Szemerei János evangélikus püspök: A békesség fejedelme jön közénk

Karácsonykor a békesség fejedelme jön közénk, hogy hirdesse és felkínálja nekünk az ő békességét – mondta Szemerei János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke karácsony alkalmából az MTI-nek.

Az evangélikus püspök hozzátette:

Jézus nem elsősorban világpolitikai összefüggésben, hanem Isten és az ember kapcsolatában hoz megbékélést, de aki az általa felkínált, igazi békességet megtalálja, más emberré válik.

Azt is mondta, a karácsony csak Krisztus kereszthalála és feltámadása felől értelmezhető, és később is kezdték ünnepelni, mint a húsvétot. Csak utólag vált fontossá Jézus születése, megjelenése a történelemben. Azt pedig, hogy miért vált ilyen fontos ünnepé, magyarázzák azok az érzések is, amelyeket a jászolban fekvő kisgyermek vált ki belőlünk.

Hozzáfűzte: nagy szükség van ezekre az érzelmekre, hiszen ilyenkor megnyílnak a szívek, odafordulunk a kicsikhez, a bajban levőkhöz, a szegényekhez. És szükségünk van az adventi időszak fárasztó rohanása után a karácsony esti elcsendesedésre is, arra, ahogy minden tapinthatóan lelassul. Hagyjuk, hogy ez a csend, ez a nyugalom és ez a béke betöltsön bennünket! – kérte.

A Magyarországi Evangélikus Egyház elmúlt egy évéről szólva kiemelte az evangélikus presbiterek májusi, országos találkozóját. A találkozón, amelynek elsődleges, de nem kizárólagos meghívottjai a presbiterek voltak, kétezren vettek részt, és ez volt az első ilyen rendezvény a 2024-es tisztújítás után. A célja az volt, hogy segítse a szolgálatukra készülő presbitereket, akik minden gyülekezetben jelen vannak, ezért nagyon fontos szerepet töltenek be az egyházban, nagy a felelősségük, és sokat tehetnek az egyház megújulásáért.

Szemerei János beszélt az idén húszéves, az evangélikus egyház kommunista állambiztonsági érintettségének kutatására létrehozott tényfeltáró bizottságról, hangsúlyozva a szembenézés fontosságát a múlttal. Ugyanakkor azt is fontosnak nevezte, hogy ezt „keresztyén módon” tegyük. A rendszerváltás utáni időkben ugyanis az ügynököket mintegy a „régi diktatúra örökségeként dobták a közvélemény elé”, mintha ők lettek volna a főbűnösök, ők mozgatták volna a régi rendszert, ami teljes képtelenség, hiszen nagyon sokszor ők maguk is áldozatok voltak.

Megítélése szerint a tényfeltárás oldhatja az egyházon belül a beszervezések miatti feszültséget. Voltak lelkészek, akik azzal szembesültek, hogy ha együttműködtek, akkor kicsit könnyebbé vált az életük, de ezzel együtt a beszervezettek jó részének nagyon komoly elköteleződése volt Isten ügyéért, és sokan arról is meg voltak győződve, hogy ügynökként könnyebben, többet tehetnek az egyházukért.

Azt is mondta:

a beszervezett ügynökök, ha gyengének is bizonyultak egy területen, más területen lehettek „Isten eszközei”. Emellett a feltárás pozitív hozadéka, hogy az ügynöki jelentések néha megmutatják azt az egyházban folyó hitéleti munkát, amit egy veszélyeztetett korban végeztek és amire büszke lehet az egyház

– tette hozzá.

A tényfeltárás szükséges munka, de ahogy távolodik a régi világ, és főképp, mivel a fontos beosztásban lévő emberek történetét már javarészt feldolgozták, lassan okafogyottá válik – összegzett.

Szemerei János az evangélikus egyház „sikerágazataként” említette az oktatást, emlékeztetve: a történelmi keresztény egyházak közül az evangélikus egyház volt az egyetlen, amelytől a kommunizmus idején az összes közoktatási intézményét elvették. Ehhez képest mára nagyon komoly oktatási hálózatot építettek föl – mondta, megjegyezve, hogy idén ismét a Deák téri Evangélikus Gimnázium lett a legjobb egyházi középiskola.

Elmondta azt is: az elmúlt esztendő fontos eseménye volt, hogy Cinkotán megnyithatták a kifejezetten hátrányos helyzetű, autista gyerekek számára létrehozott Szőlőszem Evangélikus Óvodát. Ebben az óvodában tervezik létrehozni az evangélikus oktatási intézményekben tanuló, fogyatékossággal élő gyerekeknek segítséget nyújtó központot is – tette hozzá.

Büszkék vagyunk az intézmények közötti rangsor elején szereplő gimnáziumunkra, de nem specializálódunk csak az elitképzésre. Van iskolánk a legjobb képességű diákoknak, és van, amelyik a felzárkózás területén végez nagyon fontos munkát. Ez így teljes, arra törekszünk, hogy a szociális gondozói és az oktatási hálózatunkban is minden ránk bízott megtalálja a maga helyét – mondta Szemerei János.

Az evangélikus elnök-püspök a közéletről szólva elfogadhatatlannak nevezte a világpolitikában és a magyar közéletben is kialakult kommunikációt és azt, hogy a politikai élet szereplői ellenséget látnak a más véleményen lévő emberben.

A politika szeretne mindent leuralni, és művelői a hatalomért folytatott küzdelemben nem ismernek pardont. Ráadásul a politika bizonyos értelemben az egyházakkal is „számol”. Van, aki úgy, hogy támogatja, más kifejezetten az egyházellenességet próbálja politikai zászlajára tűzni. De – mint mondta – ő következetesen törekszik arra, hogy ne keverje a politikát meg a hitéletet, és előbbit ne engedje be a templomba.

Ez nem azt jelenti, hogy nekünk mindegy, hogyan dől el a választás, de a küldetésünk elsősorban hitéleti, a mi feladatunk Isten igéjének hirdetése, és az független attól, hogy éppen ki van hatalmon.

Akárhogy is alakul a választások eredménye, az a társadalmi akaratot fogja tükrözni, a megválasztott vezető pedig felelősséggel tartozik azokért is, akik nem őt támogatták

– mondta Szemerei János.

Vezetőkép: Szemerei János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke ünnepi istentiszteletet tart pünkösdvasárnap a győri Nádorvárosi evangélikus templomban 2025. június 8-án. Fotó: MTI/Krizsán Csaba