Tovább fokozódhat az orosz-ukrán háború
Joe Biden leköszönő amerikai elnök minap meghozott döntése olaj lehet a tűzre.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már hónapok óta kéri a nyugati szövetségeseit és támogatóit arra, engedélyezzék az ukrán hadseregnek, hogy a nekik adott nyugati fegyverekkel orosz területeken lévő orosz célpontokat támadhassanak. Moszkva többször jelezte, hogy egy ilyen döntés a háború kiszélesedéséhez és a konfliktus elmélyüléséhez vezethet. Eddig úgy tűnt, hogy ennek a lépésnek a súlyát a nyugati vezetők is érzik, és vonakodtak megadni ezt az engedélyt, amely valóban az eszkaláció kockázatát hordozza magában. Mondhatjuk úgy is, hogy ez eddig vörös vonalnak számított.
Ezt a vörös vonalat lépte most át az elnöksége utolsó heteiben úgy tűnik, hogy ámokfutásba kezdő Joe Biden amerikai elnök és a leköszönő demokrata adminisztráció.
Biden ugyanis azok után, hogy megígérte, minden még függőben lévő fegyvert leszállít elnöksége végéig, a napokban egy sokakat meglepő döntéssel engedélyezte az ukránoknak, hogy az amerikai fegyvereket Oroszország területén lévő orosz célpontok ellen is bevessék.
A lépés persze alapvetően egy, a következő Trump-adminisztrációnak szánt fricskaként is felfogható, hiszen a következő elnök többször is határozottan kijelentette: minél hamarabb véget akar vetni az orosz-ukrán háborúnak, és kormánya külügyekkel foglalkozó tagjainak kinevezése is azt mutatja, hogy komolyan gondolja ezt a szándékát. Csakhogy Trump keze január 20-i beiktatásáig meg van kötve, Biden és a demokraták pedig úgy látszik, ahol csak tudják, nehezíteni akarják Trump dolgát.
Annyira bosszúszomjasok, hogy azt sem veszik észre, ezzel az amerikai választókat és az általuk is oly’ sokat magasztalt demokratikus értékeket köpik szembe.
Az amerikaiak ugyanis egyértelműen a változásra szavaztak. Egyértelműen kijelentették, hogy a következő négy évben nem kérnek a demokratákból, az általuk képviselt politikából, így nem kérnek a háborúkból sem. Ezt bizonyítja, hogy Trump majdnem öt millióval több szavazatot szerzett, mint Kamala Harris, és a republikánusok az elnöki poszt mellett megszerezték a többséget a parlament mindkét házában, a Kongresszusban és a Szenátusban is. Egy ilyen felhatalmazás mellett egy leköszönő elnöknek nem lenne más dolga, mint csendben maradni és a hátralévő két hónapban minden eszközzel segíteni azt, hogy a választók akarata minél gördülékenyebben érvényesülni tudjon. A demokraták ugyanakkor nem tudnak veszíteni. Megmutatták már ezt 2016-ban is, amikor tüntetéseket szerveztek az eredmény ellen és megmutatják most is, amikor a választói akaratot szembe köpve igyekeznek bebetonozni az elmúlt 4 év politikai irányát.
A görcsös hatalomhoz való ragaszkodás árát ugyanakkor most elsősorban Ukrajna és Európa fizeti meg.
Ukrajna azért, mert az oroszoktól minden eddiginél kegyetlenebb választ várhatunk az amerikai lépésre. Ennek előszelét már jól mutatta a vasárnapi légitámadás, amely az egyik legpusztítóbb volt a háború történetében, és most másodjára a magyarok lakta Kárpátalját is érintette. Biden döntése ráadásul európai vezetőket is arra késztethet, hogy hasonló döntést hozzanak. Láthattuk ezt már sokszor. Amikor mindenki vonakodott élet kioltására alkalmas fegyvereket küldeni, Washington tette meg az első lépést. Amikor mindenki vonakodott nehézpáncélosokat Ukrajna rendelkezésére bocsátani, Washington tette meg az első lépést. Nem lennék meglepve, ha heteken belül a – székéhez egyébként szintén görcsösen ragaszkodó – német kancellár, a francia elnök és Európa további országai is az amerikaihoz hasonló bejelentéseket tennének. A háborús pszichózisban szenvedő vezetők ugyanakkor ezzel olyan helyzetbe sodornák Európát, amelynek beláthatatlan következményei lennének.
Jelen pillanatban csak bízni tudunk abban, hogy a józanság halvány lángja még pislákol az európai vezetők fejében, és nem hagyják, hogy január 20-a előtt lángba boruljon a világ. A háborúpártiak még egy utolsó, elkeseredett rohamra indulnak, nekünk pedig valahogyan ki kell védenünk az utolsó támadásukat.
Címlapkép: Joe Biden amerikai elnök. Fotó: MTI/AP/Alex Brandon