Élő, kiborg kémgalambokkal kísérleteznek az oroszok
Szinte hihetetlen, de az első világháborúban 16 millió állat is szolgálta a harcoló feleket. Ilyenek voltak a kutyákon és lovakon kívül a lövészárkokban megmaradt gázt jelző kanárik, hörcsögök és fehér egerek, a hírszerző és hírvivő galambok. De innen ugorjunk át a mába.
Tavaly nyáron derült ki, hogy a Kassel városában működő német Swarm Biotactics nevű cég „kém-csótányok” fejlesztésével foglalkozik, mégpedig úgy, hogy a valódi, élő csótányokat megfigyelő eszközökké alakítja.
Érzékelőkkel, idegingerlő implantátumokkal, titkosított kommunikációs modulokkal, kamerákkal felszerelve a bogarak átmásznak az ellenséges komplexumokon, romokon, épületeken, csatornacsöveken és amit „látnak”, mármint a videójel, valós időben visszajut a főhadiszállásra.
Hirdetés
Hogy ennek mi értelme? Nagyon egyszerű. A műholdakat zavarni lehet, a GPS jeleket pedig meg lehet hamisítani. A drónokat le lehet lőni, de egy élő, alacsony technológiájú biobogarakból álló flottát már sokkal nehezebb észlelni és megsemmisíteni.
A hétvégén pedig több független forrás is megerősítette, hogy az orosz Neiry Group startup, kiborg kémgalambokkal kísérletezik. Először miniatűr idegi interfészeket fejlesztettek ki, amelyeket a galambok agyába ültettek.
Ezek az implantátumok, egy kis vezérlővel és a madár hátára erősített elektronikai eszközökkel párosítva lehetővé teszik az operátor számára, hogy befolyásolja a galambok repülésének irányát bizonyos agyi régiók stimulálásával. A madarak mellkasához rögzített kamerák pedig továbbítják a videót a vezérlőknek, a rendszer működtetését pedig napelemek segítik.
Hirdetés
A Neiry szerint a rendszer akár 400 kilométeres (!), előre meghatározott útvonalakon is képes vezetni a madarakat, és a felderítésben a galambok előnyösebbek a drónoknál, mert nagyobb az állóképességük és szűk terekben könnyebben navigáltathatók. Arról nem is beszélve, hogy – amíg meg nem találják az azonosításukhoz szükséges módszert – a harctéren nehezen lehet őket komolyan venni.
A startupot részben Oroszország Nemzeti Technológiai Kezdeményezése finanszírozza, meg nem erősített hírek szerint több százmillió rubellel. A cég együttműködik a Moszkvai Állami Egyetem mesterséges intelligencia intézetével. A Neiry szerint a kiborg-galambok polgári felhasználásra is alkalmasak lesznek. Például monitorozhatnak egy mezőgazdasági területet, segíthetik a kereső-mentő műveleteket, logisztikai feladatokat láthatnak el olyan helyeken, ahol a hagyományos drónokkal ez nehezen menne.
A cég vezetői elmondták, hogy először a galambokra koncentrálnak, de a rendszer átalakítását nagyobb madarakra is tervezik egy adott küldetéstől függően – például hollókra, sirályokra vagy akár albatroszokra is.
Egyes szakértők aggódnak az orosz projekttel kapcsolatban.
James Giordano, az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának tudományos tanácsadója arra figyelmeztetett, hogy elméletileg az ilyen „bio-drónokat” biológiai anyagok hordozására vagy az ellenséges vonalak mögött, fertőző betegségek elterjesztésére is fel lehetne használni. Nita Farahany professzor, a Duke Egyetem munkatársa „undorítónak” nevezte az idegimplantátumok használatával kapcsolatos kísérleteket élőlények távirányítására, azzal érvelve, hogy az állatokat nem lenne szabad pusztán programozható eszközként kezelni.
