügynökség azt közölte, a támadás Minab városában történt. A városban az iráni Forradalmi Gárda is tart fenn támaszpontot.
Az Európai Unió szombaton veszélyesnek minősítette a Közel-Kelet legújabb fejleményeit az amerikai és izraeli Irán elleni légicsapások nyomán. Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikai főképviselő hangsúlyozta: az EU erős szankciókat tart fenn Iránnal szemben, miközben diplomáciai megoldásokat támogat, különösen a nukleáris kérdésben, és szorosan egyeztet arab partnerekkel a de-eszkaláció érdekében. Ursula von der Leyen bizottsági elnök és António Costa, az Európai Tanács elnöke közös nyilatkozatban maximális önmérsékletet, civilek védelmét és a nemzetközi jog tiszteletben tartását sürgette, miközben az EU polgárainak támogatását ígérte a térségben.
Közben számos nemzetközi légitársaság törölte vagy felfüggesztette járatait a közel-keleti térségben az Irán ellen szombaton indított amerikai és izraeli légicsapások miatt.
A német Lufthansa, a francia Air France, a holland KLM, a spanyol Iberia, továbbá számos amerikai, orosz és közel-keleti légitársaság közölte, hogy törölte vagy más repülőterekre irányította át egyebek között teheráni, tel-avivi, bejrúti és dubaji járatait.
A török légitársaság egyelőre csak szombatra jelentett be járattörléseket a térségben, az Egyesült Arab Emírségekben székelő Emirates pedig „zavarokat” jelentett be a régióban közlekedő járataival kapcsolatban. A Qatar Airways is ideiglenes törlésekről döntött.
A Wizzair bejelentette, hogy a jövő héten Izraelbe, Dubajba, Abu-Dzabiba és Ammánba sem indít repülőgépeket.
Az iraki, az iráni és az izraeli légteret lezárták a polgári közlekedés előtt. Az Egyesült Arab Emírségek „részleges és átmeneti” légtérzárat jelentett be, és hasonló lépést tett Szíria, Kuvait és Katar is. Doha a tengeri forgalom korlátozásáról is döntött.
Összehívták Németországban a nemzeti válságkezelő csoportot az Irán elleni amerikai és izraeli légicsapások után kialakult helyzet megvizsgálására
– jelentette be a német külügyminisztérium.
A tárca arról számolt be, hogy szoros és folyamatos kapcsolatban áll az iráni, izraeli és más térségbeli nagykövetségekkel.
A külügyminisztérium arra kérte a térségben tartózkodó német állampolgárokat, hogy kövessék a helyi hatóságok biztonsági utasításait.
A brit kormány nem szeretné, ha az iráni hadműveletek nyomán szélesebb körű regionális konfliktus alakulna ki a Közel-Keleten
– közölte az Irán ellen szombaton kezdett amerikai és izraeli katonai akciók hírére reagálva a londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője.
A Downing Street illetékesének hivatalos nyilatkozata szerint Iránnak soha nem szabad megengedni nukleáris fegyverek kifejlesztését, és London éppen ennek érdekében támogatja folyamatosan a tárgyalásos megoldás elérését célzó erőfeszítéseket.
Keir Starmer miniszterelnök hivatalának tájékoztatása szerint a brit fegyveres erők nem vettek részt az Irán elleni katonai csapásokban, de Nagy-Britannia a közel-keleti szövetségeseinek biztonsága melletti elkötelezettsége jegyében „egész sor védelmi kapacitást” telepített a térségbe, és ezeket a közelmúltban meg is erősítette.
„Készen állunk arra, hogy megvédjük érdekeinket, de nem szeretnénk még további olyan eszkalációt, amelynek nyomán regionális kiterjedésű konfliktus alakulna ki”
– fogalmazott szombati nyilatkozatában a Downing Street szóvivője.
Hozzátette: Keir Starmer összehívta a kormány különleges helyzetekben ülésező tanácskozó testületét (COBRA).
A Downing Street szombati nyilatkozatához fűzött háttértájékoztatás szerint Nagy-Britannia az év eleje óta radarrendszereket, drónelhárító eszközöket, F-35-ös harci repülőgépeket és szárazföldi légvédelmi rendszereket telepített a ciprusi brit támaszpontokra.
A brit királyi légierő (RAF) mindemellett Typhoon típusú harci gépeket vezényelt Katarba védelmi célokból
– áll a londoni védelmi minisztérium szombati tájékoztatásában.
London hosszú ideje széleskörű szankciókat is érvényben tart iráni tisztviselők, katonai vezetők és a teheráni rezsim számos intézménye ellen, és az elmúlt hónapok nagyszabású iráni kormányellenes megmozdulásainak résztvevőivel szembeni brutális hatósági fellépés nyomán újabb büntetőintézkedéseket jelentett be.
Nagy-Britannia mindemellett már tavaly októberben újra életbe léptette az ENSZ-szankciókat Irán ellen az iráni nukleáris fejlesztésről kötött megállapodás megsértése miatt.
Yvette Cooper brit külügyminiszter az intézkedést indokló nyilatkozatában hangsúlyozta: Teherán 2019 óta olyan mennyiségű dúsított uránt halmozott fel, amely 48-szorosan haladja meg az egyezményben rögzített felső határt.
A brit külügyminisztérium adatai szerint Iránnak 440 kilogrammnyi 60 százalékosra dúsított uránkészlete van.
A tárca kiemelte, hogy Irán az egyetlen ország az egész világon, amelynek nincs nukleáris fegyvere, és mégis ilyen magas dúsítási szintű uránt állított elő ekkora mennyiségben.
Erre a brit kormány már korábban is felhívta a figyelmet.
David Lammy előző brit külügyminiszter – akit Keir Starmer miniszterelnök nemrég miniszterelnök-helyettessé nevezett ki – a londoni alsóházban tartott tájékoztatásában elmondta: az Irán által elért 60 százalékos urándúsítási szint csak nukleáris fegyver előállításának szándékával magyarázható, mivel a polgári célú atomreaktorok fűtőanyagaként használt urán dúsítási szintje általában 3-5 százalék.
Norvégia és Libanon a térség destabilizálására figyelmeztetett
Espen Barth Eide norvég külügyminiszter szombaton közölte, hogy fennáll a veszélye egy „új, kiterjedt háború” kibontakozásának a Közel-Keleten. A miniszter önmérsékletre intett, és arra kérte a feleket, hogy ne adják fel a diplomáciai megoldások keresését
Navaf Szalám libanoni miniszterelnök közleményében kiemelte: nem engedik, hogy bárki belesodorja Libanont a konfliktusba vagy olyan helyzetbe, amely veszélyeztetné Libanon biztonságát és egységét. Hozzátette: a jelenlegi helyzetben minden libanoninak az ország érdekeit kell előtérbe helyeznie.
Cikkünk az MTI híreiből készült
