A kommunizmus áldozataira emlékeztek a Rákóczi Szövetség, az Országgyűlés Hivatala és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága képviselői
A kommunista diktatúra legfőbb jellemzője volt, hogy a kiszolgáltatottság általánossá vált, és bárkiből válhatott áldozat – jelentette ki a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnöke a kommunizmus áldozatainak emléknapján a Rákóczi Szövetség, az Országgyűlés Hivatala és a NEB által a Nemzeti vértanúk budapesti emlékművénél rendezett szerdai megemlékezésen.
Földváryné Kiss Réka felidézte, hogy 1947. február 27-én tartóztatták le a szovjet hatóságok Kovács Bélát, a Kisgazdapárt főtitkárát, aki az akkori politikusok közül a legbátrabban lépett fel a szovjet térfoglalás ellen. Ez a nap nem csupán egy politikus személyes tragédiája, hanem az erőszakos kommunista fordulat kibontakozásának jelképe – értékelt.
Emlékeztetett arra, hogy a politikai rendőrség ekkor már hónapok óta készítette elő a koncepciós pereket, amelyeket összehangolt propaganda és sajtókampány kísért. Ennek a kampánynak pedig a kulcsfogalmai, a fokozódó nyelvi terror eszközei a reakció és a reakció elleni harc lett, amihez hozzákapcsolták a fasizmus vádját. Ezek ellen pedig a kommunisták által uralt nyilvánosságban lehetetlen volt védekezni.
Kovács Béla elhurcolása világos fordulópontot jelentett mindazok számára, akik egy demokratikus rendszer felépítésében, a nemzeti szuverenitás helyreállításában reménykedtek
– tette hozzá.
A szónok ezt követően a középiskolás diákok részvételével zajló megemlékezésen egyszerű emberek személyes példáin keresztül idézte fel a kommunista diktatúra abszurditását.
Elmesélte például, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után, 1956 decemberében egy alföldi faluban egy csoport 14-17 év közötti fiatal talált egy kanálisban egy használhatatlan géppisztolyt, majd az egyik lány a fiatalok szórakozása közben megjelent a hatástalan fegyverrel a község főutcáján. Ezt követően a csoport tagjait összesen 35 év börtönbüntetésre ítélték.
Hangsúlyozta, hogy 1956-ban a szabadság reményét tiporták el a szovjet harckocsik és a magyar kommunisták, akik azt állították, hogy a forradalom egy fasiszta összeesküvés volt.
Az ünnepség végén Földváryné Kiss Réka mellett az Országgyűlés Hivatala nevében Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, a Rákóczi Szövetség nevében Csáky Csongor, a szervezet elnöke és Szalay Zoltán, a Szabadságharcosokért Közalapítvány kuratóriumi tagja koszorúzta meg az emlékművet. 
Vezetőkép: Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke, Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke és Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke a kommunizmus áldozatainak emléknapján tartott megemlékezésen a Nemzeti vértanúk emlékművénél 2026. február 25-én. Fotó: MTI/Lakatos Péter
