Budapest elveszett tetődíszei – A Herman Ottó úti mezőgazdasági kutatóállomás

A XIX. század végi magyar szőlőtermesztést sújtó válság nemcsak a borászati hagyományok védelmében, hanem az ország első tudományos kutatótelepének létrejöttében is mérföldkőnek számított. A gyorsan terjedő járvány akkora pusztítást végzett, hogy Tisza Kálmán kormánya 1880-ban, Herman Ottó javaslatára, megalapította az Országos Filoxéra Kísérleti Állomást Budapest II. kerületében, a Debrői (ma Herman Ottó út) úton.

Az 1896-os felújítási törvény értelmében ugyanitt hozták létre a Magyar Királyi Központi Szőlészeti Kísérleti Állomást és Ampelológiai Intézetet, megalapozva az ország első mezőgazdasági kutatótelepének nemzetközi hírnevét.

A Herman Ottó úti mezőgazdasági kutatótelep rajza a Rózsadomb irányába, 1907. Forrás: Wikipedia
A Herman Ottó úti mezőgazdasági kutatótelep rajza a Rózsadomb felől, 1907. Forrás: Wikipedia

A kutatótelep új épületeit 1901-1903 között Czigler Győző, a kor egyik legnevesebb építésze tervezte. Nevéhez fűződik a Gozsdu-udvar, a Széchenyi Gyógyfürdő, a Központi Statisztikai Hivatal épülete, a Hunyadi téri és a Hold utcai Vásárcsarnok, a Műegyetem CH (kémiai) és F (fizikai) épülete terveinek elkészítése. Az új mezőgazdasági kutatótelep hét darab historizáló stílusú épületből, üvegházból, valamint kazánházból állt. Az épületeket a Loire-völgyi kastélyokat idéző tornyok, klinkertégla burkolatok és terrakotta díszek jellemezték.

A főépület előtt egykor szőlőtőkék sorakoztak. Forrás: FSZEK

A belső terekben tardosi vörösmárvány lépcsők és kovácsoltvas korlátok voltak, a laboratóriumokban pedig a kémiai vizsgálatokhoz szükséges, elszívóval ellátott vegyifülkék kaptak helyet. A kutatótelep nemcsak a tudományos kutatásban, hanem a szőlészek és borászok képzésében is kulcsszerepet játszott. Az épületcsoport elegáns laboratóriumaiban és szőlőültetvényein gyakorlati oktatás zajlott. A telep gyorsan nemzetközi ismertségre tett szert.

A kutatóintézet főépülete az udvar felől két oldalsó négyszögletes toronysüveggel, elülső főhomlokzata pedig egy harangtoronnyal épült meg. Forrás: www.itthonrolhaza.hu
Az egyik jól felszerelt kutatóhelyiség. Forrás: www.itthonrolhaza.hu

Az első világháború idején a telepet katonakórházként használták. Budapest világháborús ostroma során a Rózsadomb stratégai magaslatáért ádáz harc folyt. A szovjet csapatok aknavetővel és ágyútarackokkal támadták a Pasarétet – nem kímélve az épített örökséget. A harcok során a kutatóállomás főépületének jellegzetes tornyai és fával gazdagon díszített tetőidomai megsérültek, az épületek felső szintjei részben vagy teljesen megsemmisültek. Az újjáépítés során elbontották a sérült tornyokat és több épület újabb emeletet kapott, de az egységes stílust igyekeztek megőrizni. A belső terekben máig láthatók a kovácsoltvas részletek és a vörösmárvány burkolatok.


Hirdetés
A mezőgazdasági kutatóállomás pavilonjai a 20. század elején. (Forrás: Forrás: www.itthonrolhaza.hu

A telepen jelenleg is aktív tudományos munka folyik. Az épületekben a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) két intézete, az Agrár-környezettudományi és az Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet működik, valamint az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai, illetve Növényvédelmi Intézete is itt található.

Az egykor mozgalmas, díszes tetőidomokkal és tornyokkal rendelkező főépület ma megskalpolva, lapos tetővel áll. Forrás: Wikipedia/12akd

Az épületegyüttes 2023-ban műemléki védelem alá került. A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi Központ indoklása szerint az épületek nemcsak építészeti szempontból, hanem tudományos és agrár-műszaki emlékként is kiemelkedő jelentőségűek. A Herman Ottó úti kutatótelep nemcsak a múlt értékes öröksége, hanem a jövő tudományos fejlődésének is inspiráló helyszíne lehet, amely megérdemli, hogy azt az arcát mutassa, amelyet egykor Czigler Győző megálmodott.

Vezetőkép: A Herman Ottó úti mezőgazdasági kutatóállomás egykori pompájában. (Forrás: FSZEK)

'Fel a tetejéhez' gomb