IX. Brüsszeli Kárpátalja Nap – a kárpátaljai magyar nők sorsa a középpontban
A kárpátaljai magyar nők példaértékű helytállását állította a figyelem középpontjába a IX. Brüsszeli Kárpátalja Nap. Az immár hagyománnyá vált esemény célja, hogy Kárpátalja értékeit, kultúráját és az ott élő magyar közösség aktuális kihívásait az Európai Unió fővárosában, Brüsszelben is láthatóvá tegye.
A program ünnepélyes megnyitóján a vendégeket Kovács Zsófia, a Brüsszeli Liszt Intézet igazgatója, Kovács Tamás Iván, Magyarország nagykövete Belgiumban és Luxemburgban, Ferenc Viktória, fideszes EP-képviselő a Patrióták Európáért frakció képviselője, Bocskor Andrea, a Kárpátalja Nap alapítója, korábbi fideszes EP-képviselő, valamint Balogh Lívia, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke köszöntötte.
A rendezvény különös jelentőséggel bírt, hiszen idén emlékezünk a “málenkij robot” 80. évfordulójára, melynek során több ezer kárpátaljai német és magyar apát, férjet, fiútestvért hurcoltak el kényszermunkára, akik közül többen soha nem tértek vissza családjaikhoz – olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben. A rendezvény szomorú aktualitását adta az is, hogy épp 1000 napja tart az orosz-ukrán háború. A képviselő elmondta: „1000 nap. Ennyi ideje szenved már Ukrajna lakossága, ezen belül a kárpátaljai magyar emberek is a háború szörnyűségeitől. Az európai földön vívott háború nemzetiségtől függetlenül Európa egész lakosságát megrázta és a szolidaritás számos formáját kiváltotta az unió tagállamaiból. Magyarország is segítő jobbot nyújtott a háború elől menekülők számára, történelme legnagyobb humanitárius segítségnyújtó akcióját hajtva végre.”
Az este során a túlélésben kulcsszerepet betöltő kárpátaljai magyar nők előtt tisztelgünk, akik 1944-ben és 2024-ben is, a férfiak távolléte következtében magukra maradva, embert próbáló időket élnek meg. „A nőket egyetlen háború sem kímélte a történelemben. Az ő fiaik és férjeik estek el, kerültek lágerekbe, ők váltak özveggyé vagy árvává, őket alázták meg és ők gyászolták meg halottaikat, ők próbáltak elviselhető körülményeket teremteni a gyermekek számára” – hangsúlyozta a képviselő.
Ennek kapcsán a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola kutatói, Molnár D. Erzsébet történész és Hires-László Kornélia szociológus, tudományos előadásaikban mutattak rá a kárpátaljai magyar nők történelmi helytállására és a háborús mindennapok küzdelmeire. A tudományos előadásokat követően pedig a közönség a „Nők országa” című premier-előadást tekinthette meg. Szűcs Nelli és Tarpai Viktória, Jászai Mari-díjas, kárpátaljai származású színésznők előadásában keltek életre azok a történetek, amelyek a nők áldozatvállalásairól és túléléséről tanúskodnak.
Ferenc Viktória, a rendezvény szervezője kiemelte, fontos, hogy Kárpátalja történelmét és kultúráját továbbra is európai fókuszban tartsuk, miközben felhívjuk a figyelmet az ott élő magyar közösség kihívásaira: „Nem kérdés, hogy a kárpátaljai magyar közösség történetének egyik legnehezebb időszakát éli meg. A háború szörnyűségei mellett, a kárpátaljai magyarság korábban szerzett nemzetiségi jogainak szűkítését is elszenvedi. Azonban ezek a tényezők csak még erősebbé teszik ezt a közösséget, még ellenállóbbá, még kitartóbbá.”
Fotó: Fidesz.eu
