A magyar migrációs politikát követhetik majd az Európai Unióban – Mégis Orbán Viktornak lesz igaza?

Robert Ficoval tárgyal Orbán Viktor és Vucic szerb elnök Komáromban holnap a migrációról. Meloni és Tusk más-más oldalról, de már az orbáni “igazunk lesz” megoldás – az EU határai kívül legyenek hot spotok – irányába tolja Ursula von der Leyent, kérdés, hogy a Bizottság elnöke mit lép. Ausztria és Horvátország is becsatlakozhat később a magyar-szlovák-szerb trióhoz. 

A Robert Fico elleni merényletkísérlet óta a szlovák miniszterelnöknek ez lesz az első hivatalos találkozója Orbán Viktorral, ott lesz a háromoldalú migrációs csúcson kedden Komáromban Aleksandar Vucic szerb elnök is. A fő napirendi pont a migráció, az EU külső határainak a védelme lesz.

A múlt heti EU-csúcson hangsúlyos napirendi pont volt a migráció, az uniós szolidaritási migrációs paktumon – amit tavaly decemberben fogadtak el. Akkor Orbán Viktor azt írta az X-en: “Brüsszel le akarja tolni a torkunkon a migrációs paktumot a közelgő EP-választások előtt. Miközben illegális migránsok támadják a rendőreinket, Brüsszel rá akar kényszeríteni, hogy engedjük be őket. Egy újabb őrült ötlet a brüsszeli buborékból. Nem hagyjuk, hogy megtörténjen!”. Elon Musk is kommentelte azzal, hogy egyet ért Orbán Viktorral.

A paktum “krízisrendelete” szerint – amit elfogadott a Tanács, a Bizottság és az EP is – az egy hullámban, nagy tömegben érkező migránsokat kvóták szerint osztanák szét az EU-tagállamokban. Ez Magyarország számára elfogadhatatlan – jelezte azóta rendre a magyar kormány. A tagállamok dönthetnének, hogy menedékkérőket vesznek át vagy fizetnek, a Tanács ezt úgy fogalmazta meg akkor: „soha egyetlen tagállamot sem köteleznének arra, hogy áthelyezéseket hajtson végre”. Viszont, aki nem érzi magára kötelezőnek a szolidaritást, fizetnie kell minden be nem fogadott illegális migránsként 20 ezer eurót. Ez lenne helyettesíthető az uniós szolidaritás jegyében „a kapacitásépítéssel, szolgáltatásokkal, a személyzet támogatásával, a létesítményekkel és a műszaki berendezésekkel”. A magyar kormány részéről ugyanakkor rendre elmondják, hogy nem akarunk “migránsgettókat”, az elmúlt hetekben többször is cáfolták.

A magyar kormány a luxemburgi Európai Bíróság ítélete miatt is “perben áll” Brüsszellel: hatalmas migrációs gigabírságot – 200 millió eurót, plusz napi 1 milliót – róttak ki ránk a korábbi tranzitzónás elvesztett eljárás miatt.

A magyar javaslat lehet a megoldás?

Lesznek módosítások az uniós szolidaritási paktumban, a visszatoloncolás rendszere gyengén működik, ráadásul Orbán Viktor elégedett lehet abból a szempontból, hogy egyre többször hangzik el a korábbi magyar javaslat, hogy az EU-n kívüli hot spotokon bírálják el a menedékkérők kérelmét. A múlt heti EU-csúcs előtt Ursula von der Leyen, Európai Bizottság elnöke – akivel nagy összecsapása volt Strasbourgban a miniszterelnöknek – több miniszterelnökkel egyeztetett, ott volt Orbán Viktor is.

Meloni Albániával egyezett meg

A héten jelent meg a hír: Olaszország az első olyan uniós állam, amely egy, az EU-n kívüli országban létesített fogadótábort a bevándorlási szándékkal érkező migránsok ügyének a feldolgozására. Az olasz kormány folytatni kívánja a menedékkérelmek EU-n kívüli elbírálására vonatkozó terveit, annak ellenére, hogy már az Albániában felállított új olasz fogadótáborokba érkezett első csoport ügyében jogi akadályba ütközött.

Lampedusa szigetéről elindult az első migránscsoport az Albániában létesített táborokba. Az olasz haditengerészet Libra nevű hajója szállította az első csoportok Lampedusáról Shengjin kikötőjébe.

Egy római bíróság pénteki döntése értelmében ugyanakkor 12 olyan migránst kell visszaszállítani Olaszországba, akiknek kérelmét Albániában létesített központokban akarták elbírálni. A bíróság arra alapozta döntését, hogy az érintettek olyan országokból – Egyiptomból és Bangladesből – származnak, amelyek nem minősülnek biztonságosnak, így ügyüket nem lehet az unió határain kívül intézni. A bírósági döntést követően a migránsokat az olasz parti őrség hajója Albániából az Adriai-tengeren át a dél-olaszországi Barira szállította.

“Nem hinném, hogy az igazságszolgáltatás dolga lenne eldönteni, hogy mely országok biztonságosak, ez a kormány dolga” – jelentette ki Giorgia Meloni.

A magyar migrációs politikát követhetik majd az Európai Unióban

A Szabad Európa írt arról még a múlt heti EU-csúcs előtt, hogy EU területén kívül létesítendő zárt központokról és visszaküldést szolgáló gyűjtőtáborokról tárgyalnak a magyar soros EU-elnökség irányításával – egyelőre szakértői szinten. Mindez ugyanakkor jelzi: 

az Európai Unió migrációs politikája még soha nem állt ennyire közel a magyar kormány irányvonalához.

Az éles fordulat jeleként az unió tagállamai – egyelőre a színfalak mögött – számos olyan innovatív, formabontó megoldásról tárgyalnak, amelyek akár csak néhány hónapja is elképzelhetetlenek voltak. A lap brüsszeli tudósítója úgy értesült: legalább egy tucat tagállam jelezte részvételét azon az olasz–dán–holland kezdeményezésű különmegbeszélésen, amelyet közvetlenül az Európai Tanács csütörtöki ülése előtt tartottak, és ahol minden jel szerint egy sor, eddig tabunak számító elképzelést is megvitattak. 

Ezek közé tartozik az EU-ban bűncselekményt elkövető migránsok áthelyezése zárt táborokba az unión kívül, vagy úgynevezett visszaküldési központok létrehozása, ahová az EU-ban tartózkodásra nem feljogosított és kiutasított menedékkérőket gyűjtenék össze, hogy hazaküldjék őket. Egy, a sajtó képviselőinek nyilatkozó magas rangú EU-diplomata szerdán elismert: ilyen és ezekhez hasonló elképzelésekről folyik – egyelőre technikai szinten – egyeztetés a tagállamok között a magyar soros EU-tanácsi elnökség irányítása alatt. A hangsúly a migráció egy részének kiszervezésén, externalizálásán van.

Olaszország fent idézett kálváriája kapcsán adódhat a kérdés: Orbán Viktor miniszterelnök korábbi kijelentés fog megvalósulni migrációs ügyben? Emlékezetes: „Ha egyszer valakit beengedünk, azt többet nem fogjuk tudni hazaküldeni – vetették fel a hírekben.

Kihívást jelent az EU hosszú keleti határa

Az Európai Bizottság adatai szerint a tavalyi év azonos időszakához képest például kétharmaddal csökkent a Földközi-tenger középső szakaszán észlelt, Európába irányuló átkelések száma, a Magyarország számára is releváns nyugat-balkáni útvonalon pedig 79 százalékkal kevesebb illegális határátkelést regisztráltak az egy évvel ezelőttihez képest. Spanyolországba ugyanakkor szeptember végén 56 százalékkal több migráns érkezett illegálisan, mint egy évvel ezelőtt. Más, ám az egész uniós migrációs politikára potenciálisan kiható kihívást jelent az EU hosszú keleti határa, ahol Oroszország és Belorusz a hibrid hadviselés jegyében Irakból, Szíriából, Afganisztánból, Iránból és Szomáliából – általában légi úton, szervezetten – érkező illegális migránsokkal próbálja destabilizálni az EU-t.

Tusk is megnyomta a vészcsengőt – Von der Leyen “gyorsítana”

Finnországot és már Lengyelországot is a menedékjogi kérelmek kiadásának felfüggesztésére indította, hogy Moszkva és Minszk  a visszaélésre játszik az uniós menedékjogi szabályokkal. Donald Tusk lengyel miniszterelnök csütörtökön első kézből tájékoztatta partnereit a lengyel határokon kialakult helyzetről, arra helyezve a hangsúlyt:  a jelenlegi uniós migrációs szabályok helyes alkalmazása csak tovább ronthat az ottani helyzeten.

Forrás: atv.hu