Egyeztetett a brit és az orosz külföldi hírszerző szolgálat vezetője – szerintük az Európai Unió egyre kevésbé vehető figyelembe

Telefonon tárgyalt egymással nemrégiben „meglehetősen hosszan” a brit MI6 külső hírszerzés és az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZVR) vezetője – számolt be Szergej Nariskin, az SZVR-igazgatója a TASZSZ hírügynökségnek adott interjújában.

Közölte, hogy az orosz hírszerzésnek hivatalos képviselői vannak Londonban, a MI6-nek pedig Moszkvában, Nagy-Britanniát mindazonáltal az Oroszországgal való konfrontáció és a háború folytatása egyik legfőbb támogatójának nevezte. A Moszkva és London közötti nézeteltérések kiindulópontját Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a 2007. februári müncheni biztonsági konferencián elhangzott beszédére vezette vissza.

Véleménye szerint a titkosszolgálatok közötti partnerségi csatorna ma „gyakorlatilag az egyetlen” kapcsolat a jelenlegi diplomáciai viszonyok között Oroszország és Európa között.

Arra a kérdésre, hogy Moszkva több észszerűséget lát-e az európai országok titkosszolgálatai, mint politikusai álláspontjában, az orosz kémfőnök azt mondta: „A szakszolgálatok megközelítései összességében egybeesnek az államok politikájával”.

Közölte, hogy hírszerzési vonalon Oroszország fenntartja és fejleszti a kapcsolatokat az európai szakszolgálatokkal a hírszerzés számára nem klasszikus kérdésekben is, mivel ez „az elmúlt évtizedben már a nemzetközi kapcsolatok rendszerének lényeges elemévé vált”. Beszámolója szerint 44 különleges szolgálat, köztük az amerikai CIA, valamint a francia, olasz, brit és svájci hírszerzés képviselői is részt vettek az SZVR – elődjeivel együtt számolt – fennállásának 105. évfordulóján rendezett fogadáson.

Hangot adott álláspontjának, miszerint az európai elit több tagja személyes sorsát az oroszellenes politika kártyájára tette fel, és most már tartja a tétet, mert fél a választók negatív reakciójától arra az esetre, ha elismerné, hogy hibát követett el az Oroszországgal való kapcsolatok megszakításával, az ezzel járó gazdasági veszteségekkel és azzal, hogy hatalmas összegeket tékozolt el az ukrajnai „fekete lyuk” finanszírozására.

Nariskin szerint Európa megértette, hogy Oroszország stratégiai veresége elérhetetlen, és a formulát „maximális kár okozására” változtatta. Úgy vélekedett, hogy az EU és Nagy-Britannia oroszellenes politikája az unió világpolitikai és társadalmi hanyatlásához vezet, valamint ahhoz, hogy az európai integráció „veszít vonzerejéből”.

„Az Európai Uniót egyre kevésbé veszik figyelembe. Nos, az Egyesült Államok néhány napja közzétett nemzetbiztonsági stratégiája erről nagyon-nagyon meggyőzően beszél”

– mondta.

„Azt látjuk, hogy az elmúlt hetekben mind a kijevi rezsim, mind európai támogatói a józan ész ellenére megpróbálnak elhatárolódni az én véleményem szerint jó, méltányos kompromisszumoktól, amelyeket az úgynevezett Trump-béketervben javasoltak” – nyilatkozott.

„A washingtoni adminisztráció képviselőivel való tárgyalásokon megpróbálják ezt a tervet úgy beállítani, mint egy újabb kísérletet arra, hogy Kijevre olyan megállapodásokat kényszerítsenek, amelyek állítólagos engedményt jelentenek Oroszország javára. Mindenáron meg akarják akadályozni a békeszerződés megkötését, és újra – ahogy az Joe Biden, az előző amerikai elnök botrányos idejében történt – rávenni Washingtont, hogy fizessen az ukrán konfliktusért, lényegében finanszírozza a háborút. De számításaikban természetesen van egy nagy hiba. Ez a hiba a harctéren található” – tette hozzá.

„Eljön az a nap, amikor az ukrán fegyveres erők elveszítik képességüket a szervezett védekezésre, és kénytelenek lesznek megadni magukat. Ekkor már senki sem fogja tudni megakadályozni az ukrán konfliktus békés rendezését”

– vélekedett.

Mint fogalmazott, Oroszország azt szeretné, ha Ukrajna visszatérne a normális élethez, de ehhez Kijevnek meg kell találnia magában az erőt és az akaratot, hogy megszabaduljon a „neonáci fertőzéstől”, és „meg kell értenie, hogy a leghatékonyabb garancia Ukrajna biztonságának biztosítására a jószomszédi kapcsolatok visszaállítása Oroszországgal”

Az SZVR-igazgató szerint a Donald Trump vezette Egyesült Államok kezdi megérteni, hogy a katonai konfliktus folytatása elkerülhetetlenül Ukrajna vereségéhez vezet, azért az amerikai adminisztráció kompromisszumos megoldásokat talált, amelyek Trump béketervében vannak lefektetve.

Nariskin Amerika-pártinak és racionálisnak minősítette az Egyesült Államok frissített nemzetbiztonsági stratégiáját, amelynek alapját a nemzeti érdekek figyelembevétele jelenti. Rámutatott, hogy „nyilvánvaló izolacionista tendenciák figyelhetők meg benne”.

Az orosz kémfőnök az interjúban úgy ítélte meg, hogy a Nyugat nem mondott le az utcáról kikényszerített szerbiai hatalomváltás tervéről, és nyomást gyakorol az ország politikai vezetésére.

„A Nyugat nagyon intenzíven, energikusan javasolja Szerbia politikai vezetésének, hogy tegyen úgynevezett civilizációs választást. Ez azt jelenti, hogy mondjon le a baráti, sőt inkább bármilyen kapcsolatról Oroszországgal, szakítsa meg vele a történelmi és testvéri kapcsolatokat, és ez állítólag megnyitja Szerbia előtt az utat a »boldog« Európai Unióba”

– mondta.

Megerősítette, hogy éppen az SZVR tájékoztatta Szerbiát arról, hogy a nyugati titkosszolgálatok egy „Majdant” készítenek elő Belgrádban. Leszögezte, hogy Oroszország tiszteletben fogja tartani Szerbia bármilyen döntését az európai ügyekben, de azt reméli, hogy ez a nemzeti érdekek, nem pedig a Nyugat „hazugságai” alapján fog megszületni. Hozzátette, hogy szerinte az Európai Unió, amelyen belül egyre több repedés keletkezik, „egyre kevésbé képes új országokat magához vonzani”.

Vezetőkép: Szergej Nariskin, az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZVR) vezetője. Forrás: Youtube/Настоящее Время