Nacsa Lőrinc: épített és lelki örökségünk a jövőnk is
Épített és lelki örökségünk nemcsak az örökségünk, hanem a jövőnk is – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár szombaton Horvátországban, a felújított nagypiszanicai református templom ünnepélyes átadásán. – olvasható a KDNP oldalán.
A templom felújításával 122 éves történet folytatódik – mondta az államtitkár. Felidézte, hogy az 1903-ban épült templom első éveiben itt szolgált első állomáshelyén Czeglédi Sándor református lelkipásztor, későbbi bibliafordító, egyházi vezető és teológiai tanár. A templom az Osztrák-Magyar Monarchia idején, a Magyar Királyság részeként Horvát-Szlavónországban állt, majd a 20. század viharai „megtépázták a magyarságot, Közép-Európát, a szomszédos nemzeteket, országainkat és egyházainkat is”.
Nacsa Lőrinc a jelen kihívásairól szólva úgy fogalmazott: a bizonytalan kimenetelű korszakban a magyarok feladata, hogy éljenek a lehetőségekkel, gondoskodjanak nemzetük hitéről és megmaradásáról, valamint a boldogulás feltételeiről, amelyekhez békére és józanságra van szükség; „hisszük, hogy mindkettő a gondviselő ajándéka”.
Nyugat-Európában olyan törekvések erősödnek, amelyek a nemzetek jelentőségét tagadják, és zárójelbe tennék azt az értékrendet és életmódot, amely a templomot is létrehozta.
A felújítással az elődök – szülők, nagyszülők és dédszülők – igazsága mellett állunk ki
– hangoztatta a kereszténydemokrata politikus. Kijelentette: minden megújuló magyar közösség az évezredes magyar történelem helyi folytatását jelenti, és minden felújított templom azt üzeni, hogy a közösségek nem vetik meg az alapokat, hanem részt vesznek az évszázadok óta tartó, fizikai, szellemi és lelki értelemben is zajló építkezésben.
Magyarország kormánya a nemzeti összetartozás újjáépítését tekinti legfontosabb feladatának
– közölte az államtitkár. Emlékeztetett, hogy a magyar-magyar kapcsolatok 2002 és 2010 között meggyengültek, az elmúlt tizenöt évben azonban sikerült az újjáépítést megvalósítani úgy, hogy a magyarországi, a külhoni és a diaszpórában élő magyarság is része legyen. Ennek eredményeként a Kárpát-medencében közel négyezer templomot újítottak meg és mintegy kétszáz új templom épült. A nagypiszanicai a legújabb ezek sorában – jegyezte meg Nacsa Lőrinc. Leszögezte,
a templomok kiemelt jelentőséggel bírnak a szülőföldön való megmaradás szempontjából Szent István kora óta.
Kiemelte a református egyház évszázadok óta betöltött szerepét, valamint azt, hogy a magyar nemzetpolitika felismerése szerint az egyházak állhatatos partnerek a magyarság megmaradásáért végzett munkában.
Az államtitkár köszönetet mondott a horvát kormánynak és a horvát partnereknek az együttműködésért, valamint Jankovics Róbert horvátországi magyar parlamenti képviselőnek közbenjárásáért a beruházás megvalósításáért. Elismerését fejezte ki a helyi és egyházi vezetők, valamint Hájek János lelkipásztor munkájáért is.
A több mint száz éve épült, most felújított templommal a református gyülekezet és vele együtt a magyarság egyik „hídfőállása” is megerősödik – mondta Nacsa Lőrinc. Hozzátette: a magyar nemzet megerősödése nemcsak az egyetemes magyarságot, hanem a többségi nemzetet is gazdagítja.
Nagypiszanicára 1882 és 1896 között telepedtek be Somogy és Baranya vármegyéből érkező, többségében református magyarok. A mintegy ezer lelket számláló település egykor magyar többségű volt, 1958-ig magyar iskola is működött benne.
A református templomot 1903-ban a nagypiszanicai református magyar közösség építtette. Az egyhajós, négyszögletes alaprajzú épület félköríves szentéllyel és a főhomlokzat keleti oldalán emelkedő harangtoronnyal rendelkezik. Nyeregtetőjét cserép fedi, a torony fölött ónlemezzel borított, piramisalakú sisak látható. A belső tér a kálvinista templomépítészetre jellemző puritán egyszerűséget tükrözi. Bár a templom tornyát 2011-ben teljeskörűen felújították, az épület külső és belső részei további jelentős renoválásra szorultak.
A nagypiszanicai református templom nemcsak az istentiszteletek helyszíne, hanem a nyugat-szlavóniai magyarság több évszázados jelenlétének kiemelkedő jelképe is. Felújítását a horvát és a magyar kormány támogatta.
Forrás: KDNP. Vezetőkép: KDNP.
