Csökkent az Európában benyújtott menedékkérelmek száma – a legtöbbet Németországban adták be
2024-ben az Európai Unióban, Norvégiában és Svájcban 12%-kal kevesebb menedékkérelmet nyújtottak be az előző évi adatokhoz képest. A bevándorlók legnépszerűbb célországa továbbra is Németország, ahol a közelgő választások előtt a migráció kérdése egyre élesebb politikai és társadalmi vitákat vált ki – olvashatjuk a Migrációkutató Intézet Fókuszpont kutatásában.
Bár az egymilliót meghaladta, a 2023-ban regisztrált 1,14 milliós érték alatt maradt a tavaly az uniós tagállamokban, Norvégiában, valamint Svájcban beadott menedékkérelmek száma – derült ki az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA) legfrissebb jelentéséből.
A legtöbb kérelmet – 2023-hoz hasonlóan – Németországban nyújtották be, ahol 2024-ben összesen 250 945 személy kért menedékjogot, közülük 229 751-en első alkalommal.
A Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BAMF) közleményében arra hívta fel a figyelmet, a tavaly benyújtott első kérelmek száma 2023-hoz képest 30,2%-kal csökkent.
A legtöbben Szíriából (79 433 kérelem), Afganisztánból (36 156 kérelem), Törökországból (31 056 kérelem) és Irakból (9 046 kérelem) érkeztek. A 2024-ben első alkalommal benyújtott kérelmek közül 21 270 egy éven aluli, Németországban született gyermekre vonatkozott.
A menedékkérelmek számát tekintve Spanyolország áll a második helyen (165 398 kérelem), amelyet Franciaország (158 512 kérelem), majd Olaszország (154 824 kérelem) követ. Ugyanebben az időszakban Magyarország mindössze 29 új menedékkérelmet regisztrált. Az EUAA szélesebb körű adatai szerint az EU-ba érkező menedékkérők 15%-a Szíriából, 8,7%-a Afganisztánból, 7,3%-a Venezuelából és 5,5%-a Törökországból érkezett.
2024-ben az előző évekhez képest az Európába érkező irreguláris migránsok száma is visszaesett – erre már az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) mutatott rá, amely 38%-os csökkenésről számolt be. A tendencia hátterében elsősorban az áll, hogy a kormányok a társadalmi hangulatot észlelve nemzetállami hatáskörben szigorúbb intézkedéseket vezettek be.
Szintén hozzájárult a számok csökkenéséhez, hogy a kormányok az irreguláris migráció mérséklése, valamint az embercsempész-hálózatok felszámolása érdekében megállapodásokat kötöttek a kibocsátó és tranzitországokkal. Azonban a statisztikai adatok értelmezésekor körültekintésre van szükség, mivel a benyújtott menedékkérelmek magas száma arra utalhat, hogy jelentős, akár több százezres látencia is fennállhat az irreguláris határátlépések tekintetében.
Az elmúlt időszakban egyre több uniós ország ismerte fel, hogy a jelenlegi menekültügyi és migrációs rendszer fenntarthatatlan, emellett a bevándorlók magas száma jelentős terhet ró a társadalomra, valamint a szociális rendszerekre. Berlin is hasonló következtetésre jutott, ezért 2024-ben jelentős szigorításokat vezetett be migrációs politikájában: a német szövetségi kormány reformjai a szakképzett munkavállalók Németországban maradását, valamint a bűnözők és a szociális rendszer kedvezményeit kihasználók kitoloncolását célozzák.
A 2025 február 23-án esedékes előre hozott választások különösen nagy jelentőséggel bírnak a német bevándorláspolitikát tekintve, ugyanis a közvélemény-kutatások a szociáldemokraták gyengülését, és a szigorúbb intézkedéseket támogató CDU/CSU és AfD előretörését jelzik.
Vezetőkép: Afrikából Európába igyekvő illegális bevándorlók érkeznek csónakkal a Kanári-szigetekhez tartozó El Hierro szigetén fekvő La Restinga kikötőjébe 2024. január 3-án. Fotó: MTI/EPA/EFE/Gelmert Finol
