Bréking: USA-Izrael közös hadműveletet indított Irán ellen (Videó+ elemzés!)

Február 28-án, szombaton reggel a világ egy újabb geopolitikai földrengés szemtanúja lett: Izrael és az Egyesült Államok közös katonai műveletet indított Irán ellen. A támadás, amely Teheránt és más iráni városokat ért robbanásokkal indult, nem csupán egy megelőző csapás, hanem egy koordinált offenzíva, amely célba veszi Irán ballisztikus rakétáit, drónarzenálját, nukleáris létesítményeit és parancsnoki központjait. Izrael védelmi minisztere, Israel Katz „megelőző csapásként” (pre-emptive strike) jellemezte, míg Donald Trump amerikai elnök egy Truth Social-on közzétett videóban „nagy volumenű harci műveletként” (major combat operations) jelentette be.

2026. február 28-án robbant ki a közel-keleti válság legújabb, potenciálisan legveszélyesebb fejezete: Izrael és az Egyesült Államok közös katonai offenzívája Irán ellen. A támadás, amely Teheránban és más iráni városokban robbanásokat okozott, nem csupán egy megelőző csapás, hanem egy stratégiai lépés, amely radikálisan átalakíthatja a régió hatalmi egyensúlyát. Ebben az elemzésben mélyebben vizsgáljuk az eseményeket, különös hangsúllyal Donald Trump amerikai elnök nyilatkozatára, amely nem csak megerősítette az USA részvételét, de egyértelműen regime change-re (rezsimváltásra) szólított fel Iránban. Az elemzés valós idejű hírekre és hivatalos nyilatkozatokra épül, beleértve Trump Truth Social-on közzétett videóját.

Mi történt eddig?

Izrael reggel jelentette be a „megelőző csapást” (pre-emptive strike), amelyet Israel Katz védelmi miniszter indokolt az Irán által jelentett közvetlen fenyegetéssel. Nem sokkal később Trump elnök egy körülbelül 8 perces videóban erősítette meg az USA „nagy volumenű harci műveleteit” (major combat operations). A célpontok között szerepelnek iráni ballisztikus rakéták, drónok, nukleáris létesítmények maradványai, parancsnoki központok és esetleg a Forradalmi Gárda infrastruktúrája. Jelentések szerint az USA repülőgép-hordozókról (pl. a Perzsa-öbölben állomásozó egységekről) és regionális bázisokról indít támadásokat, míg Izrael légiereje és esetleg speciális egységei vesznek részt a műveletekben.

Az időzítés nem véletlen:

• A 2025 júniusi 12 napos légiháború után Irán gyorsan újjáépítette katonai kapacitását, beleértve rakéta- és drónarzenálját.
• A genfi nukleáris tárgyalások a múlt héten végleg kudarcba fulladtak, Trump pedig „maximális nyomás” politikáját folytatva növelte az amerikai katonai jelenlétet a régióban.
• Trump második elnöksége (2025 januártól) eleve agresszív közel-keleti politikát ígért, hangsúlyozva Irán nukleáris ambícióinak felszámolását és a terrorizmus elleni harcot.

 

A műveletek kódnevei:

• Izrael: Roaring Lion (מבצע שאגת הארי) és Operation Shield of Judah
• USA: Operation Epic Fury

Robbanások jelentettek Teheránban és más városokban; füstfelhők láthatók a főváros felett. Izrael légterét lezárták, rendkívüli állapot van érvényben, szirénák szólnak országszerte.

Irán válasza gyors volt: a Forradalmi Gárda (IRGC) bejelentette, hogy nagy léptékű rakéta- és dróntámadást indított Izrael ellen. Izraeli források szerint már azonosítottak érkező ballisztikus rakétákat, a Vaskupola és más rendszerek dolgoznak az elfogásukon. Katar is elfogott iráni rakétákat légterében.

Ez a lépés egyben válasz az iráni proxy-erők (Hezbollah, húszi lázadók, iraki milíciák) támadásaira amerikai és izraeli célpontok ellen az elmúlt hónapokban.

A közvetlen előzmények közé tartozik a 2025 júniusi 12 napos izraeli-iráni légiháború, valamint a genfi nukleáris tárgyalások kudarca a múlt héten. Trump második elnöksége alatt (2025 januárjától) bevezetett „maximális nyomás” politika most teljesült ki, példátlan amerikai katonai jelenléttel a Közel-Keleten.

A támadás nem hirtelen döntés, hanem egy évek óta épülő feszültség kulminációja, amelyben Irán proxy-erői (Hezbollah, húszik, iraki milíciák) folyamatos támadásokat intéztek amerikai és izraeli célpontok ellen.

Trump nyilatkozata

 

Trump nyilatkozata, amely egy körülbelül 8 perces videóban hangzott el (Truth Social és CBN News YouTube-csatornán terjedt), kulcsfontosságú eleme az eseményeknek. A beszéd nem csupán bejelenti a támadást, hanem expliciten regime change-re (rezsimváltásra) szólít fel, történelmi sérelmeket felsorolva.

Íme a nyilatkozat legfontosabb, bővített kulcsrészletei (a videóból és a kapcsolódó riportokból rekonstruálva):

Kis idővel ezelőtt az Egyesült Államok hadserege megkezdte a jelentős harci műveleteket Iránban. Célunk az amerikai nép védelme az iráni rezsim által jelentett közvetlen fenyegetések felszámolásával – egy gonosz, nagyon kemény és szörnyű emberekből álló csoporttal szemben.

47 éve az iráni rezsim „Halált Amerikára!”-t skandál, és vérontó kampányt folytat. Emlékezzünk: 1979-es nagykövetség elfoglalása, 1983-as bejrúti laktanya-robbantás, USS Cole támadás, az Irakban amerikai katonák ellen használt iráni IED-k, és most a Hezbollah, húszi lázadók, iraki milíciák, valamint a Hamász révén – akik Irán támogatásával hajtották végre az október 7-i mészárlást Izraelben, több mint 1000 emberrel, köztük 46 amerikai állampolgárral.

Tavaly júniusban az Operation Midnight Hammer keretében már megsemmisítettük az iráni nukleáris program nagy részét a Fordow és Natanz létesítményekben. De ők továbbra is rakétákat építenek, drónokat gyártanak, és terrorista proxykat finanszíroznak.

Most lépünk: elpusztítjuk rakétáikat, leromboljuk rakétaipari kapacitásukat, megsemmisítjük haditengerészetüket, és biztosítjuk, hogy Irán soha ne juthasson nukleáris fegyverhez. A régió terrorista proxyi nem destabilizálhatják tovább sem a térséget, sem a világot, és nem támadhatják erőinket.

Lehet, hogy hős amerikai katonáink élete veszik el – a háborúban ez sajnos előfordul. Bombák fognak hullani mindenfelé. Nem könnyelműen mondom ezt.

Az Iráni Forradalmi Gárda tagjainak üzenem: tegyék le a fegyvert most, és kapnak kegyelmet – különben biztos halál vár rájuk.

Az iráni néphez szólok: most jött el a szabadságotok órája. Maradjatok fedezékben, amíg mi befejezzük a munkát. Utána ragadjátok meg a kormánytokat. Ti megérdemlitek a szabadságot, a jólétet és a békét.

Isten áldja az Egyesült Államok hadseregét. Isten áldjon meg titeket mindenkit. Isten áldja Amerikát.”

 

Geopolitikai és gazdasági következmények

A támadás rövid távú hatásai már látszanak:

• Irán válasza: Várható ballisztikus rakétazápor Izraelre, dróntámadások amerikai bázisokra (Irak, Szíria, Öböl-országok). Proxy-erők aktiválása: Hezbollah Észak-Izrael ellen, húszik Vörös-tengeri hajózás ellen.
• Regionális eszkaláció: Ha a Hormuzi-szoros lezárul, az olajár 200 dollár/hordó fölé ugorhat, globális recessziót okozva. Oroszország és Kína (Irán szövetségesei) fegyverszállítással vagy diplomáciai bojkottal reagálhat.
• Belső iráni dinamika: Trump népfelszólítása belső zavargásokat gerjeszthet, különösen a 2022-es tüntetések fényében. De ha a rezsim túléli, még keményebbé válhat.

Hosszabbtávú forgatókönyvek:

• Optimista: Gyors rezsimváltás, új nukleáris megállapodás, stabilabb Közel-Kelet.
• Valószínű: Elhúzódó „árnyékháború 2.0”, alacsony intenzitású konfliktusokkal, amelybe az USA-t folyamatosan bevonják.
• Pesszimista: Teljes regionális háború, esetleg nukleáris eszkaláció, ha Irán átlépi a „küszöböt” a káoszban.

Egy új korszak kezdete?

A 2026. február 28-i USA-Izrael támadás nem csupán egy katonai akció, hanem a közel-keleti hatalmi egyensúly radikális átalakításának kísérlete. Trump nyilatkozata regime change-t helyez kilátásba, ami példátlanul ambiciózus, de rendkívül kockázatos. A világ most visszatartott lélegzettel figyel: a következő 48-72 óra eldöntheti, hogy ez egy „sebészi beavatkozás” marad-e, vagy évtizedes háborúvá fajul. A gazdasági sokk és a humanitárius következmények már most globális aggodalmat keltenek – a béke esélye pedig soha nem volt ilyen törékeny.