Az van, hogy performanszként sem tudjuk értelmezni Majka mutatványát – Az „ózdi hős” túllőtt a célon
Nagy port kavart a debreceni Campus fesztiválon, amikor a „Való Világ” reality showból megismert Majoros Péter (Majka) politikailag érzékeny performanszt adott elő. Történt ugyanis, hogy a Bindzsisztán című szám végén egy fordítva tartott mikrofon segítségével képletesen „fejbe lőtték” a miniszterelnököt, vagyis Orbán Viktort személyesítették meg. Az eset erős reakciókat váltott ki. Nézzük, miről is van szó.
A Majka koncertjén bemutatott „fejbelövés” – nevezzük performansznak – keresztény szemmel súlyos problémákat vet fel. A mi erkölcsi értékrendünk szerint az erőszak szimbolikus vagy valós megjelenítésének még a munka, a művészet színterén sem szabad teret engedni. Egy olyan közegben, ahol a közös cél az egymás megértése és megbocsátása lenne, a nyílt erőszakkép, még ha fiktív politikai szimbólumokra irányul is, a megosztottságot és gyűlöletet mélyíti el.
Az, hogy egy ismert előadó, aki sok fiatal példaképe, ilyen provokatív jelenettel él, nagy felelősséggel jár. Azt a hatást keltheti, hogy az agresszió és az erőszak elfogadható kommunikációs eszköz a társadalmi vagy politikai nézetek kifejezésére, ami ellentétes a keresztény szeretetparancs lényegeivel. Az efféle performansz könnyen azt az üzenetet közvetítheti, hogy az ellenség teljes megsemmisítése elfogadható, ami veszélyes és romboló mintát hordoz magában.
Nekem elsőként Márai Sándor: Olyan világ jön című verséből jutott eszembe ez a néhány gondolat:
Mert most ők jönnek…
A rútak.
A tehetségtelenek.
A jellemtelenek.
Talán joggal vetődik fel a kérdés: elérkezett ez a világ? És nekünk ezt hagynunk kellene?
A „Majka-ügy”
Az ismert rapper a debreceni Campus Fesztiválon politikailag érzékeny performanszt adott elő, amelyben a Bindzsisztán című szám végén egy fordítva tartott mikrofon segítségével képletesen „fejbe lőtték” a miniszterelnököt, vagyis Orbán Viktort személyesítették meg. Az eset erős reakciókat váltott ki: a fesztivál szervezői határozottan elhatárolódtak a politikai felhangoktól és erőszaktól, hangsúlyozva, hogy a rendezvény több ezer ember munkáját és Debrecen fontos turisztikai eseményét jelenti.
Meggyőződésem, hogy az erőszak megjelenítése még művészi keretek között sem lehet cél, hanem csak eszköz, ha erősíti a megértést – ám itt ez a határ átlépéseként érzékelhető.
Majka „fejbelövéses” performansza azonban fontos dologra hívja fel a figyelmet: fontos elhatárolódni az ilyen tettektől, mert az nem lehet művészi önkifejezés, ha átvitt értelemben azt sugalljuk, hogy valakinek (és akkor legyen úgy, hogy nem a miniszterelnököt testesítette meg, hanem egy fiktív embert), az életét nyugodtan ki lehet oltani, mert az belefér.
Nem, nem fér bele, kedves Majka. Mert a színpad (sem) nem lehet az a hely, ahol az erőszak vagy a gyűlölet szimbolikus megjelenítése ilyen formában elfogadható lenne. És még valami: imádkozni fogunk érted. Láthatóan nagy szükséged van rá.
