Harrach Péter: Karácsony Magyarországon
Változnak az idők, alakul a világ, annak minden közössége és minden tagja. A nagy változások mindig az emberben kezdődnek, de a társadalmak alakulása vissza is hat rá. Így van az ünnepek esetében is. Egy közösség identitásának jól látható jelei ezek. Ahogy a magyar társadalom nagyot változott, úgy leghangulatosabb ünnepünk, a karácsony is.
Valamikor a hagyományos szokások változtathatatlannak tűntek. Mivel kialakulásuk a keresztény eszmeiségben gyökerezett, gyakorlattá válásuk idején is hordozták annak értékeit. Természetesen rárakódtak olyan hangulati elemek, amik a legkedvesebb ünneppé tették a karácsonyt.
Az ünnep tartalma röviden megfogalmazható, a megtestesülés, az Ige emberré lett. Szent János mély és szép megfogalmazását a hívő nép a betlehemi Gyermek születésének történetén, és annak liturgiai megjelenítésén keresztül érti meg. Az emberszerető Isten megtestesülésének ünnepe tartalmaz egy másodlagos üzenetet is, a béke és szeretet üzenetét. Sokan csak ezt értik meg. Ez sem kevés persze.
A hívő ember számára az ünnep lényege szentestén a családi szertartásban és a karácsonyi mise liturgiájában jelenik meg. Ezt egészíti ki az asztal kínálata és az ajándékozás megosztott öröme.
Az ember persze hajlamos arra is, hogy az ünnep valódi üzenetét feledve a körítésre, a hangulatra figyeljen. Így van ez a felfokozott vásárlási kényszerrel és a tartalmát vesztett karácsonyi szimbólumok tobzódásával is. Az új jelképek, például a különböző, egyébként kedves állatfigurák pedig már egy szekularizált ünnepről adnak hírt. Mondhatjuk, ez legalább ünneplés, ha olyan is, amilyen. Mit szóljunk a családi otthon helyett egy wellness szállóban töltött szentestéhez? Azt, hogy ez már az ünnep kiüresedése.
Végül tegyük fel magunknak a kérdést, a világ változásainak tükrében mit üzen nekünk, keresztényeknek a karácsony? Talán azt, hogy az egyetemes emberszeretet nem engedi meg, hogy a másik embert megítéljük, akkor sem, ha úgy látom, letért az útról. Ahogy a változások felett sem érdemes búslakodnom. Egyszerűen azért, mert az ember valódi értékei sokszor rejtve maradnak, illetve a változások értelmét az elején még nem látjuk.
Harrach Péter
országgyűlés képviselő
Vezetőkép forrása: Vasárnap.hu