A valaha volt legnagyobb romakutatás eredményeit tették közzé (Videóval!)

Három országban: Magyarország mellett Erdélyben/Romániában, Felvidéken/Szlovákiában összesen több mint tízezer, szegregátumokban, elsősorban romák által lakott területeken élők által közölt adatokat vizsgálhatnak évtizedekig. A valaha volt legnagyobb adatmennyiséget felhalmozó, elsősorban roma közösségeket célzó, nemzetközi nagykutatás eredményeit a Corvinus és a Szegedi Tudományegyetem kutatói rendezték kötetbe.

Az évtizedes időtávot átölelő, empirikus nagykutatás 4500 fő elérésével (2000 fő Magyarország, 2000 fő Erdély/Románia és 500 fő Felvidék/Szlovákia), kvalitatív és kvantitatív módszerekkel valósult meg több tucat tématerületet érintve, több millió adatközlést, mennyiségi és interjúinformációt hagyva a kutatóközösségre. Az alapsokaságon túl határ menti vállalkozások is górcső alá kerültek. A Corvinus és az SZTE mellett a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem magyar szociológia intézete, a Kisebbségkutató Intézet és számos más hazai, romániai és szlovákiai intézmény is bekapcsolódott az éveken át tartó adatfelvételi és elemzési folyamatokba.

Több tucat kutató és száznál is több adatrögzítő járta a tudományos vizsgálódás elől eddig sokszor teljesen elzárt szegregátumokat – a kutatás vezetői igyekeztek minden országban a legszegényebb, legrosszabb infrastrukturális helyzetű településrészeket, telepeket elérni.

Az Aranypántok – Magyar romák és hátrányos helyzetűek a Kárpát-medencében című kötet mintegy 400 oldalon keresztül mutatja be a magyarországi viszonyokkal összehasonlításban ennek a különleges társadalmi csoportnak az élethelyzetét, életmódját, identitását.

Az adatfelvétel 2019-21 között valósult meg, négy tematikus csoportban tizenkét területen vizsgálta egy nemzetközi kutatócsoport a legszegényebb, előfeltételezések szerint romák által lakott, szegregált településrészeket.

Joggal kezelendőek magyar kisebbségként, a legtöbben ugyanis a magyar identitást vallják magukénak

A hagyományos: szegénység mértékét, fogyasztási és kulturális mintákat vizsgáló tématerületeken túl a kutatás egyik legfőbb kérdése az volt: milyen identitást mondanak magukénak a megkérdezettek – meglepetésre a Románia területén élők elsöprő többsége, a Szlovákiában élők közül is a legtöbben vallják magyar identitásukat, így joggal magyar kisebbségként kezelendőek.

A megkérdezettek zöme nyíltan vállalja roma identitását is

– mondta Illyés Szabolcs, az SZTE JGYPK Politikai és Genocídium Kutatóközpont vezetője, a kötet társszerkesztője, aki kutatásvezetőként kísérte végig a tudománytörténeti nagyságrendű, nemzetközi munkát.

A kutatás többségében megerősíti a hipotéziseket: a rosszabb egzisztenciális körülmények között élők kulturális javakhoz való hozzáférése és egészségi állapota is rosszabb, mint a többségi társadalomban élőké.

Boldogságkutatás, vallási szokások és gyakorlatok, valamint előítéletesség is szerepelt a témák között

A tizenkét tématerület között – a tizenharmadik fejezet a kutatás módszertanát foglalja össze – szerepel „boldogságkutatás” is, de a kolozsvári egyetem kutatói részletes tanulmányt szenteltek a megkérdezettek vallási szokásainak, gyakorlatának, illetve az általuk tapasztalt előítéletességnek is.

A kutatás a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét programjával közös, uniós finanszírozásban valósulhatott meg.

Az alábbi videóban a kutatás első eredményeiről beszélget az Aranypántok című tanulmánykötet bemutatója kapcsán a kötet szerkesztője, a kutatás koordinátora: Székely Levente (Corvinus Egyetem), Illyés Szabolcs kutatásvezető (SZTE, JGYPK) és a téma egyik legtöbbet idézett kutatója, korábbi kisebbségi ombudsman: Kállai Ernő (SZTE, JGYPK).