Orbán Viktor: Imádkozzunk, hogy Trumpnak ne essen baja a hivatalba lepésig (Videó!)
A miniszterelnök beszámolt az EU csúcs legfontosabb fejleményeiről is
Orbán Viktor miniszterelnök fél nyolc után a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorának adott interjút a közmédia brüsszeli stúdiójában. Az elhangzottakról folyamatosan frissülő cikkben számoltunk be.
Semmilyen provokációnak nem szabad felülni, ilyen háborús időkben a legfontosabb a stratégiai nyugalom
– fogalmazott Orbán Viktor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorának adott interjúban. A miniszterelnök a közmédia brüsszeli stúdiójában a EU-csúcsról jelentkezve elmondta, hogy nagyvonalúan kell kezelni az ingerült dolgokat, amiket Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mond.
A békemisszió kapcsán jelezte, hogy több ország vezetőjével, így Törökország elnökével is tárgyalt, ami azért fontos, mert eddig a török elnök volt az eddigi egyetlen sikeres közvetítő a két fél között, amikor sikerült megállapodni a gabonaszállításokról.
Legalább annyit hozzunk ki a helyzetből, hogy legyen egy karácsonyi tűzszünet. Ezért megpróbálom tető alá hozni, hogy az ortodox karácsony idején legyen tűzszünet és egy nagyszabású fogolycsere
– tette hozzá. A kormányfő szerint mivel csak 2-3 napról van szó, így elesik az érvelés, miszerint egyik vagy másik fél előnyhöz jut.
Egy karácsonyi tűzszünet arról szólna, hogy nem reménytelen egy rövidtávon elérhető béke
– tette hozzá a miniszterelnök, majd jelezte, hogy sikerült rávennie az orosz elnököt, hogy támogassa a karácsonyi tűzszünetet, de szerint az ukránok is könnyen megváltoztathatják az álláspontjukat.
A miniszterelnök arról is beszélt, sok spekulációt lehet hallani annak kapcsán, hogy mi lesz Tump beiktatása után.
Most annyit látok, hogy addig még van hónap, és azért kell imádkozni, hogy ne essen baja
– tette hozzá.
A világban két fontos esemény zajlik párhuzamosan
Az egyik, hogy az erőviszonyok folyamatosan változnak az oroszok javára, a másik pedig, hogy megváltozik Washington, ami egy fontos állása a nyugati civilizációnak. Szerinte ez a két esemény a magyarokat óvatosságra int, ezért nem ugyanazt kell csinálni mint eddig, ami a nyugati vezetők álláspontja jelenleg. Ugyanakkor a nyitottság a változásra a nyugati nemzeti vezetők többségében már meg van.
Érzik, hogy egy tartós, biztonságos helyzetet kell létrehozni, ugyanis nehéz úgy erősnek lenni, hogy egy háború folyik a peremvidékén, nem tesz jót a gazdaságnak
– magyarázta.
Káros paktum Brüsszelben
A világot nagyban meghatározó két változás az Európai Bizottság politikáján egyáltalán nem látható. A miniszterelnök elmondta, hogy Brüsszelben paktumot kötött az EP három-négy legnagyobb pártja, szerinte őket nem zavarja, hogy mi történik a brüsszeli buborékon kívül. Jelezte, hogy a paktum szerint kétszáz milliárd forintot kellene hazánknak Ukrajnába küldeni.
A legnagyobb bajok Brüsszelben vannak
– tette hozzá.
Közölte, hogy Európa és Amerika együtt 310 milliárd eurót költött eddig a háborúra. Szerinte ebből az összegből lehetett volna fejleszteni a nyugat-balkáni országokat az EU-s szintre, vagy a migránsokat kibocsájtó országokat lehetett volna támogatni, hogy a bevándorlók ne induljanak be Európa felé, de lehetett volna fejleszteni Európa katonai képességeit, de oda lehetett volna adni a pénzt az európaiaknak, amivel az emberek sokkal jobban éltek volna.
Ebből a pénzből csodát lehetett volna tenni
– fogalmazott Orbán Viktor.
A brüsszeli paktum kapcsán közölte, hogy ha bekövetkezik Ukrajna gyors felvétele az EU-ba, akkor a gazdák tönkre fognak menni, így az elkapkodott folyamat nem támogatható.
Soros főhadiszállása szemben a nemzeti többséggel
A kormányfő szerint az Európai Parlamentben a nemzeti pártokat tömörítő Patrióták képviselőcsoportja most egy furcsa helyzettel találja magát szembe. Mint mondta, a világban találhatóak globális hálózatok, abból az egyik az a Soros-féle hálózat elvesztette egyik főhadiszállását, Amerikát és már csak Brüsszel van a kezében.
A Patrióták jövőjének kulcsa, hogy többséget tudnak-e szerezni Brüsszelben és át tudják-e venni a hatalmat
– hangsúlyozta.
A magyar elnökség eredményeit a miniszterelnök úgy értékelte, megoldott olyan problémákat, amiket korábban évekig nem sikerült. Szerinte azt a rengeteg munkát amit a magyarok belefektetettek az elnökségbe, azt még Ursula von der Leyen is elismerően értékelte. A nagy eredmények közül példaként említette, hogy több mint tíz éve nem tudták azt megoldani, hogy bevegyék a románokat és a bolgárokat a schengeni övezetbe, és ezt végül a magyaroknak sikerült kitárgyalni. A másik nagy eredmény, hogy minden nyugat-balkáni országgal sikerült a befagyott viszonyokat feloldalni.
EU-csúcs – Orbán Viktor: Az ukrajnai háborút illetően az EU-n belül nincs konszenzus
Az ukrajnai háborút illetően az Európai Unión belül nincs konszenzus, ezért mindent, amit a háború ügyében lehetett, azt nem a soros magyar elnökség nevében, hanem attól függetlenül, a kétoldalú diplomácia keretén belül kellett megtenni – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az EU-csúcsot követő sajtótájékoztatón csütörtökön Brüsszelben.
az ukrajnai háború a legfontosabb politikai kérdés, de ebben lényegében nem volt mozgástere, mert az Európai Unión belül nincs konszenzus, és ha nincs konszenzus, akkor nem lehet föllépni az Európai Tanács nevében. „Tehát minden, amit a háború ügyében tenni lehetett, azt nem az elnökség keretében, hanem attól függetlenül kellett tenni. Mondjuk úgy, hogy a kétoldalú diplomácia keretén belül”
Láttam harcias nyilatkozatokat, katonai manővereket, új fegyvereket, meghalt százezreket, nyomorékká vált százezreket, ki tudja hány százezer özvegyet, árvát”
A miniszterelnök a december 31-én véget érő magyar EU-elnökséget értékelve megköszönte a remek együttműködést Ursula von der Leyennek és a bizottságnak, hangsúlyozva, hogy minden politikai vitát félre tudtak tenni annak érdekében, hogy fontos ügyeket előre tudjanak vinni. Köszönetet mondott António Costának és elődjének Charles Michelnek is, aki szintén sokat tett a sikerek érdekében.
Az illegális migráció és az ezzel járó következmények a schengeni övezet megbénulásával és szétszakadásával fenyegetnek, a gazdasági számok pedig azt mutatják, hogy az Európai Unió veszít a globális versenyképességéből, és a legfőbb gazdasági versenytársainktól egyre inkább hátramaradunk
Orbán Viktor kiemelte: a magyar uniós elnökség alatt történt meg a döntés Bulgária és Románia schengeni tagságáról. Ez a kérdés tíz-tizenhárom éve volt napirenden, és hol az egyik, hol a másik ország, hol több ország együttes ellenállása miatt nem lehetett megvalósítani – idézte fel.
Az elmúlt hat hónapban megerősödött bennem az a vélemény, hogy az Európai Unió sikerének, egyáltalán a túlélésének az egyetlen lehetséges módja, hogyha ambiciózussá teszi magát, ha nagy akar lenni, ha nagy dolgokra vállalkozik
Nem volt vicc, amit az elnökségünk mottójául választottunk: hogy mi is legyünk újra naggyá, vagyis tegyük Európát is újra naggyá. Ez az egyetlen útja a versenyképességnek és a túlélésnek
Forrás: MTI, Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán