Budapest elveszett tetődíszei – A Kertész-villa
![](/wp-content/uploads/2025/01/fokep-kertesz-villa-780x470.jpg)
A Buday Lászó és a Rózsahegy utca sarkán egy különös, idomtalan ház áll, amely első látásra nem tűnik kiemelkedőnek. Ám aki tudja, hogy mit rejt Kertész Árpád villájának múltja, egy dicsőbb kor emlékeit idézi.
A hajdani épület nem csupán egy polgári család lakóhelye volt, hanem a magyar nyomdaipar és építészettörténet fontos fejezete is.
![](/wp-content/uploads/2025/01/kertesz-jozsef-felesegevel.jpg)
Kertész (Gaertner) József 1863-ban alapította meg nyomdáját, amely a kiegyezés utáni évek egyik legfontosabb magyar nyomdájává vált. A nyomda olyan jelentős lapokat adott ki, mint a Magyar Hírlap, a Reform, politikai röpiratok, tudományos munkák, útikalauzok, valamint a Magyar Képzőművészeti Társulat díszes évkönyvei. 1895-ös halála után a nyomdát fia, a mindössze 24 éves Kertész Árpád vette át. Árpád a nyomda fejlesztéséhez modern technológiát, például szedőgépet vezetett be, és elsőként alkalmazott nyári szabadságot munkatársai számára. Irányítása alatt a „Kertész” név fogalommá vált, nyomdája az ország első modern magánnyomdájaként működött. Mindemellett a két világháború között ő vezette a Légrády Testvérek híres nyomdáját (mai Eiffel Palace épületében), amely a Pesti Hírlapot is nyomtatta, és számos nyomdászati szervezet vezető tisztségét is betöltötte, köztük a Magyar Nyomdászok Társaságának elnöki pozícióját.
![](/wp-content/uploads/2025/01/kertesz-villa-helye-egykor.png)
A Kertész-villa helyén korábban az író és költő Gyulai Pál jókora kerttel rendelkező, oszlopos-timpanonos klasszicista otthona állt, ami 1886-os tulajdonosváltása után, az azt megvásárló dr. Csetneki Jelenik Zsigmond lánya, Adél hozományaként került a Kertész család birtokába. Az 1904–1905-ben épült villa felépítését Kertész Árpád és édesapja jelentős nyomdaipari sikerei tették lehetővé. Az épület tervezésére unokatestvérét, Kertész K. Róbertet kérte fel, aki az építészet világában ugyanolyan kiváló volt, mint Kertész Árpád a nyomdászatban. Kertész K. Róbert munkásságát a magyar népi építészet iránti lelkesedés és a nemzeti identitás hangsúlyozása jellemezte. Érdekes módon a Buday László utcai ház tervei inkább a szecessziós jegyeket is magán viselő romantikus lovagvár-stílust idézik.
![](/wp-content/uploads/2025/01/kertesz-villa.jpg)
Az egyemeletes villa az akkori modern technika csúcsát képviselte: vízvezetékkel, villanyvilágítással és gázfűtéssel épült. A földszinten egy bérlakás, az emeleten pedig Kertész Árpád és felesége otthona kapott helyet. Az épület alagsorában cselédszobák, kiszolgáló helyiségek, az emeleten pedig hat tágas lakószoba állt rendelkezésre. A tornyocskával és az erkélyekkel díszített épületből csodás panoráma nyílt a budai Várra és a Margitszigetre.
![](/wp-content/uploads/2025/01/kilatas-kertesz-villa.png)
Budapest II. világháborús ostromában az épület több tüzérségi találatot is kapott, amely főleg a tetőzetet pusztította el: ledőltek az utcai és a kertre néző oromzatok, valamint a lovagvárra emlékeztető saroktorony is. Egyes visszaemlékezések szerint a saroktoronyból kiválóan be lehetett lőni a mai Mechwart teret, így kiemelt célpontja lehetett a szovjet tüzérségnek.
![](/wp-content/uploads/2025/01/kertesz-villa-ma-1.jpg)
Mindezek ellenére az épület tömege és jelentősebb díszei épen maradtak az ostrom után is. A villa eredeti tetőzete nélkül szerencsére ma is áll, azonban homlokzata erősen leromlott állapotban van, annak ellenére, hogy 1993-ban védetté nyilvánították. Egy felújítás, amely visszaadná az épület eredeti homlokzatait, oromzatait és tornyát, nemcsak Buda történelmének megőrzéséhez járulna hozzá, de emléket állítana egy olyan kornak, amely a fejlődés és kultúra iránti elkötelezettséggel hagyott nyomot a város arculatán.
Vezetőkép: Szecessziós jegyeket is hordozott fénykorában a Kertész-villa (Forrás: Facebook/Rózsadomb Anno)