Zsigmond Barna Pál: az EU-ban az energiapolitika nem kerülhet az ideológia fogságába

Ideológiával nem lehet fűteni, ezért az EU-ban alapvetőnek kellene lennie, hogy az energiapolitika ne kerüljön ideológiai fogságba, és a tagállamok dönthessenek saját energiamixükről – jelentette ki Zsigmond Barna Pál, az Európai Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára hétfőn Brüsszelben.

Az EU-s tagállamok uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján az államtitkár elmondta: Magyarország és Szlovákia a kezdetektől ellenezte, és a Tanácsban is a RePower EU rendelet ellen szavazott, amelynek célja az orosz földgáz és kőolaj kivezetése az Európai Unió energiamixéből.

Hangsúlyozta: a rendelet elfogadhatatlan Magyarország számára, mert kockára teszi az ország energiabiztonságát, tovább növeli az energiapiac kiszámíthatatlanságát, és újabb bizonyítéka az EU elhibázott szankciós politikájának. Véleménye szerint a döntés a békéhez vezető utat is elzárja.

Hirdetés

Zsigmond Barna Pál rámutatott: a magyar kormány az elmúlt évek rendkívüli intézkedései közepette is megvédte a magyar emberek rezsijét, rezsistopot vezetett be, így a magyar családok Európa legalacsonyabb rezsidíját fizethetik. Példaként említette, hogy egy újpesti választópolgár 2025-ben rezsicsökkentett díjjal 187 015 forintot fizetett gázfogyasztásra, míg enélkül ugyanennek a költsége 2 millió 92 ezer 696 forint lett volna, vagyis több mint ezer százalékkal nagyobb összeg.

Az államtitkár szerint ezek a számok is mutatják, milyen drasztikusan emelkedne a rezsiköltség, ha az orosz gázt kivezetnék az energiamixből.

Bejelentette: Magyarország pert indít az Európai Unió Bíróságán a Tanács és az Európai Bizottság ellen a RePower EU rendelet miatt. A jogi fellépés három pillérre épül:

Elsőként arra, hogy az energiamix meghatározása az uniós szerződések alapján tagállami hatáskör, ezért nem tekinthető uniós kompetenciának.

Másodszor a döntést kereskedelempolitikai lépésnek minősítették, így megkerülték az egyhangúság követelményét, holott megítélésük szerint ez valójában szankciós politika, amelyhez egyhangú tagállami döntésre lenne szükség.

Harmadrészt az Európai Bizottság figyelmen kívül hagyta saját korábbi hatásvizsgálatát, amely szerint a gyors kivezetés különösen a tengertől elzárt országok – például Magyarország és Szlovákia – számára súlyos károkat okozhat, ugyanakkor nem készült részletes elemzés a következményekről.

Zsigmond Barna Pál szerint a rendelet több általános uniós jogelvet is sérthet, így a szolidaritás, a szubszidiaritás és a jogbiztonság elvét, különösen a hosszú távú szerződések miatt.

Közölte:

Magyarország ezeket a kérdéseket bíróság elé viszi, és szeretné érvényesíteni igazát.

Megjegyezte: Szlovákia is fontolgatja, hogy hasonló lépést tesz.

Az uniós bővítés kérdéséről szólva kiemelte: ezen a napon is volt bővítési kormányközi konferencia, ezúttal Montenegró ügyében, ami újabb fontos lépés az ország csatlakozási folyamatában.

Az államtitkár emlékeztetett: a magyar EU-elnökség kiemelt prioritása volt a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásának előmozdítása. Mint mondta, Magyarország komoly lépéseket tett ennek érdekében, és sikerült új lendületet adnia a térség országainak integrációjához.

Hangsúlyozta: stratégiai, biztonsági és gazdasági érdek Magyarország és egész Európa számára, hogy a hat nyugat-balkáni ország mielőbb csatlakozzon az unióhoz. Montenegrót a régió éltanulójának nevezte, amely az utóbbi években komoly lépéseket tett, és a mostani fejezetlezárás erős üzenetet küld a térség többi országának is.

Zsigmond Barna Pál szerint a kormányközi konferencia azt üzeni, hogy érdemes tovább haladni az uniós csatlakozás útján, és a bővítés minden nyugat-balkáni ország számára elérhető cél. Magyarország – tette hozzá – mindig is az érdemalapú bővítés mellett állt, és támogatja a Nyugat-Balkán mielőbbi uniós csatlakozását.

Kitért arra is, hogy az uniós bővítési vitákban egyre gyakrabban kerül elő Ukrajna csatlakozásának kérdése. Úgy fogalmazott: sajátos módon az EU egyfajta ukrán csatlakozási pszichózisban él, és sok tagállam minden témát Ukrajna uniós integrációjával kapcsol össze.

Zsigmond Barna Pál szerint ez nem jó irány, mert Európának számos összetett kihívásra kellene választ adnia világpolitikai, világgazdasági és energiabiztonsági területen, ehelyett sokszor azonnal Ukrajna csatlakozásáról kezdődik vita.

Leszögezte:

Magyarország álláspontja változatlanul az, hogy az uniós bővítésnek érdemalapúnak kell lennie. Véleménye szerint Ukrajna jelenleg nem teljesíti a csatlakozási feltételeket, és nem érdeke az Európai Uniónak egy háborúban álló ország felvétele.

Hozzátette: Ukrajna esetében nem értelmezhető a kiindulási pont sem, hiszen a terület és a lakosság helyzete bizonytalan, továbbá a koppenhágai kritériumok sem teljesülnek, mivel – mint mondta – nincs szabad választás, nincs valódi ellenzék, viszont vannak korrupciós problémák.

Az államtitkár bírálta azokat a „valóságtól elrugaszkodott” elképzeléseket, amelyek Ukrajna rövid távú, akár 2027-ig történő uniós csatlakozásáról szólnak.

Zsigmond Barna Pál rámutatott: miközben a nyugat-balkáni országok több mint húsz éve várnak a csatlakozásra, és sokat tettek le az asztalra, addig Ukrajna nem teljesíti a feltételeket. Szerinte ezért komoly üzenetet kell küldeni a Nyugat-Balkán és Moldova számára, hogy az uniós csatlakozás reális és elérhető cél azoknak az országoknak, amelyek megfelelnek a követelményeknek.

Az államtitkár hangsúlyozta: Ukrajna esetében először békére van szükség, és csak ezt követően lehet érdemben gondolkodni arról, milyen stratégiát alakítson ki az Európai Unió.

Forrás: MTI, Fotó: Facebook/Zsigmond Barna Pál