Bóka János vizsgálat alá vetné az uniós intézményeket, amelyek sorozatosan irreális stratégiákkal rukkolnak elő
A versenyképesség javítása érdekében meg kell vizsgálni azokat az uniós intézményeket és döntéshozatali folyamatokat, amelyek sorozatosan nem reális és nem megvalósítható stratégiákat alkotnak – jelentette ki az európai uniós ügyekért felelős miniszter Brüsszelben kedden.
A brüsszeli Egmont Intézet és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány rendezvényén Bóka János azt mondta, probléma van az európai lelkiállapottal, amely természetesnek veszi jelentőségét, amely hisz abban, hogy Európa még mindig számít.
„Elhiszi, hogy befolyása van a globális színtérre, és hiszi, hogy a jólét pusztán európaiságából fakad”
-mondta.
„Ideje változtatni ezen a hozzáálláson. Csak akkor vagyunk jelentősek, ha egy vagy több szempontból erősek vagyunk”
–fogalmazott a miniszter. Az európai jólét abból fakad, hogy Európa képes alkotni, termelni, kereskedni és finanszírozni – hangoztatta Bóka János, majd úgy fogalmazott: „Itt az ideje, hogy erőfeszítéseinket az alapokra összpontosítsuk, hiszen bizonyos területeken elveszítjük a versenyelőnyünket”. Ennek okai a miniszter szerint strukturálisak, és európai szintű cselekvést igényelnek.
„Az uniós tanács magyar elnöksége ezt az elkötelezettséget és felelősségvállalást nem pótolhatja, de katalizátorként szolgálhat”
–hívta fel a figyelmet. Közölte: a magyar tanácsi elnökség átfogó prioritása az Európai Unió gazdasági versenyképességének javítása, amelyhez jelentősen hozzájárul a Budapesti Nyilatkozat elfogadása. A nyilatkozat fő üzenete a versenyképesség problémájának legmagasabb politikai szinten történt felismerése a tagállami és uniós vezetők részéről – magyarázta. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a vezetők megértik az unió előtt álló kihívásokat, és politikai felelősséget vállalnak a folyamatban, valamint, hogy továbbra is stratégiai politikai iránymutatást adnak az európai intézménynek, hogy a versenyképességgel kapcsolatos kérdéseket a figyelme középpontjában tartsa – részletezte.
„A Budapesti Nyilatkozat azonban nem helyettesíti a szakpolitikai tervezést és a jogalkotást. Ez a munka még hátra van”
–hívta fel a figyelmet Bóka János, majd figyelmeztetett: ezen munka során nem szabad megismételni a korábbi intézményi ciklusok hibáit. A hibák között a tárcavezető kiemelte: az uniós intézmények a klímapolitikát az iparpolitika nélkül próbálták megvalósítani, vagy figyelmen kívül hagyták a mezőgazdaság társadalmi és politikai jelentőségét. Ezek az elmúlt öt év tanulságai, ezeket el kell kerülni – húzta alá. Bóka János fontosnak nevezte megvizsgálni a hiányosságokat és megkeresni, miért nem sikerült a felsorolt politikák végrehajtása.
„Meg kell vizsgálni, hogy az európai intézmények és eljárások jelenlegi formájukban képesek-e eredményeket elérni Európa és az európai polgárok számára”
-tette hozzá beszédében Bóka János.
Fotó: MTI
