Orbán Viktor: Magyarországnak arra kellett választ adnia, hogy az amerikai béketörekvéseket támogatja vagy a brüsszeli háborús döntést

Orbán Viktor szilveszteri évzáró interjújában az ellenzékről azt mondta: most éppen újjászervezték magukat, a régi ellenzék helyett jön egy új, de csak személyi változás történt, lényegi nem, hiszen az ellenzéki oldalon „a brüsszeli utasításokat végrehajtani akaró” erők vannak.

Hozzátette:

az ellenzékben vannak azok, akik elfogadják a migrációs paktumot Brüsszelből, akik együtt mennek az európaiakkal a háborúba, akik Brüsszel genderszabályozását elfogadnák és bevezetnék a hadigazdálkodást.

Kijelentette: 2026-ban a magyar parlamenti választáson azt a döntést kell meghozni, hogy Magyarország folytatja-e a kimaradás politikáját vagy csatlakozik Brüsszelhez. 2026 a háborús döntés éve lesz: igen vagy nem, kimaradunk vagy nem – mondta.

Orbán Viktor úgy értékelt: a 2025-ös egy fontos, vízválasztó év volt. Donald Trump megnyerte az amerikai elnökválasztást és lehetett reményeket fűzni ahhoz, hogy maga mögé sodorja az európaiakat, és véget vet az ukrajnai háborúnak.

Mi is erre építettük a terveinket, amikor 2025-öt az áttörés évének gondoltuk. Háborúból átmegyünk békébe, és a magyar gazdaság, miután a háborús blokkolás megszűnik, ismét lendületet tud venni.

Nem ez történt, és ilyen értelemben 2025 vízválasztó: először fordult elő, mióta a nemzetközi politikában jelen van és figyel, hogy az amerikaiak és az európaiak egy stratégiai jelentőségű ügyben, egy európai háború ügyében ellentétes álláspontot foglalnak el – jelezte.

Ilyet még nem láttunk. Az amerikai elnök kiadja a jelszót, hogy a feladat az ukrán-orosz háborúnak véget vetni és békét teremteni, és erre az európaiak azt válaszolják, hogy nem, folytatni akarják – fogalmazott Orbán Viktor.

Kifejtette: döntenek arról, hogy az amerikaiak nélkül is hajlandóak folytatni a háborút, adunk fegyvert, adunk pénzt és szükség esetén katonát is, sőt, hajlandóak vagyunk átszervezni a teljes európai gazdaságot egy hadigazdasággá és teljesen új gazdasági stratégiát hirdetünk meg. Ez történt 2025-ben – foglalta össze Orbán Viktor.

Közölte: Magyarországnak arra kellett választ adnia, hogy az amerikai béketörekvéseket támogatja vagy a brüsszeli háborús döntést.

Kimaradunk-e az európai háborús döntésből, szembe is fordulunk vele, ha kell nyíltan nemet is mondunk a meghívásokra, azokra a manőverekre, amelyekkel be akarnak bennünket vonni az európai háborús közösségekbe és ennek elszenvedjük minden következményét. Kimaradni vagy nem kimaradni, ez volt a kérdés 2025-ben – érzékeltette a miniszterelnök.

Felidézte, hogy 2024-ben, még az új amerikai elnök hivatalba lépése előtt az Amerikai Egyesült Államok és Brüsszel együtt próbált minden európai országot „belepréselni” az oroszok elleni háborúba és az ukránokat megsegítő katonai szövetségbe. Magyarország akkor is ki tudott maradni – emlékeztetett, aláhúzva: a tanulság az, hogy egy egyidejű amerikai és brüsszeli nyomással szemben is képes lehet egy ország arra – ha a szuverenitását fontosnak tartja, ha képes érvényt szerezni a saját akaratának, ha van döntésképesség, belpolitikai stabilitás, nagy és széles népi támogatás egy kormány mögött -, hogy kimaradjon a háborúból.

A helyzet 2025-ben jobb lett, mint 2024-ben volt, mert az amerikaiak a béke oldalára álltak át, csak ez nem hozott megoldást – mondta Orbán Viktor, jelezve: a remény, hogy az amerikai elnök maga mögé sodorja az európaiakat, gyorsan békét teremt, a gazdaság növekedésnek indul, és egy biztató gazdasági perspektíva rajzolódik ki Magyarország előtt, nem vált valóra, mert az európaiak nemet mondtak a békére és igent a háborúra.

Ezért nekünk magyaroknak mindent újra kellett kalibrálni. Azt kellett eldönteni, hogy ha nem megyünk az európaiakkal közösen egy hadigazdálkodás irányába, hanem egy békegazdaság útján haladunk, akkor ez pontosan milyen ütemezéssel és hogyan hajtható végre; milyen a békegazdaság, miközben Európában mindenki hadigazdaságot épít fel – fejtette ki.

Nyugat-Európában egy hadigazdálkodásból fakadó megszorításos gazdaságpolitika van, adót emelnek, a megélhetési költségek növekednek, eladósodás zajlik. Mi ezt nem csináljuk

– hangsúlyozta Orbán Viktor. Felidézte: Magyarország úgy döntött, a békegazdaság útján halad. Ebből következik a gyerekek utáni adókedvezmény megduplázása, az édesanyák élethosszig tartó adómentessége, a 14. havi nyugdíj, a 11 százalékos minimálbér-emelés, a kisvállalkozók adócsökkentése. Közölte, a békegazdaság megalkotása elvitt 6-7 hónapot, de most már elindult, és az intézkedések többsége január 1-jétől hatályba is lép.

A magyar gazdaság teljesítménye tekintélyes részben arra épül, hogy értéket állítunk elő, amit eladunk külföldön és az egyik kézenfekvő piac mindig is az Európai Unió volt, azon belül is Németország – tette hozzá a kormányfő.

Rámutatott: ha Németországban hadigazdálkodásra állnak át, az kétségkívül negatívan hat a magyar gazdaságra. Ilyenkor meg kell nézni, Európán kívül milyen piacokon lehet elhelyezni a termékeinket, ezért hirdették meg a gazdasági semlegesség stratégiáját, amely megpróbál Európán kívüli piacokat szerezni a magyar termékek számára – magyarázta a miniszterelnök.

Úgy számolt: el fog tartani jó néhány évig, amíg a magyar termékek tekintélyes részét nem az európai piacokon helyezik el, de ezt a munkát el végezni. Ha nem tudják a magyar termékeket elhelyezni európai piacokon kívül, akkor a magyar gazdasági fejlődés elakad – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor.

Rámutatott: ha az amerikaiaknak sikerülne végre megállapodniuk az oroszokkal, amelynek következtében az oroszok a gazdasági szankciós listáról lekerülnének, az azt jelentené, hogy az orosz piac kinyílik Magyarország számára, termékeket nagyobb mennyiségben tudunk ott elhelyezni és nagyobb mennyiségben tudunk energiát vásárolni.

A 2026-os év nagy kérdése, hogy az Egyesült Államok és Európa közötti szembenállás eljut-e oda, hogy az amerikaiak az európaiak nélkül is békét kötnek az oroszokkal

– mondta.

Magyarország így ahogy van, elég erős ahhoz, hogy ki tudjon maradni egy háborúból, ha kell a teljes nyugati világgal szemben, ha kell, Brüsszellel szemben

– hangsúlyozta.

Megjegyezte: Európában eldöntötték, hogy háborúba mennek, az Európai Tanács ülései már haditanácsok.

Orbán Viktor arról, hogy lehetséges-e semlegesnek és el nem kötelezettnek lenni, azt mondta: nem ez a célunk. Közölte:

mi a nyugati szövetségi rendszer részei akarunk maradni és azt szeretnénk, ha a józan ész alapján hoznák meg a politikai döntéseket. Mi nem elhagyni akarjuk a nyugati szövetségi rendszert, hanem azt akarjuk, hogy mind Brüsszelben, mind a NATO-központban értelmes döntések szülessenek

– mondta.

Brüsszelt előbb-utóbb el kell foglalni, hogy ott „a békepárti erők többségre jussanak”, ezen dolgoznak, ez egy küzdelem, ezért hozták létre a Patriótákat – jelezte.

Az interjú első részéről szóló szöveges tudósításunk ide kattintva olvasható.

Itt pedig visszanézhetik az interjút.

Vezetőkép: Orbán Viktor miniszterelnök évzáró interjút ad az M1 aktuális csatornának a Karmelita kolostorban 2025. december 31-én. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Kaiser Ákos