Budapest elveszett tetődíszei – A Herman Ottó úti mezőgazdasági kutatóállomás
![](/wp-content/uploads/2025/01/herman-otto-mezgazd-kutatotelep-foepulet-3-780x470.jpg)
A XIX. század végi magyar szőlőtermesztést sújtó válság nemcsak a borászati hagyományok védelmében, hanem az ország első tudományos kutatótelepének létrejöttében is mérföldkőnek számított. A gyorsan terjedő járvány akkora pusztítást végzett, hogy Tisza Kálmán kormánya 1880-ban, Herman Ottó javaslatára, megalapította az Országos Filoxéra Kísérleti Állomást Budapest II. kerületében, a Debrői (ma Herman Ottó út) úton.
Az 1896-os felújítási törvény értelmében ugyanitt hozták létre a Magyar Királyi Központi Szőlészeti Kísérleti Állomást és Ampelológiai Intézetet, megalapozva az ország első mezőgazdasági kutatótelepének nemzetközi hírnevét.
![](/wp-content/uploads/2025/01/herman-otto-mezgazd-kutatotelep-rajza.jpg)
![](/wp-content/uploads/2025/01/herman-otto-mezgazd-kutatotelep-rajza2.jpg)
A kutatótelep új épületeit 1901-1903 között Czigler Győző, a kor egyik legnevesebb építésze tervezte. Nevéhez fűződik a Gozsdu-udvar, a Széchenyi Gyógyfürdő, a Központi Statisztikai Hivatal épülete, a Hunyadi téri és a Hold utcai Vásárcsarnok, a Műegyetem CH (kémiai) és F (fizikai) épülete terveinek elkészítése. Az új mezőgazdasági kutatótelep hét darab historizáló stílusú épületből, üvegházból, valamint kazánházból állt. Az épületeket a Loire-völgyi kastélyokat idéző tornyok, klinkertégla burkolatok és terrakotta díszek jellemezték.
![](/wp-content/uploads/2025/01/herman-otto-mezgazd-kutatotelep-foepulet-3.jpg)
A belső terekben tardosi vörösmárvány lépcsők és kovácsoltvas korlátok voltak, a laboratóriumokban pedig a kémiai vizsgálatokhoz szükséges, elszívóval ellátott vegyifülkék kaptak helyet. A kutatótelep nemcsak a tudományos kutatásban, hanem a szőlészek és borászok képzésében is kulcsszerepet játszott. Az épületcsoport elegáns laboratóriumaiban és szőlőültetvényein gyakorlati oktatás zajlott. A telep gyorsan nemzetközi ismertségre tett szert.
![](/wp-content/uploads/2025/01/herman-otto-mezgazd-kutatotelep-foepulet-4.jpg)
![](/wp-content/uploads/2025/01/herman-otto-mezgazd-kutatotelep-kutatohelyiseg-5.jpg)
Az első világháború idején a telepet katonakórházként használták. Budapest világháborús ostroma során a Rózsadomb stratégai magaslatáért ádáz harc folyt. A szovjet csapatok aknavetővel és ágyútarackokkal támadták a Pasarétet – nem kímélve az épített örökséget. A harcok során a kutatóállomás főépületének jellegzetes tornyai és fával gazdagon díszített tetőidomai megsérültek, az épületek felső szintjei részben vagy teljesen megsemmisültek. Az újjáépítés során elbontották a sérült tornyokat és több épület újabb emeletet kapott, de az egységes stílust igyekeztek megőrizni. A belső terekben máig láthatók a kovácsoltvas részletek és a vörösmárvány burkolatok.
![](/wp-content/uploads/2025/01/herman-otto-mezgazd-kutatotelep-allomas-6.jpg)
A telepen jelenleg is aktív tudományos munka folyik. Az épületekben a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) két intézete, az Agrár-környezettudományi és az Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet működik, valamint az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai, illetve Növényvédelmi Intézete is itt található.
![](/wp-content/uploads/2025/01/Herman_Otto_uti_mezogazdasagi_kutatotelep81.jpg)
Az épületegyüttes 2023-ban műemléki védelem alá került. A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi Központ indoklása szerint az épületek nemcsak építészeti szempontból, hanem tudományos és agrár-műszaki emlékként is kiemelkedő jelentőségűek. A Herman Ottó úti kutatótelep nemcsak a múlt értékes öröksége, hanem a jövő tudományos fejlődésének is inspiráló helyszíne lehet, amely megérdemli, hogy azt az arcát mutassa, amelyet egykor Czigler Győző megálmodott.
Vezetőkép: A Herman Ottó úti mezőgazdasági kutatóállomás egykori pompájában. (Forrás: FSZEK)