Elhunyt 103 éves korában P. Őrsy László jezsuita kánonjogász professzor

Április 3-án egy New York közelében fekvő jezsuita idősotthonban csendesen átadta lelkét a Teremtőnek P. Őrsy László, a legidősebb magyar jezsuita. A Vatican News közösségi oldalán P. Vértesaljai László SJ emlékezett meg a professzorról.

A polgári- és kánonjog doktoraként mint szakértő vett részt a II. Vatikáni Zsinaton, ami egész életére meghatározta a küldetését: az Egyház hűséges fiaként állt Isten Népe szolgálatában és az emberi kapcsolatokat szabályozó jogon keresztül tanított krisztusi emberségre.

Őrsy László 1921. július 30-án látta meg a napvilágot a Fejér vármegyei Pusztaegresen. Szinte napra pontosan – egy hét különbséggel – egy időben született Bódi Mária Magdolnával (1921. augusztus 8.). Középiskolai tanulmányait Székesfehérváron végezte a ciszterci gimnáziumban. A magyar koronázási székhely lelki örökségét innét vitte magával és őrizte mindhalálig. Noha élete nagyobb részét az Egyesült Államokban töltötte, a 103 évből 58-at, mégis mindvégig, akcentus nélkül, hibátlanul beszélte a magyar nyelvet. Valami titka van ennek a nyelvi készségnek, amit a térképre pillantva értelmezek. Pusztaegrestől pár órányi járásra délre fekszik Egrespuszta, mindkét, vagyis alsó és felső kiadásában: Felsőrácegrespusztán született 1902-ben Illyés Gyula és Alsórácegrespusztán nevelkedett Lázár Ervin. Az a dél-fejér és észak-tolnai Sár-vidék éppenséggel aranyat termett nagy fiai szívén és ajkán. Őrsy László a fehérvári érettségi után jogot tanult a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen, majd 1943-ban belépett a Jézus Társaságába.

Tanulmányok: Budapest-Manréza, Szeged, Róma, Leuven, London, Róma…

A zugligeti Manrézában végezte a noviciátust, ahol a következő évben bekopogott hozzájuk Nemeshegyi Péter. Rendi fogadalmai után Szegeden kezdte meg filozófiai tanulmányait, de a háború után kibontakozó kommunista diktatúra jeleit olvasva 1946-ban elhagyta az országot és tanulmányait Rómában folytatta, melyeket végül 1950–52 közt Leuvenben fejezett be. 1951-ben szentelték pappá. Angliában fejezte be rendi képzését a terciával, majd Londonban lelkipásztorkodott. Leuven és London után visszatért Rómába, ahol a Gergely Egyetemen kánonjogi doktorátust szerzett XXIII. János pápa ideje alatt, akit nagyon becsült a zsinatot összehívő lelki merészsége miatt (1954–57). Mindezt civil jogi mesterfokozattal egészítette ki Oxfordban. 1961–66 között a Gergely Egyetemen tanított kánonjogot, közben spirituális volt az Angol Béda Kollégiumban. Közvetlen közelről követte a II. vatikáni zsinat eseményeit, mivel a tanácskozáson részt vevő Francis William Markall salisburyi érsek teológiai tanácsadója volt, többek között olyan hasonló kollégákkal együtt, mint Joseph Ratzinger.

Tanítás: Róma Gergely Egyetem, Washingtoni Georgetown Egyetem és New Yorki  Fordham Egyetem

1967-ben a washingtoni Amerikai Katolikus Egyetemen, 1968–73 között New Yorkban, a Fordham Egyetemen, majd 1974–93 között a washingtoni Georgetown Egyetemen kánonjogot tanított. Emeritus professzorként a hallgatók szavazatai alapján újra és újra visszahívták tanítani és így adódott, hogy egészen 97 éves koráig maradhatott diákjai körében, amit világos mondanivalójának és szeretetteljes emberi karakterének köszönhetett. Könyvei és tanulmányai révén sokan ismerték és tisztelték, ezért is kapott gyakorta meghívást, hogy más amerikai, kanadai és európai egyetemek jogi fakultásain tartson kurzusokat. Nyugdíjba vonulásakor a teológia valamennyi tudományterületét felölelő, döntően angol nyelvű saját könyvtárát felajánlotta a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola számára.

A próféta, aki előre jelezte a relativizmus veszélyét

A rendszerváltást követően Őrsy atya majd minden nyáron hosszabb időt töltött Magyarországon és rendszerint a dobogókői Manrézában pihent meg. Ehhez az időszakhoz kapcsolódik egyik személyes emlékem. A 90-es évek második felében az egyik hazai jezsuita rendi nagygyűlésen Dobogókőn ő tartott egy nagy előadást az USA szellemi életének, gondolkodásmódjának változásáról. Ennek immár közel 30 esztendeje, de amit akkor tőle hallottam az nagyon mélyen megérintett és máig hordozom magamban a prófétai szavait. Az igazság megismerésének a lehetőségéről szólt, melynek ősi görög-római és zsidó-keresztény alapfeltételezése az igazság megismerésének a lehetőségébe vetett hit: Van igazság és ez az igazság az emberi értelem keresése számára hozzáférhető, a róla szóló beszéd pedig megosztható, kicserélhető, vitatható és javítható. Ha nem is tudjuk az egész és teljes igazságot megragadni, de közelíthetjük és így a róla szóló ismeret mind teljesebbé válik. Igaz ez a teológiai igazságkeresésre is, melynek „tárgya” maga az Igazság, Jézus Krisztus, úgy, hogy a róla szóló megismerés alakul, változik és fejlődik, ahogy a Zsinat nyomán a „dogmafejlődés” gondolata polgárjogot és értelmet nyert. Ezt a hozzáállást torpedózta meg az az új jelenség, amit Őrsy atya akkor, egy mára már jól ismert szóval jellemzett: relativizmus. Eszerint nincs Igazság, csak vélemény, csak közelítés, csak alternatíva létezik. Ez a felfogás lappangva terjed, mint egy arctalan vírus és csak idő kérdése, hogy lassanként minden eddigi magától értetődő alapigazságot kiforgat és helyébe a saját, mutációra képes variánsait állítja. Semmi sem igaz, de hogy mégis mi az igazság, azt majd kiderül menet közben, mert ennek az új agnoszticizmusnak valójában nincsenek képviselői, de mégis mindig megmondják számon nem kérhető valakik.

Most se hagyj minket eligazító szavad nélkül!

Emlékszem, nagyon feldúlt minket ez az információ. Mára pedig valóság lett belőle, megosztó valóság, mégpedig az élet minden szektorában. Ferenc pápa „ideológiai gyarmatosításnak” hívja. Folyik is az új neo-kolonizálás! Ezért hát hozzád fohászkodunk.

Dear Father, kedves Őrsy atya! Túl a megélt földi életen, mindenekelőtt az egész életedet köszönjük, hogy mindig hittél és mindig bíztál az isteni Gondviselésben. Hogy van Isten, aki egy jó világot teremtett, aki szeretetből megváltott minket és akit az emberi szív és értelem összehangolt, bár fáradságos munkájával követhetünk egész életünkön át. Amíg köztünk jártál, utat mutattál nekünk, s most se hagyj minket eligazító szavad nélkül. Veled együtt ismételjük a mai nap evangéliumi üzenetét Jézus kéréséről:

„Ha megmaradtok tanításomban, akkor lesztek igazán tanítványaim: megismeritek az igazságot, és az igazság majd szabaddá tesz benneteket” (Jn 8,31).

Vezetőkép: P. Őrsy László, a legidősebb magyar jezsuita volt. Forrás: Facebook/Vatican News