Szigorodik az ír migrációs politika
Az ír kormány az uniós migrációs paktumhoz igazítja az ország bevándorláspolitikáját, ugyanakkor egy sor nemzetállami hatáskörű szigorítást is bejelentett. Dublin a jövőben szigorúbb jövedelmi és lakhatási feltételekhez köti a családegyesítést, továbbá lakbér-hozzájárulást kell fizetniük az állami lakhatást igénybe vevő, dolgozó menedékkérőknek – mutatott rá csütörtöki Fókuszpont-elemzésében a Migrációkutató Intézet.
Mint írták ,Jim O’Callaghan igazság-, bel- és bevándorlásügyi miniszter hangsúlyozta, hogy bár a bevándorlás pozitív jelenség, az érkezők erősen növekvő számával sem a közszolgáltatások, sem az infrastruktúra nem tud lépést tartani.
Az ír statisztikai hivatal nyilvántartása szerint 2024-ben a lakosságszám egy év alatt 1,6%-kal 5,46 millióra nőtt, a növekedés mértéke így hétszerese az uniós átlagnak. Ebből csupán 18.600 fő eredt természetes népszaporulatból, a többi a nettó bevándorlás eredménye. 2025. április végéig 125.300 bevándorló érkezett az országba: 31.500 ír tért haza külföldről, 25.300-an más uniós országból. 63.600-an viszont harmadik országokból érkeztek. Ők jellemzően menedékkérők, munkavállalási engedéllyel érkezők, valamint diákok. Becslések szerint Írország 13 ezer menedékkérelemmel zárhatja a 2025-ös évet, ami bár elmarad az előző évben mért 18 ezertől, a miniszter szerint még így is túl magas.
A bejelentett szigorítások célja a bevándorlás mérséklése. 2025. november 26-tól a menekültként elismert személyek családegyesítéséhez nagyjából az ír mediánbérnek megfelelő, vagyis legalább évi 44 ezer eurós (kb. 16,9 millió forint) jövedelmet, valamint lakhatást kell igazolni. Emellett szigorodnak az állampolgárság megszerzésének a feltételei is: a menekült státusszal rendelkezőknek az eddigi három helyett öt évet kell várniuk a kérelem benyújtásáig, akik pedig tartósan állami támogatásból élnek, nem lesznek jogosultak állampolgárságot kérvényezni.
A kormány egyúttal bevezette a lakbér-hozzájárulást is a menedékkérők számára, amelyet jövedelemarányosan kell fizetniük azoknak, akik sátortáborokban élnek, de rendelkeznek munkaviszonnyal. Ennek összege heti 15 és 238 euró között mozog. A kabinet azzal indokolta az új adó bevezetését, hogy a gyors népességnövekedés fokozza a lakhatási válságot. A baloldali ellenzék azonban úgy látja, hogy a reformok a dolgozó menekülteket büntetik és hátráltatják az integrációt. A kritikusok különösen a családegyesítés új jövedelmi küszöbét és az állampolgársági feltételek szigorítását kifogásolják – ismertették az elemzésben.
Írországban nem ritkák a migránsok számára létrehozott sátortáborok. A Wicklow megyében található Newtownmountkennedy faluban például mintegy 400 ezer eurót (153,4 millió forintot) költöttek egy sátrakból álló befogadóközpont felhúzására, amelyet végül a szélsőséges időjárás miatt kiürítettek, és azóta is üresen áll.
A kormány 2025–2028-ra meghirdetett új stratégiája a teljes migrációs és menekültügyi rendszert átalakítja. A bevándorlás mérséklésén túl az új terv központi eleme az EU Migrációs és Menekültügyi Paktumának bevezetése, amely digitális adatfeldolgozást, gyorsított eljárásokat, szigorúbb ellenőrzést és hatékonyabb hatósági fellépést ír elő.
Írország továbbra is vonzó célpont a bevándorlók számára, a kormányzati kommunikáció pedig elismeri a bevándorlók gazdasági szerepét. Ugyanakkor a menedékkérelmek magas száma, a befogadókapacitások szűkössége, illetve a lakhatási válság – ahogy Nagy-Britanniában is – felerősíti a szigorítás iránti társadalmi és politikai igényt
– írták.
Vezetőkép forrása: Freepik
