Leó pápa a Hittani Dikasztériumhoz: Fedezzük fel újra a hit átadásának örömét!
A Hittani Dikasztérium plenáris ülésének résztvevőihez intézett beszédében Leó pápa sürgető kérdésnek nevezte a hit átadását. Rámutatott, hogy a hit generációk közötti átadásában bekövetkezett „törés” vezesse arra az Egyházat, hogy fedezze fel újra az „evangelizáció édes és vigasztaló örömét”, amely életének és küldetésének középpontjában áll. – írja a Vatican News.
XIV. Leó pápa csütörtökön a Vatikánban a Hittani Dikasztérium plenáris ülésén mondott beszédében hangsúlyozta, hogy a hit átadása korunkban nagyon sürgető kérdés. Leó pápa a Dikasztérium tagjait köszöntve megállapította, hogy jól ismeri az általuk végzett értékes szolgálatot, emlékeztetve arra, hogy küldetésük – ahogyan azt a Praedicate Evangelium kezdetű apostoli konstitúció is kimondja – az, hogy segítsék „a római pápát és a püspököket az Evangélium hirdetésében szerte a világon azáltal, hogy előmozdítják és megvédik a katolikus hit és erkölcsi tanítás integritását”. Hozzátette, hogy a Hittani Dikasztérium ezt „a hit letéteményére támaszkodva és annak egyre mélyebb megértésére törekedve teszi az új kérdések kapcsán”.
„A feladatotok”
A Hittani Dikasztérium tisztviselőihez szólva a pápa kiemelte: „Feladatotok, hogy lelkipásztori és teológiai útmutatást nyújtsatok az Egyház tanításával kapcsolatban, gyakran meglehetősen kényes kérdésekben.” Leó pápa háláját fejezve ki a Dikasztérium által az elmúlt években közzétett dokumentumokért, elismerte, hogy „ez a kiterjedt munka minden bizonnyal nagy hasznára válik Isten szent és hívő népe lelki növekedésének”. „A korszakos változás kontextusában, amelyet átélünk” – folytatta XIV. Leó pápa –, „ez a munka időszerű és világos üzenetet kínál a hívőknek az Egyháztól”, különösen „a történelem színpadán megjelenő számos új jelenséggel” kapcsolatban, és „értékes útmutatást nyújt a püspököknek lelkipásztori tevékenységük gyakorlásához, valamint a teológusoknak a tanulmányi és evangelizációs szolgálatukhoz”. A pápa különösen nagyra értékelte, hogy a plenáris ülés gyümölcsöző vitát indított „a hit átadásának” témájáról, amely korunkban nagyon sürgető kérdés.
A közöny közepette fedezzük fel újra az evangelizáció örömét
„Valóban nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy az elmúlt évtizedekben törés következett be a keresztény hit generációk közötti átadásában a katolikusok körében, és hogy különösen az ősi evangelizáció kontextusában egyre többen vannak, akik már nem tekintik az Evangéliumot alapvető erőforrásnak saját létezésükhöz, különösen a fiatalabb nemzedékek körében.” Sajnálatát fejezte ki amiatt is, hogy hány fiatal férfi és nő él Istennel vagy az Egyházzal való kapcsolat nélkül, megjegyezve, hogy bár „ez nekünk, hívőknek nagy bánatot okoz”, „arra kell vezetnie minket, hogy újra felfedezzük az evangelizáció édes és vigasztaló örömét”, amely Krisztus menyasszonya életének és küldetésének szívében rejlik.” A pápa emlékeztetett arra, hogy a január 7-én és 8-án tartott rendkívüli konzisztóriumon a bíborosok olyan Egyházat szorgalmaztak, amely nemcsak önmagára, hanem másokra is tekint, és missziós. Megismételte, hogy olyan egyházra van szükség, amely „hirdeti az Evangéliumot, mindenekelőtt a vonzás erejével, ahogyan elődeim, XVI. Benedek és Ferenc pápa is többször hangsúlyozták”.
Alázatos munkások az Úr szőlőskertjében
Emlékeztetve arra, hogy Krisztus Teste életének alapja „az Atya szeretete, amelyet az emberré lett Fiúban nyilatkoztatott ki nekünk, jelen van és munkálkodik bennünk a Lélek ajándéka által”, Leó pápa úgy érvelt, hogy ennek megfelelően „nem az Egyház vonz, hanem Krisztus”, és „ha egy keresztény vagy egy egyházi közösség vonz, az azért van, mert ezen a ’csatornán’ folyik a Szeretet éltető nedve, amely a Megváltó Szívéből fakad.” Ezért hangsúlyozta: „Az Egyház Krisztust hirdeti, anélkül, hogy főszereplő lenne vagy részletekre fókuszálna, és benne minden ember kizárólag „az Úr szőlőskertjének egyszerű és alázatos munkása” és mindig így kell felismernie magát.
Az igazságosság, az igazság és a szeretet biztosítása
Leó pápa hangsúlyozta: „Mielőtt befejezném szeretném megemlíteni egy másik szolgálatotokat, amelyért hálás vagyok, és amelyet a gondjaitokra bízok: azt, hogy kedvességgel és ítélőképességgel fogadjátok és kíséritek a Dikasztérium hatáskörébe tartozó bűncselekmények ügyeivel foglalkozó püspököket és rendi elöljárókat”. „Ez a szolgálat” – folytatta – „egy nagyon kényes területe, amelyben elengedhetetlen annak biztosítása, hogy az igazságosság, az igazság és a szeretet követelményeit mindig tiszteletben tartsák.” Végül XIV. Leó pápa ismét háláját fejezte ki a jelenlevőknek, akik értékesen hozzájárulnak a Dikasztérium és az egész Egyház életéhez, „kiváltképpen, ha ezt a hozzájárulást alázatos és diszkrét módon nyújtják”, majd apostoli áldását adta a plenáris ülés résztvevőire.
