Orbán Viktor: a hit dolga egyben a nemzet dolga is

Erdélyi Géza abba a nagy láncolatba illeszthető, amelynek tagjai mindig tudták: a hit dolga egyben a nemzet dolga is – jelentette ki a magyar miniszterelnök Erdélyi Géza nyugalmazott református püspök búcsúztatásán pénteken a szlovákiai Rimaszombaton. – olvasható a KDNP oldalán.
Orbán Viktor felidézte, Erdélyi Géza nehéz időkben, a rendszerváltozás viharai közepette állt a felvidéki reformátusok élére, akiket olyan időszakban kellett vezetnie, amikor a felvidéki magyarságnak újra meg kellett tanulnia felemelt fejjel járni a kommunista rendszer embertelen dekrétumai és az évtizedes elnémíttatás után. Amikor nemcsak templomokat és iskolákat, hanem öntudatot, önbecsülést, önbizalmat is vissza kellett szerezni, hogy „egyszer megint úgy lehessen, ahogy régen volt”.
Azért dolgozott, hogy a felvidéki magyarok ismét otthonukra találjanak szülőföldjükön, hogy anyanyelvükön beszélhessenek, tanulhassanak, imádkozhassanak
– méltatta a püspököt, hozzátéve, „az ő munkája nélkül nem jöhetett volna létre az a talapzat sem, amelyre 2010 után építkeztünk”.
Erdélyi Géza abba a nagy láncolatba illeszthető, amelynek tagjai Bethlen Gábortól Ravasz Lászlóig mindig tudták: a hit dolga egyben a nemzet dolga is – hangsúlyozta, megjegyezve: „ahogy végre a magyar alaptörvény is kinyilvánítja: elismerjük kereszténység nemzetmegtartó szerepét”.
A püspök szelídsége nem gyengeség volt, hanem fegyelmezett erő; nem ismert megalkuvást, ha az egyház, a magyar nemzet igazságáról volt szó – jelentette ki a miniszterelnök.
Mint elmondta, Erdélyi Gézával abban is egyetértettek: hamis tanútétel az, amely szerint Isten dolgai csak az egyházra, a világ dolgai pedig csak a politikára tartoznak.
Az ellenfelek ugyanis gyakran beszélnek egyház és állam szétválasztásáról, de ezen valójában a kereszténységnek a közéletből való száműzetését értik, Isten kivonását a történelemből és a magyarság megmaradásának nagy eposzából
– figyelmeztetett Orbán Viktor. Felidézte: Erdélyi Géza tudta és hirdette, a nemzeteknek is van küldetésük. A magyar alkotmány – bölcsen kikerülve a szétválasztás liberális csapdáját – úgy fogalmaz: állam és egyház különválva működnek. Azaz a célok lehetnek közösek, de az eszközök, a módszerek, az útvonalak mindig különbözőek – fejtette ki a kormányfő.
Kitért arra is, hogy a lelkipásztor szelídséggel győzi le a gonoszt, ám a politikában a szelídség nem mindig célravezető, néha keménységre, könyörtelenségre is szükség van, „saját magunkkal szemben is”. De a magyarok jövője nem épülhet a politika kíméletlenségére, a közéleti harcok érzéketlenségére, de még az észérvek jeles igazságaira sem.
A nemzeti közösségnek még a legkiélezettebb időszakokban, sőt leginkább akkor, a szelíd emberek kiegyensúlyozó lelkületére van szüksége.
Magyarország 2005 tavaszán állami kitüntetést adományozott Erdélyi Gézának, az átadás a határon túli magyarok állampolgárságáról szóló, december 5-i népszavazás után lett volna, de a püspök nem vette át a kitüntetést, hogy utána is a hívek szemébe tudjon nézni – idézte fel Orbán Viktor. Megállapította: nem a dicsőség, nem a protokoll, nem a politikai széljárás, nem a pillanatnyi érdek, csak egyetlen zsinórmérték – a hívek tekintete, a közösség bizalma, az Isten előtti egyenes megállás vezette.
A miniszterelnök végül köszönetet mondott Erdélyi Gézának, amiért prédikációival tanította, életével pedig bizonyította, hogy
a hit nem fájdalomcsillapító, hanem tartás, magyarnak lenni pedig nem választás, hanem küldetés.
A szertartáson igét hirdetett Tőkés László református lelkipásztor, volt püspök; az elhunytat Ján Semjan, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökhelyettese és Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki egyházkerületének püspöke búcsúztatta a magyar kormányfő mellett.
Forrás: KDNP. Vezetőkép: KDNP.







