Új büntetőjogszabály alkotását indítványozza Magyar Péter köztársasági elnökhöz írt bejegyzése miatt Tényi István

Az Országgyűlés politikai nyilatkozattal álljon ki amellett, hogy a nemzet egységét kifejező hivatalt betöltő személy sérthetetlen, valamint a köztársasági elnök személyének büntetőjogi védelme érdekében Magyarország Kormánya alkosson büntetőjogszabályt – minderről Tényi István írt közérdekű bejelentésében, melyet a Miniszterelnökséget vezető miniszternek címzett.

A Gulyás Gergelynek írt beadványban azt is kéri, hogy a köztársasági elnököt ért támadások miatt az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat 82. §-a alapján nyújtson be politikai nyilatkozatot az Országgyűlésnek. Úgy fogalmaz:

Kérem, hogy a köztársasági elnök személyének büntetőjogi védelme érdekében Magyarország Kormánya alkosson büntetőjogszabályt.

Indoklása szerint erre azért van szükség, mert a Facebook közösségi oldalon Magyar Péter felhasználói név alatt 2025. évi január hó 05. napon egy bejegyzés került megosztásra: ” A köztársasági elnök legfőbb feladata..” címmel.

Tényi István hangsúlyozza:

Az Alaptörvény 12. cikk (1) bekezdése alapján a köztársasági elnök személye sérthetetlen. Az Alaptörvény 13. cikk (2) bekezdése alapján az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértő, illetve a szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a tisztségtől való megfosztást.

Magyarázata szerint a köztársasági elnök sérthetetlensége alkotmányjogi jogállásából következik, nevezetesen abból, hogy a köztársasági elnök Magyarország államfője, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. A köztársasági elnök képviseli a magyar államot, amely feladatát az alkotmány az államfő jogköreinek számbavétele során az első helyen említi. A sérthetetlenség kapcsolódik ahhoz a közjogi konstrukcióhoz, hogy az elnökkel szemben politikai felelősség nem érvényesíthető, de a sérthetetlenség szabálya egyben személyének különleges alkotmányi védelmét is jelenti.

Az Alaptörvény a köztársasági elnök személyének sérthetetlenségét nemcsak deklarálja, hanem felelőtlenségének határait – a kortársi parlamentáris rendszerekben szokásos mértékkel összhangban – meg is határozza. Az Alaptörvény értelmében a köztársasági elnök politikai felelősségre nem vonható. Jogi felelőssége hivatali ideje alatt csakis azért áll fenn, ha tisztsége gyakorlása során az Alaptörvényt vagy valamely más törvényt szándékosan megsérti. Hivatali tevékenységével össze nem függő cselekménye miatt az elnök ellen csak megbízatásának lejárta után indítható büntető eljárás.

Tehát a köztársasági elnök teljes sérthetetlenséget csak a hivatali ideje alatti, de tisztségétől független cselekményével kapcsolatos büntető eljárástól való mentességként élvez – indokolja Tényi István a beadványban foglaltakat, hozzátéve: a politikai és a jogi felelősség más természetű, és egymástól független. A köztársasági elnök mentessége a politikai felelősségtől nem mentesíti őt a jogi felelősségtől, ha annak feltételei fennállnak. A köztársasági elnök jogi felelőssége semmilyen tekintetben nem pótolja hiányzó politikai felelősségét. Aláhúzza:

A törvényhozó döntésére tartozik, hogy a köztársasági elnök speciális büntetőjogi védelmét mire terjeszti ki: az elnök életére, testi épségére, becsületére, hírnevére. Ugyancsak a törvényhozó belátásától függ, hogy a védelem sajátossága miben áll; pl. a büntetés szigorúságában, vagy enyheségében, vagy az egyébként magánvádas cselekmények hivatalbóli üldözésében, stb.

Ezért arra kérte a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy az Országgyűlés politikai nyilatkozattal álljon ki amellett, hogy a nemzet egységét kifejező hivatalt betöltő személy sérthetetlen, valamint a köztársasági elnök személyének büntetőjogi védelme érdekében Magyarország Kormánya alkosson büntetőjogszabályt.

Forrás: Tényi István szerkesztőségünkhöz eljuttatott beadványa