Magyar Levente: A külpolitikának nagyon észnél kell lennie
Hirdetés
A mostani bizonytalan világpolitikai helyzetben a magyar külpolitika feladata, hogy biztosítsa az ország békéjét és a magyar gazdasági érdekek képviseletét, a döntéseinket a jövőben is a magyar érdekek melletti kiállás és nem az elvárásokhoz való igazodás mozgatja – mondta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára hétfőn Budapesten.
A Fókuszban a külgazdaság címmel a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által szervezett külgazdasági évnyitó konferencián az államtitkár hangsúlyozta: a politikai és külgazdasági viszonyrendszer az utóbbi 30 évben nem volt ennyire kiszámíthatatlan, rendkívüli volatilitás köszöntött be, és ebben a bizonytalan geopolitikai helyzetben nagyon nehéz előre tervezni.
Megjegyezte: tévedés lenne azt hinni, hogy nem tartjuk közvetlen veszélynek a körülöttünk tapasztalható biztonságpolitikai felfordulást, csak mert az elmúlt 7-8 évtizedben békében éltünk.
A mai generációk emlékezetéből kitörlődött, milyen nem békében élni és ez igaz a nyugat-európai politikusokra is, akik fegyverkezési kényszerről és arról beszélnek, hogy Oroszország közvetlen veszélyt jelent számukra – sorolta.
Megfeszítetten kell dolgozni azért, hogy a gyülekező viharfelhőket elhárítsuk Magyarország egéről- mondta.
Ebben a helyzetben a külpolitikának nagyon észnél kell lennie és csak arra szabad fókuszálnia, hogyan tudja az ország békéjét megőrizni és a fejlődés feltételeit garantálni
– jegyezte meg.
A kormányzat külgazdasági lépéseit összegezve elmondta: a 2019-ben elindított kifektetési programban támogatást elnyerő 254 magyar tulajdonú vállalat 17 országban 254 milliárd forint értékben hajtott végre beruházást. Megjegyezte: költségvetési helyzettől függően az év végén újabb pályázatot hirdethetnek.
A befektetések területén kiemelkedő év volt a tavalyi, a Nemzeti Befektetési Ügynökségen (HIPA) keresztül megvalósított befektetések értéke átlépte a 10 milliárd eurót. A beruházásösztönző programban végrehajtott változások miatt a korábbi évekhez képest sokkal több, 24 cég jutott támogatáshoz.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium 2014-es átalakítása óta 2200 pozitív beruházási döntés született, amelyek összesen 60 milliárd euró értékű beruházást eredményeztek.
A befektetésösztönző rendszer finomhangolása folytatódik és a jövőben nagyobb hangsúlyt kap a kutatás-fejlesztés-innováció, a tudásintenzív és a technológiai átállást biztosító projektek támogatása. Felidézte, hogy a múlt heti magyar-kínai gazdasági vegyesbizottsági ülésen is elhangzott a kínai fél részéről, hogy a magyarországi befektetéseikben a tudásintenzív beruházások felé mozdulnak el.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter videóüzenetétben kifejtette: a pandémia és az ukrán háború kapcsán nem túlzás új világgazdasági rendszer létrejöttéről beszélni.
Hangsúlyozta: Magyarország a konnektivitásban, a világkereskedelem szabad működésében és nem a most kialakuló gazdasági blokkosodásban érdekelt. A gazdasági semlegesség stratégiája biztosítja, hogy Magyarország minden irányban fenntartsa gazdasági és politikai kapcsolatait. Kézzelfogható eredményei vannak ennek a stratégiának: az összes külföldi közvetlen működőtőke háromnegyede ázsiai országból érkezett. 2020 és 2023 után 2024-ben is Kínából érkezett a legtöbb beruházás – tette hozzá.
A keleti gazdaságok erősödése megteremtette a magyar kivitel folyamatos növekedését. A KKM a leggyorsabban fejlődő részeken nyitott képviseletet, hogy ezzel is segítse a magyar cégek piacra jutását – mondta.
Hangsúlyozta: a magyar külgazdasági stratégia fókusza, hogy minél több magyar vállalatot támogasson a külpiacra jutásban és az évről évre rekordokat döntő magyar exportteljesítményben egyre nagyobb legyen a magyar hányad.
Szijjártó Péter jelezte: a tárca a jövőben is szorosan együttműködik az MKIK-val a stratégiai megvalósításában.
Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntő beszédében kiemelte: a magyar gazdaság számára nincs más út, mint a technológia-intenzív fejlődés, mivel a munkaintenzív növekedés korszaka lezárult. Az új vezetőség feladata, hogy biztosítsa az exportpiacokra készülő vállalatok számára a szakmai tudást, képzési lehetőségekkel, üzleti fórumok, üzletipartner-találkozók szervezésével. Rövid távon a mesterséges intelligencia és az adatalapú elemzés is segítheti a cégek növekedését – jegyezte meg.
Egy felmérés adatait idézve elmondta: az exportáló magyar vállalatok fele tervez új piacok felé nyitni, 30 százalékuk jelezte, hogy egy-két új régió felé, minden ötödik 3-5 új régió felé nyitna.
Kapcsolódó anyagaink:
Vezetőkép: Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára beszédet mond a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Fókuszban a külpiacok címmel megrendezett külgazdasági évnyitó konferenciáján a Kempinski Hotel Corvinusban 2025. április 7-én. Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Hirdetés
