Hungarikum a szaloncukor – akár házilag is elkészíthetjük a karácsonyfa díszét (+VIDEÓ)
Sokan talán nem is tudják, de a szaloncukor egy jellemzően magyar édesség, 2024 óta pedig hungarikum. A karácsonyfa díszét hazánkon kívül csupán szomszédaink magyarlakta részein fogyasztják. Éppen ezért kaphatunk vicces találatokat, ha a mesterséges intelligencia segítségével szeretnénk képet készíteni róla, mert előfordulhat, hogy az AI tudatlanságában szalonnacukorral díszíti fel a karácsonyfát. De mi is a szaloncukor titka, és mióta készítjük Magyarországon?
Hol kezdődött?
A szaloncukor története valahová a 14. századra nyúlik vissza.
Ekkor kezdték el készíteni Franciaországban az úgynevezett fondant-cukrot, ami gyakorlatilag egy cukormassza, amelyet túltelített cukoroldatból főznek megfelelő sűrűségűre. Ezt a receptet hozták el Magyarországra azok a német cukrászmesterek, akik hazánkban telepedtek le a 19. században.
A szaloncukrot először természetesen kézzel készítették, de már a 19. század végén megjelentek olyan fondant-készítő gépek, amelyek segítették a termék nagy mennyiségű gyártását: Stühmer Frigyes német származású cukrászmester elsők között alkalmazott ilyen gépeket az első magyar gőzüzemű csokoládégyárában, ahol a Gerbaud cukrászda számára készítették a szaloncukrot. Hogy a karácsonyi édesség népszerűsége gyorsan terjedt, arról tanúskodik egy 1891-es receptgyűjtemény: a Legújabb nagy házi cukrászat című könyvében Kugler Géza már 17-féle szaloncukor-receptet jegyzett fel. A két világháború között pedig már 70-féle szaloncukrot lehetett kapni, 30 különböző csomagolásban.
Talán meglepőnek tűnhet, de a gyors gépesítésből csak a szaloncukor csomagolása maradt ki: a színes sztaniolpapíron lévő rojtokat sokáig kézzel vágták, de később a ricselő gép segítségével végezték a műveletet a cukrászinasok.
A híres cukrászdákban pedig mindenki eldönthette, hogy milyen ízesítésű szaloncukrot rendel és azt milyen színű csomagolópapírban szeretné otthon a karácsonyfájára akasztani.
Az édesség neve a német salonzuckerl szóból ered, Jókai Mór nevezte szalonczukkedlinek.
A szaloncukor készítése azóta számtalan változáson ment át: az első édességeket még rizslisztbe forgatott formák segítségével készítették, csokoládémassza nélkül. Napjainkban a gyártás folyamán a töltött szaloncukornak először a csokoládé vagy bevonómassza burkolata készül el, ebbe kerül a töltelék, majd a talp részét vonják be csokoládéval.
Mennyi az annyi?
2018-ban a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke úgy nyilatkozott, hogy a magyarok mintegy 6 milliárd forint értékben költenek szaloncukorra évente. Ez úgy oszlik el, hogy egy háztartásban 1 kilogramm az átlagosan megvásárolt mennyiség. Ez már akkor is óriási szám volt, de ha most megnézzük a szaloncukor-kínálatot, akkor azt láthatjuk, hogy karácsonyi édességek legolcsóbb fajtáinál is komoly emelkedést tapasztalhattunk az elmúlt pár évben.
A szaloncukor készítésének komoly szabályai vannak, amiket a fogyasztóvédelem rendszeresen, laboratóriumi tesztekkel ellenőriz.
Tájékoztatásuk szerint a burkolat arányának az ajánlás szerint a teljes termék tömegének minimum 25 százalékának kell lennie. A gyártók önkéntesen feltüntetik a töltelék arányát is, ezt is szokták ellenőrizni, valamint a hozzáadott cukor vagy édesítő mennyiségét is. Ha valahol nem a megadott mennyiség szerint készül az édesség, eljárást indítanak, és a gyártónak helyesbítenie kell a feliratot.
Szalonnacukor a fán
Törvényileg a szaloncukor 2024-től számít hungarikumnak, de már régóta érett a döntés, hiszen gyakorlatilag csak hazánkban ismerik.
A fogyasztók 98 százaléka Magyarországon él, a szaloncukor két százaléka a szomszédos országok magyarlakta településeire, valamint a tengerentúlra, az Egyesült Államokba és Kanadába kerül exportra.
Éppen ezért talán nem is meglepő, hogy a mesterséges intelligencia sem ismeri: egy AI képgenerátor szerint például így néz ki, amikor egy édesanya és a kislánya szaloncukorral díszíti a karácsonyfát: 
Mi inkább maradunk a hagyományos verziónál…
Mindenkinek van kedvence
Még élénken él az emlékezetemben, amikor édesanyám és nagynéném olyan fajtájú szaloncukrot választott, amelyik színben passzolt a karácsonyfa összhatásához. Ma már inkább a minőség-íz és az ár alapján döntenek a fogyasztók arról, milyen édességet választanak az ünnepekre, hiszen olyan óriási a kínálat, hogy mindenki megtalálhatja a számítását. A Szupermenta termékteszt program idei, születésnapi rendezvényén arról is tájékozódhattunk, milyen a 2024-es szaloncukor-kínálat.
Az ünnepségen részt vevő meghívottak és szakemberek a laboratóriumi vizsgálatot követően 19 kókuszos szaloncukor kedveltségi vizsgálatát végezték el.
A vizsgálat alapján az első helyezett a Spar étcsokoládéba mártott kókuszos szaloncukor terméke lett, második helyezést ért el a Favorina márkájú tejcsokoládés szaloncukor, harmadik a Lissé kókuszos szaloncukor lett.
A határ a csillagos ég
Hogy mi is a szaloncukor titka, nehéz lenne megmondani, de az biztos, hogy sikere 19. századi elterjedése óta töretlen. Ma már el sem tudnánk képzelni nélküle a karácsonyfát, és akadnak igazán bizarr változatai is, mint például az Erős Pistás, vagy a Dubaji-csokis változat. Sokan úgy vélik, hogy a zselés az igazi, de vannak szerelmesei az eredetire hajazó, ma már fapadosnak tűnő konzum szaloncukornak is.
A bátrak otthon is kipróbálhatják!
Akik pedig szeretnének házilag szaloncukrot, azoknak érdemes utánanézni, hogyan készül ez az ízletes finomság, hiszen így maguk szabályozhatják, milyen cukortartalommal, töltelékkel készítik el a karácsonyfa díszét. Mi most ezeket találtuk, érdemes végiglapozni, akad közöttük gluténmentes és gyümölcsös változat is.
Wicmann Anna Annuskám pedig azt is megmutatja nekünk videójában, hogyan készül a házi zselés szaloncukor:
Vezetőkép: Raj-Czefernek Léna/Vasárnap.hu
