Bóka János kijelentette: a magyar elnökség annak ellenére nagy siker, hogy a kormánynak óriási ellenszélben kellett dolgoznia
A 2011-es magyar uniós elnökség egy rendkívül sikeres elnökség volt, a 2024-es viszont történelmi jelentőségű – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a TV2 hétfő reggeli, Mokka című műsorában.
A magyar elnökség annak ellenére nagy siker, hogy a kormánynak óriási ellenszélben kellett dolgoznia. Ugyanis már fél évvel a magyar elnökség kezdete előtt megjelentek azok a hangok, hogy ez egy sikertelen, kudarcra ítélt elnökség lesz, mert egy olyan ország látja el a feladatot, amelynek Európa-képe és Európa-politikája nem igazodik a fősodor elképzeléseihez – közölte Bóka János.
Hozzátette, ezért a brüsszeli szereplők jelentős részének érdekében állt az, hogy ez az elnökség sikertelen legyen, ám a törekvésük kudarcot vallott, mert a magyar elnökség, a jogalkotás, a politikai, illetve a nagy stratégiai döntések tekintetében is nagyon sikeres volt.
Elmondta: ehhez szükség volt a korábbi magyar elnökség tapasztalatára, a kormány egyértelmű elképzeléseire, egy jól működő diplomáciai és igazgatási stábra és a politikai vezetők eltökéltségre. Ez utóbbinak köszönhető, hogy még akkor is előre tudtak haladni, amikor ez konfliktusokkal járt. Ezeket a konfliktusokat Európa és Magyarország érdekében felvállalták és ezután is fel fogják vállalni – közölte a miniszter.
Hangsúlyozta: az európai unió versenyképességéről szóló Budapesti nyilatkozat sikere attól függ, hogy a következő elnökségi periódusok, illetve az intézmények, az Európai Bizottság mennyire veszik komolyan az európai vezetők szándékát.
Ugyanis a tagállamok vezetőinek továbbra is nyomás alatt kell tartaniuk a bizottságot és az Európai Parlamentet annak érdekében, hogy a versenyképesség helyreállításáról szóló döntéseket valóban meghozzák. Az elkövetkező fél év ebből a szempontból kulcsfontosságú lesz, és a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy a Budapesti nyilatkozat ne csak papír maradjon – mondta Bóka János.
A nyilatkozat konkrét intézkedéseket és határidőket is megjelöl. Ilyen az adminisztratív terhek csökkentése, az energiaár-csökkentésre vonatkozó akcióterv előterjesztése, aminek száz napon belül meg kell történnie – fűzte hozzá.
A tárcavezető közlése szerint a magyar elnökségnek komoly szerepe volt abban, hogy Románia és Bulgária csatlakozhatott a schengeni övezethez, szerinte, egyetlen más tagállam sem tudta volna ezt így tető alá hozni.
Pintér Sándor belügyminiszternek egy évtizedes munkája van abban, hogy ezt a történelmi jelentőségű döntést sikerült a magyar elnökség alatt meghozni – mondta.
A román és a bolgár kormány visszajelzései pozitívak, ami olyan politikai tőkét jelent, amit a jövőben is lehet használni – hangsúlyozta Bóka János, rámutatva: a határmenti régió gazdaságfejlesztésében, az infrastrukturális összeköttetésekben, a munkaerőáramlás területén ennek nagyon pozitív szerepe lesz. Ugyanakkor nekünk magyaroknak az szimbolikus, a nemzetpolitika szempontjából is jelentős dolog, hogy „Burgenlanlandtól Bukarestig megállás nélkül lehet közlekedni” – értékelt.
A miniszter azt mondta, a magyar elnökség létrehozott egy olyan politikai tőkét, elismertséget – még a politikailag ellenséges brüsszeli intézményekben is -, ami talán segíthet a következő hónapokban. Szerinte ugyan a konfliktus Magyarország és Brüsszel között 2025-ben is éleződni fog – a magyar kormánynak ugyanis más az elképzelése az Európai Unióról, az európai integrációról, mint Brüsszelnek -, ám főleg az amerikai elnökválasztás eredménye miatt, de az európai tagállami politikai események miatt is „a csillagok számunkra most kedvezőbbek”, mint 2024-ben voltak.
Ezeket a „csillagállásokat” fel is fogja a kormány használni a magyar érdekek érvényesítéséért – mondta a műsorban Bóka János.
Vezetőkép: Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter nyilatkozik az új összetételű Európai Bizottság második munkanapján tett látogatásáról Brüsszelben 2024. december 3-án. Fotó: MTI/Purger Tamás
