Migrációkutató Intézet: A törökök jelentős része a migránsokat teszi felelőssé a gazdasági helyzet romlásáért
Szír és afgán migránsok tízezreit toloncolja ki Törökország EU-s források segítségével – adta hírül nemrégiben több vezető sajtókiadvány. Ankara a 2015-ös menekült- és migrációs válság kezdetén a „nyitott kapuk politikáját” követte, de a gazdasági visszaesés, valamint a menekültek és menedékkérők tartósan magas lélekszáma miatt szakítani kényszerült megengedő politikájával – mutatott rá hétfői Fókuszpont-elemzésében a Migrációkutató Intézet.
Mint írták, a Lighthouse Reports által nyilvánosságra hozott jelentés szerint Törökország az Európai Uniótól kapott források felhasználásával toloncol ki szír, afgán, valamint más állampolgárságú menekülteket és menedékkérőket. Ankara 2016 óta 11,5 milliárd eurós támogatást kapott Brüsszeltől az EU felé irányuló irreguláris migráció megfékezése érdekében, illetve a menekültek és a befogadó közösség támogatására. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) 2024 májusi adatai szerint Törökország több mint hárommillió szíriai menekültet és 300 ezer más országból származó menedékkérőt fogad be. Utóbbiak közel felét (47%) afgán állampolgárok teszik ki.
A kezdeti együttérzés és támogatás ellenére Törökországban napjainkra megváltozott a közhangulat, a társadalom jelentős része a menekülteket és a migránsokat teszi felelőssé a gazdasági helyzet romlásáért
– ismertették az elemzésben, s hozzátették, hogy a közelmúltban több szírellenes zavargásra is sor került az országban.
Ennek ellenére – tették hozzá – azonban csak kevesen választják az önkéntes hazatérést: a szíriai és az afganisztáni politikai és biztonsági helyzet, valamint a romló gazdasági körülmények miatt Törökországot még mindig jobb választásnak tartják.
A jelentés nagy port kavart, az EU felszólította a török kormányt a dokumentum tartalmának alapos vizsgálatára. Bár egyes tagországok keresik a lehetőségét az afgán és szír állampolgárok kitoloncolásának, a gyakorlat szembemenni látszik az EU-s joggal, hiszen a közösség nagy része továbbra sem tekinti Afganisztánt és Szíriát biztonságos országnak.
Törökország számára viszont a közel-keleti válság miatt is egyre sürgetőbbé vált az afgán és szír migránsok kitoloncolása. Az egy hónapja tartó izraeli szárazföldi és légitámadások következtében már több mint egymillió ember kényszerült elhagyni az otthonát Libanonban, és becslések szerint közülük legalább 400 ezer, többségében valószínűleg szír állampolgár Szíriába menekült.
A török védelmi minisztérium szerint valós annak a veszélye, hogy közülük nagy számban fognak érkezni a török hadsereg által ellenőrzött észak-szíriai régióba. Ezért a hadsereg hozzálátott a török–szír határszakasz megerősítéséhez, valamint folytatja a korábban megkezdett terrorellenes műveletek végrehajtását.
A biztonsági kockázatok és az állami költségvetés jelentős megterhelése miatt az afgánokkal szemben nem csak Törökország lép fel keményen.
Irán a hivatalos adatok szerint 2024 márciusa óta 750 ezer irreguláris afgán migránst toloncolt ki, és 2025 tavaszáig összesen kétmillió deportálást tervez végrehajtani. Pakisztán a 2023 novembere óta tartó kitoloncolási hullám első fázisában 550 ezer, hivatalos papírokkal nem rendelkező afgánt toloncolt ki, az április óta tartó második hullám pedig további 800 ezer ember deportálásával is járhat
– ismertette elemzésében az intézet.
Címlapkép: A török biztonsági erők által elfogott illegális bevándorlók a kelet-törökországi, Iránnal határos Van tartományban 2021. augusztus 21-én. Fotó: MTI/AP/Emrah Gürel
