Latorcai Csaba: Magyarország erőforrás-tartaléka vidéken van
Magyarország erőforrás-tartaléka vidéken van és erre építenünk kell – jelentette ki a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön, a témában tartott budapesti tanácskozáson.
Latorcai Csaba a Századvég szervezte Vidék Konferencia 2025 elnevezésű rendezvényen tartott előadásában arról beszélt: számos kutatás mutatott rá arra, hogy igazából az ország erőforrás-tartaléka vidéken van. Ugyanakkor miközben mindenki szinte evidenciaként tekint arra, hogy a valódi potenciál a vidékben rejtőzik, aközben az elmúlt évtizedekben tovább erősödött a városok elszívó ereje – mutatott rá.
Az államtitkár azt mondta: ha a vidék elnéptelenedik, az azt eredményezi, hogy nem fogjuk tudni az erőforrás-tartalékainkat felhasználni, az pedig versenyképességünk csökkenését okozná.
„Ennélfogva tehát szakítani kell a város-vidék megkülönböztetéssel, és egy olyan fejlesztési rendszert kell kialakítani, amely egységben kezeli a várost és a hozzá tartozó várostérséget”
– hangsúlyozta.
Latorcai Csaba kiemelte: a kormányzati ciklus elején kimondták, hogy a közigazgatási határoknak nem feltétlenül kell megjelenniük a fejlesztéspolitikában, és szakítani kell az úgynevezett „permetezőelvű programstruktúrával”. Azzal, hogy minden térség kapjon ugyanannyit, minden térség számára ugyanolyan fejlesztési célú támogatások jussanak – mondta az államtitkár hozzátéve: meg kell keresni minden térség számára azokat a pontokat, amelyek mentén a másik térséghez képest kitörés, fejlődést lehet elérni.
Elmondta:
az új területpolitika alapját az úgynevezett térhasználat-alapú megközelítés adja, és a fókusz – összhangban azzal, hogy az ország tartaléka a vidéken található – alapvetően a kis és középvárosok köré koncentrálódik, beleértve a kis és középvárosok gazdasági térségét is.
A Területfejlesztési Alap keretében az idei évben 65 milliárd forint, a következő évben is legalább ekkora összeg áll majd rendelkezésre – közölte.
Latorcai Csaba elmondta, a forrást egy új típusú program és gondolkodás mentén osztják fel, aminek a lényege az, hogy ne Budapestről, hanem a helyben élők mondják meg, mire van szükségük.
További fejlesztéspolitikai alapvetésként említette azt is, hogy „ne álljunk meg a Kárpát-medence határainál, hanem próbáljunk nagyobb egységekben gondolkodni, és kapcsoljuk össze azt, ami egyébként földrajzilag évezredeken keresztül egybe tartozott. Tehát építsük újra azt a gazdasági szövetet, amit 1920-ban kényszerűen a trianoni békediktátum szétvágott” – fogalmazott.
Az államtitkár szólt arról, hogy a Versenyképes járások program eredményeképpen idén 2167 település nyert támogatást. Ez valamivel több mint ezer projektet jelent, és eddig 50 milliárd forintnyi támogatást ítéltek meg.
A tapasztalatok szerint szociális és idősügyi beruházásokra, egészségügyi fejlesztésekre, oktatási és kulturális beruházásokra, különböző település- és térségfenntartó eszközök beszerzésére fordítják a támogatásokat.
Alapvetően ebben a ciklusban a legnagyobb eredmény az, ha paradigmaváltást tudunk létrehozni az emberek gondolkodásában, és sikerül a térségi vezetők, gazdasági szereplők, politikai vezetők együttműködését megteremteni – mondta Latorcai Csaba.
Az államtitkár úgy fogalmazott:
„együtt, egymással együttműködve, város és vidék, politikai és gazdasági szereplők, együttműködve a helyi lakosokkal, meg tudjuk teremteni Magyarország 21. századi térségi alapú fejlődésének alapjait.”
Kapcsolódó:
Latorcai Csaba: Mi tudunk hosszútávú jövőt kínálni az önkormányzatoknak
Vezetőkép: Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) parlamenti államtitkára beszédet mond a Századvég Vidék Konferencia 2025 rendezvényén a Larus Étterem és Rendezvényközpontban 2025. október 16-án. Fotó: MTI/Soós Lajos
