Varga-Bajusz Veronika: A megújult felnőttképzés célja a változásokra reagáló, munkahelyek létrejöttét segítő rendszer létrehozása volt
A megújult felnőttképzés célja egy olyan rugalmas rendszer létrehozás volt, amely a technológiai változásokra gyorsan reagál, segíti a munkahelyek stabilitását, valamint új munkahelyek létrejöttét rövid, de minőségi képzések megteremtésével – jelentette ki a felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár kedden egy budapesti szakmai konferencián.
Varga-Bajusz Veronika A felnőttképzés elmúlt öt éve címmel tartott tanácskozáson azt hangsúlyozta: a magyar oktatási rendszer sikerének egyik legfontosabb záloga, hogy az érdekelt felek egymással közösen, szövetségesekként tudnak párbeszédet folytatni, dolgozni.
Mint mondta, az elmúlt évek technológiai változásai, valamint a munkaerőpiac alakulásai miatt egyre gyorsabban kell reagálni a változó világ kihívásaira, hiszen a munkaerőpiac a technológiai megoldások megjelenésével gyorsuló ütemben változik. Számos új munkakör jön létre, valamint a mesterséges intelligencia megjelenésével számos munkakör át is alakul – mutatott rá az államtitkár, hozzátéve: így nem meglepő, hogy Magyarországon bővül a munkaerőpiac és a kereslet a képzett munkaerő után.
Ennek egyik eszköze a mikrotanúsítványok rendszere, amely lehetővé teszi kis volumenű tanulási egységek elvégzését. Ezeket hatékonyan és gyorsan lehet elismerni a munkaerőpiacon. Továbbá ezek a tanúsítványok különösen fontosak a dinamikusan változó gazdasági környezetben, ahol a folyamatos tanulás és az új készségek gyors elsajátítása kulcsfontosságú.
A mikrotanúsítványokat fokozatosan vezették be az elmúlt években: 2023 szeptemberében a felsőoktatásban, 2024-ben a felnőttképzésben és 2025 őszén a szakképzésben indultak el az ilyen tanúsítványokat adó képzések
– mondta az államtitkár.
Varga-Bajusz Veronika kiemelte: a mikrotanúsítványokat adó képzések jelentőségét mutatja, hogy a felnőttképzésben az elmúlt bő egy évben több mint ötvenezren iratkoztak be ilyen típusú képzésre.
Szintén fontos előrelépési lehetőségként jelölte meg az egyéni tanulási számla bevezetését, hiszen – mint mondta – a képzési támogatások mellett különböző képzésválasztó funkciót alakítanak ki. Az ehhez kapcsolódó pilot projekt idén indul a kisgyermekes édesanyák és az otthoni gondoskodásban dolgozók munkaerőpiaci reintegrációját segítő képzések támogatásával.
Emellett fokozatosan alakítanak ki olyan funkciókat, mint a képzések összehasonlító, értékelő szolgáltatása – közölte a kereszténydemokrata politikus.
Az államtitkár elmondta, egy hetvenmilliárd forintos keretösszegű projekt támogatja a munkaerőpiaci kompetenciafejlesztést, képzést felnőttképzők bevonásával.
Varga-Bajusz Veronika közölte: eddig már több mint 4100 pályázat érkezett be, az elnyert támogatást képzési díjra, valamint bértámogatásra lehet fordítani. A pályázatok legaktívabb szerepelői a kis- és közepes vállalkozások, és eddig több mint 107 ezren vehettek részt képzésekben 28 milliárd forintot meghaladó értékben – tette hozzá.
Az államtitkár kitért arra is, hogy a különböző programok mellett számos jogszabályi változás is megvalósult a felnőttképzés területén. Ezek mind azt szolgálják, hogy a rendszer átláthatóbbá, kiszámíthatóbbá és minőségibbé váljon – mutatott rá.
Varga-Bajusz Veronika szólt arról is, hogy működtetnek még munkaerőpiaci előrejelző és pályakövetési rendszert is.
Azt mondta, kiemelt feladatnak tekintik, hogy a felnőttképzés szereplői naprakész információhoz jussanak, ezért havonta frissülő statisztikai, szakmai anyagokat tesznek közzé és rendezvényeket szerveznek.
A fejlődést a számok is visszaigazolják: több mint kilencmillió alkalommal vettek részt valamilyen felnőttképzésben csaknem hárommillió ember, valamint a felnőttképzők 1,7 millió képzést valósítottak meg
– mutatott rá az államtitkár kiemelve: ezek az eredmények önmagukért beszélnek és jól mutatják, hogy milyen jelentős szerepe van a felnőttképzésnek a munkaerőpiaci alkalmazkodásban, a versenyképesség növelésében és a társadalmai mobilitás támogatásában.
Magyar Zita, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnöke arról beszélt: az átalakulás 2020-ban kezdődött, és az elmúlt öt évben a felnőttképzés szerepe társadalmilag felerősödött. A felnőttképzés ma már nem egy hagyományos oktatási forma, hanem a munkaerőpiaci alkalmazkodás kulcsfontosságú eszköze – emelte ki.
„Az elmúlt öt év Magyarország szakképzési rendszerében egy olyan gerincet alkotott, amely ma már elengedhetetlen és megkerülhetetlen” – fogalmazott Magyar Zita. Hozzátette: a rendszerszintű átalakítás és a gyakorlati alkalmazkodás eredményeként a felnőttképzés erősebb, modernebb és sokkal inkább a gazdasági, társadalmi kihívásokhoz igazodó oktatássá vált.
Tarnai Richárd Pest vármegyei főispán köszöntőjében azt emelte ki: a kormányhivatal szándéka az, hogy segítséget nyújtsanak a felnőttképzőknek a jogszabályoknak való megfelelésben.
Vezetőkép: Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár a Kulturális és Innovációs Minisztériumban 2025. szeptember 16-án. Fotó: MTI/Purger Tamás
