Kaszab Zoltán: Padlóra küldené Magyarországot Brüsszel terve

Az Ukrajna támogatására szánt 9 milliárd dollárnak sokkal jobb helye van a magyar családoknál.

Akik eddig kétkedtek abban, hogy Ukrajna finanszírozása hosszú távú anyagi terhet jelent az Európai Uniónak, azok legkésőbb idén év elején szerezhettek erről végső bizonyosságot. Az ország politikusai ugyanis akkor kezdtek el beszélni arról, hogy az állam működésének finanszírozási igénye a következő 10 évben 800 milliárd dollár, vagyis 40 évnyi magyar nyugdíjnak megfelelő összeg lesz. Ebből két dolog vált nyilvánvalóvá. Egyrészt az, hogy Kijev ezt a pénzt nem fogja tudni előteremteni másrészt, hogy a következő 10 évben nem is fog megpróbálkozni ezzel. Az is biztossá vált ráadásul, hogy – mivel az amerikaiak már korábban közölték, hogy egy fityinget nem adnak Ukrajnának – ezt a terhet Európának kell vállalnia. Legalábbis a brüsszeli bürokraták szerint. Szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy

ez akkora terhet róna az Unió gazdaságára, amelyet nehezen lehetne kigazdálkodni.

A magyar kormány pedig egy jelentést készített arról, hogy mit jelentene ez az óriási finanszírozási igény Magyarországra nézve. Az eredmény lesújtó. A teljes összegből 9 milliárd dollár, vagyis 3150 milliárd forint jutna hazánkra. Ennyi pénzt kellene előteremtenie az államkasszának arra, hogy azt Ukrajnába küldje. Felmerül persze a kérdés, hogy honnan lenne ennyi pénze Magyarországnak? A dokumentum szerint Brüsszelnek persze erre is van ötlete.

Az előző években az Unió központjában elkészült, úgynevezett országspecifikus ajánlásokat átnézve egyértelmű a brüsszeli elvárás. Ez az a lista, amelyet az Unió évről évre beterjeszt a tagállamok felé, mondván az ebben szereplő intézkedésekkel lehetne egyensúlyba hozni az adott ország államkasszáját. Most már azt is tudjuk, hogy valójában ezzel mi a cél: nem egyensúlyról, hanem a plusz bevételek Ukrajnába küldéséről van szó.

Magyarországon pedig ez kőkemény megszorításokat jelentene.

Brüsszel ugyanis a többi között azt várná el a magyar kormánytól, hogy vezesse be a többkulcsos személyi-jövedelemadót, szüntesse meg a kedvezményes lakáshiteleket és a csokot, törölje el a 13. és a 14. havi nyugdíjat és vezesse vissza a magánpénztári rendszert, valamint törölje el a fiataloknak és a családoknak járó adókedvezményeket és a rezsicsökkentést. Olyan elvárások ezek, amelyek rendkívül nehéz helyzetbe hoznák a magyar családokat. A brüsszeli tervek értelmében ugyanis nemcsak a bevételeik csökkennének, hanem – például az energiaárak növekedésével – a kiadásaik is növekednének, így pedig egy kettős présbe szorulnának.

A brüsszeli elvárásokról ráadásul sokat elmond, hogy azok nagy része szerepel a Tisza Párt kiszivárgott és letagadott gazdasági tervei között.

Ilyen véletlenek márpedig nincsenek. A Tisza tehát jó eséllyel pontról pontra végrehajtaná a brüsszeli kívánságlistát, hogy a magyar családokon megkeresett pénzt Ukrajnába lehessen küldeni. Persze nem véletlen az sem, hogy tagadják ezeket a terveket, hiszen az uniós kéréseknek és Ukrajna támogatásának elenyésző támogatottsága van idehaza.

Márpedig jól látszik, hogy Brüsszel nem viccel, ha a Kijevnek nyújtandó pénzügyi segítségről van szó. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője hívta fel a figyelmet arra, hogy az Unió már több pénzt adott Ukrajnának, mint amennyit Magyarország a 2004-es csatlakozása óta kapott a közösből. Ez pedig jól mutatja, hogy mennyire fontos Brüsszelnek, hogy a csapok nyitva maradjanak, és hogy az áprilisi választás után Magyarországnak se legyen olyan kormánya, amely megakadályozhatja ezt. Éppen ezért kell nagyon észnél lenni, mert a mostani választás évtizedekre meghatározza az ország sorsát.

Vezetőkép: António Costa, az Európai Tanács elnöke (j) üdvözli Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt az EU-tagországok állam-, és kormányfőinek csúcstalálkozóján Brüsszelben 2025. október 23-án. Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys