Trump venezuelai játszmája nem csak a kőolajról és a kábítószerről szól
A rövidesen bekövetkező (?) és előre nem látható kimenetellel járó venezuelai válság azzal a fedősztorival kezdődött, hogy a Dél-Amerikai országból jelentős mennyiségű kábítószer érkezik hajókon az Egyesült Államokba, ezért ezt meg kell szüntetni.
Szeptember elejétől kezdve az amerikai haderő a Karib-tenger déli részén elkezdte levadászni a feltehetően kábítószert szállító hajókat. Az első csapás a Tren de Aragua nevű bűnszervezet tagjai és hajója ellen irányult.
Az amerikai hatóságok szerint ezt, és egy másik venezuelai csoportot, a Cartel de los Soles, Nicolas Maduro elnök és más magas rangú kormányzati tisztviselők irányítják. Azaz: a kábítószer-kereskedelemből ők húzzák a legnagyobb hasznot. Ezért néhány napja pedig ezt a csoportot terrorszervezetté nyilvánították az Egyesült Államokban.
Maduro fejére 50 millió dolláros vérdíjat tűztek ki, az elmúlt hetekben 22 hadihajó és 15 ezer katona gyűlt össze a venezuelai partok mentén, támadási parancsra várva. A leendő (?) szárazföldi inváziót még mindig azzal indokolták, hogy le akarnak számolni a „narkóterroristákkal”. E hét elején Trump elnök felszólította Madurót, hogy mondjon le, és családjával együtt hagyja el az országot. Ő ezt visszautasította.
Itt tartunk most.
De azt elmúlt hetekben a nemzetközi sajtó számtalanszor leírta már, hogy az akció valódi célja nem annyira (vagy nem kizárólag) a kábítószercsempészek elleni küzdelem, hanem az, hogy az Egyesült Államok valamilyen módon megszerezze a venezuelai kőolaj-kitermelés feletti uralmat és irányítást. Mert pénzért eddig már jelentős mennyiségű kőolajat vásárolt, különösen a 2000-es évek elején, ám ez valamelyest visszaesett a húszas évekre.
De a lényeg, hogy ebben a tekintélyuralmi országban a kőolajjal kapcsolatos minden döntés az állami kőolajtársaság (PDVSA, Petróleos de Venezuela S.A.) kezében van. Ám hiába vannak óriási tartalékai, az eszközei leromlottak, és a cég állandó pénzhiányban szenved. A venezuelai olaj nagyon magas sűrűségű, ami miatt igen költséges a kitermelése és a feldolgozása. Az USA-beli olajtársaságok pedig szívesen befektetnének egy ennyire közel lévő hatalmas kőolajforrásba, csakhogy amíg Maduro uralmon van, esélyük sincs rá.
De Maduro tervezett megbuktatásának más okai is vannak – írta a Gatestone Institute.
Az amerikai stratégiai érdekek szempontjából nem nézik jó szemmel Maduro kapcsolatait olyan országokkal, mint Oroszország, Kuba, Kína és Irán. Amikor a hadihajók megérkeztek a térségbe, Vlagyimir Putyin orosz elnök jelezte, hogy hajlandó Venezuelát fejlett hiperszonikus rakétákkal, köztük nukleáris képességű Oresnyikkel is ellátni.
A cikk szerint Maduro kormánya segített felfegyverezni a Kolumbiában működő marxista terrorszervezetet, a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erőket (FARC) amely Kolumbia kormányának megdöntését tűzte ki célul. Ezen felül a venezuelai rezsim állítólag kapcsolatban áll a Hezbollah drogcsempész szervezeteivel is, amelynek sejtjei vannak Venezuelában és Kolumbiában és a kábítószer kereskedésből származó pénzzel segítik a Hezbollah-t.
Az iráni rezsim katonai drónokat szállított Venezuelába a szárazföldi és tengeri katonai gyakorlatokat – állítólag – iráni és orosz katonai tanácsadók irányították. Ráadásul – így a cikk – az Iráni Iszlám Forradalmi Gárda Testülete (IRGC) több nagy sebességű rakétatámadó hajót is szállított Venezuelába. 2022-ben az IRGC-hez köthető repülőgépek több titkos küldetést is végrehajtottak, kizárólag iráni és venezuelai állampolgárokkal.
A Maduro-rezsim annyira befogadó volt az iráni hírszerzők számára, hogy a Hezbollah régóta fennálló latin-amerikai hálózatának egy részére támaszpontot alakított ki Margarita szigetén. Sőt, Venezuela meglepő, egymillió hektáros mezőgazdasági területet biztosított Iránnak 2022-ben, amely addig titokban maradt, amíg Ali Revanizadeh iráni mezőgazdasági közgazdász nyilvánosságra nem hozta azt. A földadományt eredetileg alapvető növények, például kukorica és szója termesztésére szánták, hogy a vízhiányos Irán jobban ellássa lakosságát.
A kapcsolat lehetővé tette, hogy Venezuelából több mint 1500 iráni próbált meg bejutni az Egyesült Államokba a déli határon keresztül a Biden-kormányzat alatt. Közülük körülbelül 700-at be is engedtek az Egyesült Államokba. Az nem világos, hogy ezek az illegális bevándorlók valóban iráni terrorista sejteket működtetnek-e az Egyesült Államokban, vagy megbízták-e őket hírszerzési vagy terrorista műveletek támogatására vagy azok végrehajtására.
Kuba szerepe Venezuelában még tolakodóbb, mint Iráné – fogalmaz a Gatestone. Az amerikai források szerint körülbelül 15 000 kubai él Venezuelában. Néhányan olyan tisztek, akiknek az a feladata, hogy „eltakarítsák” azokat a venezuelai katonatiszteket, akik nem hűségesek Maduro iránt. Egy forrás szerint Maduro személyes testőrei többségében kubaiak. Venezuela állítólag kubai gyalogos csapatokat fogadott, amelyeket két kubai tábornok vezetett. Havanna orvosokat, tanárokat, ápolókat és mérnököket is küldött Venezuelába. Ezek a kubaiak feltehetően segítenek betölteni azt az űrt, amelyet a venezuelai középosztálybeli szakemberek hagytak hátra, akik korábban külföldre menekültek.
Oroszország fegyverek értékesítésében segít Maduro rezsimjének, közös hadsereg és légierő gyakorlatokat tartanak és orosz védelmi tanácsadók vannak Venezuelában. Cserébe Oroszország a piaci árnál jóval olcsóbban kap venezuelai olajat.
Kína, a becslések szerint 60 milliárd dolláros kölcsönt nyújtott Venezuelának. Peking Venezuelai befektetései nagyrészt az ország tőkehiányos olajiparához kötődnek, Venezuela, az adósságának egy részét pedig kőolajban törleszti.
A világon több mint 50 ország illegitimnek tartja Maduro hatalmát, mert úgy gondolja, hogy elcsalta az elnökválasztást. Az ellenzéki tüntetések nem bontották meg a szocialista rezsimet, amelyet kínai hitelek, orosz fegyverek és kubai csapatok tartanak fenn. A venezuelai nép életszínvonala pedig – az ország hatalmas, még ki nem termelt olajkincse ellenére – egyre mélyebbre süllyed.
Vezetőkép: A salvadori elnöki hivatal felvételén az Egyesült Államokból kitoloncolt bűnözőket, a Tren de Aragua nevű venezuelai bűnszervezet feltételezett tagjait viszik a CECOT büntetés-végrehajtási komplexum börtönőrei az intézménybe, miután a fogvatartottakat szállító különgép leszállt a salvadori Tecoluca település közelében 2025. március 16-án. Fotó: MTI/EPA/Salvadori elnöki hivatal
