Kaszab Zoltán: Európa végleg magára maradhat, ha nem vigyáz
Rengeteg nyilatkozat hangzott el az elmúlt napokban az orosz-ukrán háború lezárását illetően, amelyeket érdemes tágabb összefüggések közepette is megvizsgálni.
Nagyon felpörögtek a diplomáciai események az elmúlt hetekben, amióta az Egyesült Államok bemutatta 28 pontos, az orosz-ukrán fegyveres konfliktus lezárását célzó béketervét. A dokumentum azóta több ponton is módosult, hogy mindkét fél számára elfogadható legyen. Az oroszok és az amerikaiak pozitívan nyilatkoznak, az ukránok pedig egyszer így, egyszer úgy. Kijev álláspontját ugyanis nemcsak a harctéren történtek és a Washingtonnal folytatott megbeszélések, hanem az európai szövetségesek is befolyásolják – nem biztos, hogy mindig jó irányba. Sőt, az európai-amerikai viszony kifejezetten rossz lett az elmúlt napokban. Nemrég ugyanis nyilvánosságra került egy hangfelvétel, amelyen európai vezetők arról beszélnek, hogy az USA elárulhatja Ukrajnát azzal, ha területi engedményekre kényszeríti. A szóhasználat
rémisztő képet fest arról, ahogyan Európa legnagyobb országainak első emberei a fő szövetségesükről és az orosz-ukrán háborúról gondolkodnak.
Az már önmagában rengeteg kérdést vet fel, ha Macron, Merz és Starmer úgy gondolja, hogy az Egyesült Államok bárkit is elárulhat. A háború lassan 4 éve tart és senki nem tett még annyit a lezárása érdekében, mint Donald Trump az elmúlt hónapokban. Csak azzal, hogy kibillentette a holtpontról a teljesen leállt tárgyalásokat, már sikerült elérnie, hogy a felek beszéljenek egymással és egyre több szó essen a békéről.
Az európai vezetők beszélgetése ugyanakkor egy még rémisztőbb dolgot is megmutat: az ugyanis, ha a területi engedményeket a színfalak mögött is árulásként fogják fel, azt mutatja, hogy teljesen elvesztették a realitásérzéküket. Azt mutatja, hogy
annyira belelovallták magukat a háborús pszichózisba, hogy képtelenek végiggondolni a valós helyzetet.
Pedig egyre többen figyelmeztetnek: legutóbb már az oroszpártisággal aligha vádolható belga miniszterelnök is arról beszélt, hogy senki nem gondolhatja komolyan, hogy Oroszország elveszíti ezt a háborút. Sajnos úgy tűnik, nincs igaza, mert a legerősebb európai vezetők mégis ezt gondolják. Ez pedig elképesztően veszélyes. Mert ha ez így van, mindent meg fognak tenni azért, hogy Ukrajnát rávegyék a háború folytatására. Látjuk ezt abban is, ahogyan Belgiumot győzködik a zárolt orosz vagyon felhasználásáról, ami egy jogi képtelenség hiszen, ha valaki elveszi másét, azt egyszerű lopásnak hívják. De Brüsszelt, Londont, Berlint és Párizst már ez sem érdekli.
Európa ugyanakkor ezzel a magatartással egyre jobban elszigeteli magát. Egyre kevésbé lesz komolyanvehető a világ folyásának irányát meghatározó fővárosokban, ahol – ne legyenek kétségeink – már a háború utáni világot készítik elő. Nem véletlenül szól arról a frissített amerikai nemzetbiztonsági stratégia, hogy nem Oroszország a fő vetélytárs és meg kell próbálni normalizálni a viszonyt Moszkvával. Európáról ugyanakkor nagyon kritikus hangvételben ír, amikor úgy fogalmaz, hogy a kontinens felismerhetetlen lesz legkésőbb 20 év múlva. A szöveg szerint ráadásul
az is kétséges, hogy egyes európai országok elég erősek lesznek ahhoz, hogy megbízható szövetségesek maradjanak.
Ez pedig nagyon rossz hír Európának. Ha ugyanis magára marad, annak beláthatatlan következményei lesznek, főleg egy ilyen, realitásérzékét teljesen elvesztett vezetéssel. Egy olyan elittel, amely láthatóan nem riad vissza attól, hogy ha kell, háborúba is bonyolódjon az oroszokkal. Egy olyan fegyveres konfliktusba, amelyen mindenki csak veszíthet. Európa azzal a döntéssel, hogy nem tárgyal az oroszokkal, hanem Ukrajna feltétel nélküli támogatását választja, végleg elindul a háború felé vezető úton.
Magyarországnak ugyanakkor még van esélye elkerülni a legrosszabbat. Amíg ugyanis Orbán Viktor a miniszterelnök, addig van két nagyon fontos előnyünk, amely garantálja a háborúból való kimaradást. Egyrészt az, hogy a magyar kormányfőt Washingtonban és Moszkvában is komolyan veszik. Ezt ma egyetlen másik európai vezető sem mondhatja el magáról, ahogyan Magyar Péter, az ellenzék vezére sem. Másrészt Orbán Viktor az, aki mer és tud nemet mondani az európai szövetségeseinek, ahogyan ezt számtalanszor bizonyította az elmúlt években. Magyar Péter az Európai Néppárt tagjaként ezt nem tudja megtenni. Éppen ezért elemi érdeke mindenkinek, hogy 2026 után is a jelenlegi kormány vezesse az országot.
Vezetőkép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Keir Starmer brit kormányfő, Alexander Stubb finn, Volodimir Zelenszkij ukrán, Donald Trump amerikai, Emmanuel Macron francia elnök, Giorgia Meloni olasz kormányfő, Friedrich Merz német kancellár és Mark Rutte NATO-főtitkár az ukrajnai rendezést szolgáló csúcstalálkozó kezdetén a washingtoni Fehér Házban 2025. augusztus 18-án. Fotó: MTI/EPA/Consolidated News Photos pool/Aaron Schwartz
