Orbán Viktor: A pénznek jobb helye van az Alföldön, mint a ripityára lőtt Donbaszban – átadták az M4-es autóút új szakaszát

Átadták hétfőn az M4-es autóút Törökszentmiklós és Kisújszállás közötti 34,3 kilométeres szakaszát Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke, Lázár János építési és közlekedési miniszter és Fazekas Sándor korábbi agrárminiszter, a Magyar Országgyűlés alelnökének jelenlétében.

Az elmúlt 15 évben a kormány annyi sztrádát és autóutat épített, amennyivel a hazai pályahálózat, lakosságarányosan számolva, eléri a legfejlettebb nyugat-európai országok szintjét – mondta a miniszterelnök hétfőn, az M4 autóút Törökszentmiklós és Kisújszállás közötti szakaszának átadóünnepségén. Orbán Viktor azt is mondta, a pénznek jobb helye van az Alföldön, egy korszerű út formájában, mint „a ripityára lőtt Donbaszban” valami ukrán oligarcha mellékzsebében.

A kormányfő az autóút kenderesi pihenőjénél tartott ünnepségen külön köszönetet mondott az út megépítésében nagy szerepet vállaló Fazekas Sándor korábbi földművelésügyi miniszternek, aki – szavai szerint – miniszterként ragaszkodott ahhoz, hogy az M4-es bekerüljön az országos útfejlesztési- és építési programba.

„Ráadásul tőle tanultam azt a bölcsességet is, hogy az a jó választás, amikor az emberek gőzölgő aszfalton mennek szavazni. Mondtam, Sándor, annyi aszfalt nincs, amennyi mandátum kell nekünk”

– fogalmazott a kormányfő.

Kifejtette, ma egy ígéretét teljesíti be a kormány, amely azt vállalta, hogy gyorsforgalmi utakat hoz a Kunságba.

Nagy és gazdag tartaléka ez a vidék Magyarországnak – fogalmazott a kormányfő, majd hangsúlyozta, a Fidesz-KDNP az egyetlen olyan politikai közösség, amelynek Alföld-programja van.

Emlékeztetett: 2010-ben a kunsági térségben a munkanélküliség 12 százalékos volt, ez most öt százalékon van, a Demján Sándor Programban 4,5 milliárd forint érkezett a Szolnok vármegyei vállalkozókhoz, „megcsináltuk Karcagon a kórházat, teljesen fölújítottuk, és építettünk egy fantasztikus szabadidőközpontot is”.

Az igazán nagy kiadás valójában két út, az M4-es és M44-es építése volt, hiszen ezek nélkül az Alföld középső része elzárt terület maradt volna – hangoztatta a kormányfő, hozzátéve, az M4-es befejezéséhez Kisújszállástól hatvan kilométernyi útszakasz megépítése hiányzik, ez pedig egy koncessziós építési rendszerben jön majd létre.

Az elmúlt 15 évben a kormány annyi sztrádát és autóutat épített, amennyivel a hazai pályahálózat, lakosságarányosan számolva, eléri a legfejlettebb nyugat-európai országok szintjét

– mondta.

Orbán Viktor hangsúlyozta: 2010-ben a gyorsforgalmi utak hossza Magyarországon 1273 kilométer volt, ez 2025-re 35 kilométer híján 2000 kilométerre emelkedett. Hozzátette: emellett felépítettek összesen nyolc dunai és tiszai hidat, és most már 22 megyei jogú város elérhető gyorsforgalmi úton.

Ez mindent egybe vetve azt jelenti, hogy a magyar emberek 90 százaléka fél óra autóút távolságra lakik valamelyik sztrádától – értékelt, hozzátéve, hogy ha a kormány minden beruházását meg tudja valósítani, akkor ez a szám fölmegy 100-ra, az idő pedig 30 percről 20-ra fog szűkülni.

Arra is felhívta a figyelmet: amikor az autópályával elérnek Berettyóújfaluig, és a határ másik oldalán a románok is elvégzik a szükséges munkálatokat, akkor közvetlenül fel lehet majd hajtani a Nagyvárad-Kolozsvár felé vezető gyorsforgalmi utakra. Ez a legóvatosabb becslések szerint is azt jelenti, hogy a Budapest-Kolozsvár távolság egy-másfél órával rövidebb lesz – mondta, hangsúlyozva, hogy a nemzetegyesítésnek ezért egy fontos pillanata a mai.

Kelet-Magyarország déli részérének fejlesztéséről szólva elmondta: a kormánynak komoly tervei vannak, cél, hogy egy Debrecen-Nagyszalonta-Békéscsaba ipari régiót hozzanak létre, ami egy határokon átnyúló nagy gazdasági térség lesz. Ezért – folytatta – megépítik majd a Békéscsaba-Debrecen négysávos autóutat is.

Hangsúlyozta: tenni fognak azért, hogy itt is megszülessenek azok a nagy ipari beruházások, amelyek hasonló fejlődési távlatokat nyitnak meg, mint az Alföld északi részén. Megjegyezte: az északi régió fejlődését „elég jól meglöktük”, ott olyan ipari beruházások történtek, hogy „lassacskán az is eljön”, hogy Sopronból jönnek dolgozni Nyíregyházára.

A miniszterelnök rámutatott: az útépítéshez pénz kell, pénz pedig akkor van, ha nem engedjük, hogy elvigyék tőlünk. Orbán Viktor azt mondta: most jött vissza Brüsszelből, ahol egy „Ukrajna nevű kisgömböc éppen minden pénzt föl akar falni”. Az „okos brüsszeli urak” úgy döntöttek, hogy 90 milliárd eurónyi hitelt adnak Ukrajnának nyilván abban a reményben, hogy jó nagy kamattal visszakapják – fűzte hozzá.

Orbán Viktor közölte: nagy küzdelem árán kimaradt Magyarország ebből „a bolond brüsszeli ötletből”, de ha nem tudott volna kimaradni, akkor ennek a hitelnek a rá eső része 400 milliárd forint lett volna. A most átadott útszakasz 170 milliárd forint, az előttünk álló is nagyjából ugyanennyi, tehát azt az összeget kellett volna átadni Brüsszelbe, ami lényegében ennek az autóútnak a teljes megépítési költsége – hívta fel a figyelmet.

A pénznek jobb helye van az Alföldön, egy korszerű út formájában, mint „a ripityára lőtt Donbaszban” valami ukrán oligarcha mellékzsebében

– jelentette ki.

Orbán Viktor kiemelte: a jövő évi választás tétje is az, hogy merre haladjunk. Haladhatunk a brüsszeli úton, ami azt jelenti, hogy a pénzünket innen elviszik valahova máshova, valahol máshol használják fel, és mások fejlődnek belőle – mondta.

A másik lehetőség, hogy a magyar úton maradunk, és haladunk úgy, ahogyan tettük az elmúlt 15 évben, és akkor Magyarország fejlődni, növekedni, erősödni fog – hangsúlyozta.

Ehhez persze az kell, hogy a kormánypártok megtartsák az összes mandátumukat, amelyek ebből a térségből jöttek – jelezte Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a Kunság és az Alföld nélkül nemzeti kormány nem jöhet létre Magyarországon.

„Ha velünk vannak a kunok, ha velünk van a Kunság, ha velünk van a magyar Alföld, akkor akármi is történik Budapesten, ezt a választást meg fogjuk nyerni”

– fogalmazott a miniszterelnök beszéde végén a választók bizalmát kérve.

Az M4-es autóút új szakasza Törökszentmiklós és Kisújszállás között húzódik

Az M4 autóút teljes hossza 224 kilométer, az eddig elkészült 153 kilométeres szakasz bruttó 583 milliárd forint hazai költségvetési forrásból épült. Ebből a Törökszentmiklós és Kisújszállás közötti szakasz kivitelezésének bruttó összege 170,1 milliárd forint – szerepel az esemény sajtóanyagában.

Törökszentmiklós és Kisújszállás között 34,3 kilométeres szakasz épült. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) beruházásában, a Duna Aszfalt Projekt Zrt. kivitelezésében zajló beruházás során a meglévő kétszer egy sávos főutat bővítették kétszer két sávra Törökszentmiklós elkerülő szakaszon 8,1 kilométeren, Kisújszállás elkerülő szakaszon 8, 7 kilométeren. A két város között új nyomvonal épült kétszer két sávon 17,5 kilométeren.

Az M4 autót újabb szakaszának megépülésével a nyomvonal mellett elhelyezkedő települések mentesültek a 4-es számú főút átmenő forgalmától, annak káros hatásaitól, valamint azokon a szakaszon, ahol négysávos utat alakítottak ki, az óránkénti 110 kilométer megengedett sebességnek köszönhetően csökkent a menetidő.

A beruházás során három külön szintű csomópont épült, valamint 14 műtárgy, köztük egy új híd a Nagykunsági-főcsatorna felett – írták.

A 34,3 kilométer hosszú új autóút-szakaszon egy egyszerű pihenőpár (Bartapuszta Pihenő) jött létre tengelysúlymérő-hellyel illetve és egy komplex pihenőpár (Kenderesi Pihenő) töltőállomás helybiztosítással.

A beruházás során keresztező utak is megújultak hat helyszínen 4,3 kilométeren. Önkormányzati kezelésű földutak is készültek: hat főpályát keresztező földút 3,3 kilométeren és harmincegy párhuzamos földút 26,3 kilométeren – olvasható a tájékoztatóban.

 

Vezetőkép: Orbán Viktor miniszterelnök az M4 autóút Törökszentmiklós és Kisújszállás közötti szakaszának átadó ünnepségén Kenderes határában 2025. december 22-én. Mellette Lázár János építési és közlekedési miniszter, Herczeg Zsolt, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 4-es számú egyéni választókerületének fideszes országgyűlési képviselője, F. Kovács Sándor, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 3-as számú egyéni választókerületének fideszes országgyűlési képviselője és Fazekas Sándor korábbi agrárminiszter, a Magyar Országgyűlés alelnöke. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán