A Kárpát-medencei magyar felsőoktatási intézmények egyre közelebb vannak egymáshoz
A magyarság határokon átívelő összetartozásának hirdetése és erősítése 2010 óta az egyik legfontosabb kormányzati program. Ehhez a folyamathoz csatlakozott tíz éve a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) külhoni programja, amely kiemelkedő sikereket ért el és példaértékű munkát folytat – jelentette ki Varga-Bajusz Veronika államtitkár szombaton Budapesten.
Szeretnénk, ha Kárpát-medence-szerte olyan oktatási-képzési lehetőségek várnák a magyar fiatalokat, amelyek mind a saját karrierjüket, mind a magyarság megmaradását, erősítését szolgálják, mert hisszük, hogy a fiatalok sikere a nemzet sikere
– mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) politikusa a HÖOK külhoni programjának tízéves évfordulója alkalmából szervezett workshop-hétvége megnyitóján szólalt fel.
Varga-Bajusz Veronika beszélt arról is, hogy
a szomszédos államokban működő magyar nyelvű, vagy magyar képzést biztosító felsőoktatási intézmények nemcsak az adott közösségek megtartását segítik, hanem kimagasló eredményeket érnek el nemzetközi szinten, ismertek és elismertek.
A külhoni intézményekkel egyeztetve kidolgoztak egy javaslatcsomagot a külhoni és magyar felsőoktatás további összehangolása érdekében
– tette hozzá.
Mint mondta, ennek többek között az a célja, hogy legyen elérhető a külhoni hallgatóknak a megfelelő minőségű felsőoktatási képzés, a felsőoktatási képzések összetétele feleljen meg a helyi, térségi, munkaerőpiaci igényeknek, támogassa a magyar fiatalok karrierterveit, illeszkedjen a lehetőségeikhez. Szavai szerint további célja az átalakításnak, hogy az elérhető képzések helyben támogassák a tehetségeket, valamint, hogy a magyarság erősítését, kulturális megtartását szolgálják. Szeretnék elérni azt is, hogy a Kárpát-medence felsőoktatási intézményei lehetőséget biztosítsanak mind az anyagországi, mind a külhoni intézményekkel való folyamatos kapcsolódásra.
Varga-Bajusz Veronika elmondta: ezek alapján tervezik az ösztöndíjrendszer fejlesztését is, például megerősítik a Makovecz-programot, ami az intézmények közötti kapcsolatépítés és a részképzési mobilitás egyik legfontosabb eszköze a Kárpát-medencében. A Hunyadi János-ösztöndíj azokat a magyarországi teljes képzéseket támogatja a jövőben, amelyek az adott külhoni területen nem vagy nem megfelelő módon érhetőek el.
Emellett egy olyan ösztöndíjprogram kialakításét is tervezik, ami segíti a külhoni magyar fiatalokat abban, hogy az adott ország legjobb egyetemén tanuljanak, és hazatérve a külhoni magyarságot segítsék a megszerzett tudásukkal. Megerősítenék az oktatói utánpótlás biztosítását szolgáló ösztöndíjprogramot is, továbbá fejlesztenék a szakkollégiumi hálózatot, és a külhoni magyar oktatási lehetőségeket.
Eszterhai Marcell, a HÖOK elnöke köszöntőjében arról beszélt, tíz éve működik a HÖOK külhoni programja. Ez mindannyiunk számára lehetőség arra, hogy értékeket hozzunk létre – mondta. Azt kérte a workshopon megjelentektől, a következő tíz évüket is az vezérelje, hogy teremtsenek értékálló eseményeket, értékálló közösségeket, őrizzék és gondoskodjanak a külhoni programról.
Címlapkép: Varga-Bajusz Veronika, Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnõttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára beszél a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) külhoni programjának tízéves évfordulója alkalmából szervezett workshop-hétvége megnyitóján Budapesten 2024. december 7-én. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
